Az asztma és az allergia két különálló betegség, gyakran mégis kéz a kézben járnak. Ilyenkor allergiás asztmáról beszélünk, amely esetén az asztmás rohamot valamilyen légúti allergén váltja ki. Ez utóbbi nem ritkán egy-egy növény virágpora, pollenje, így aztán a panaszok szezonálisan is fellángolhatnak. Az alábbiakban azokat a tüneteket vesszük sorra, amelyek allergiás asztmára utalhatnak.
Az allergiás asztma lehetséges tünetei
Elöljáróban persze érdemes tisztázni a fogalmakat. Az asztma egy krónikus légzőszervi betegség, amelyet gyulladás és hörgőgörcsök jellemeznek. A légutak nyálkahártyája megduzzad, eldugul, amire válaszul a hörgők falában elhelyezkedő izmok görcsösen megfeszülnek, amint a szervezet igyekszik szabadon tartani a levegő útját. Éppen emiatt viszont a levegő nem tud sem megfelelően be-, sem kijutni a tüdőből. A betegeknél így köhögés, légszomj, mellkasi szorító érzés és zihálás lép fel tünetként. Súlyos formában jelentkező panaszok esetén úgynevezett asztmás rohamról beszélünk.
Az asztma alapját jelentő gyulladást számos tényező provokálhatja, mind közül azonban leggyakrabban allergiás reakció áll a háttérben. Az allergia voltaképpen az immunrendszer túlkapása egy ártalmatlan tényezővel szemben. A növényi pollenek például nem betegítenék meg az embert, a légutakba kerülve azonban az immunrendszer mégis támadást indíthat ellenük, ahogy azt tenné akár vírus- vagy bakteriális fertőzés esetén is. Ennek azonban ára van: a fellépő gyulladás kiválthat a többi között szénanáthát (orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés), szempanaszokat (könnyezés, viszketés), továbbá belobbanthatja az asztmát is.
Az allergiás asztma tünetei tehát nem különböznek az asztma egyéb formái esetén fellépő szimptómáktól, de azokhoz egyéb panaszok is társulhatnak az allergiás reakció következtében. Emellett az allergéntől függően szezonális mintázatot követhet az állapot javulása és romlása. Maradva a polleneknél, az érintett növény virágzásával összhangban az asztma is súlyosabbá válhat a tavaszi, nyári és kora őszi időszak valamely részében. A leggyakoribb növényi allergén, a parlagfű virágzása például többnyire augusztus és szeptember során a legintenzívebb, azaz a parlagfűallergiásoknál ilyenkor várható a legtöbb panasz.
A polleneken túl egyéb tényezők is kiválthatnak légúti allergiát és allergiás asztmát. Ezek között említhető az állatszőr, a penész és a háziporatka egyaránt. Sőt, mint arra a WebMD felhívja a figyelmet, a tüneteket tovább súlyosbíthatják olyan irritánsok, mint a dohányfüst, a légszennyezettség, a hideg levegő, az erős illatszerek, vagy éppen a beltéri por.
Hogyan kezelhető az allergiás asztma?
A legfontosabb, hogy az említett tünetek jelentkezése esetén javasolt orvoshoz fordulni. Az asztma és az allergia tünetei gyógyszeresen enyhíthetők, az első lépés azonban mindenképpen a helyes diagnózis felállítása és a kiváltó okok tisztázása. Amennyiben pedig ismert a problémát okozó allergén, az lehetőséget nyújt annak kerülésére és a szervezetet érő terhelés csökkentésére, ezáltal a panaszok megelőzésére is. Pollenallergia esetén például érdemes figyelemmel követni az Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pollenjelentéseit, és ha az adott allergén koncentrációja magas a levegőben, megtenni néhány egyszerű óvintézkedést.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: