Ha szemünk érzékeny a fényre, viszket és/vagy könnyen fárad, akkor több mindenre is gondolhatunk: ha kontaktlencsét viselünk, akkor úgy vélhetjük, hogy a lencse lehet a ludas, míg ha azok közé tartozunk, akiket szezonális allergiák gyötörnek, akkor először valószínűleg inkább erre gondolunk a lehetséges okokat keresvén - nem pedig a könnyek hiányára. Holott utóbbi sem nevezhető ritka problémának.
Nem csak a sírásnál kap szerepet a könny
Az egészséges emberi szem folyamatosan termeli a könnyet, naponta összesen nagyjából 1-3 millilitert. Ezt a mennyiséget a pislogással oszlatjuk el egyenletesen a szemfelszínen: a nedvesség nem csupán a szemmozgatás miatt lényeges, hanem a külső szaruhártyaréteg oxigén- és tápanyag-ellátásában is kulcsszerepet játszik, továbbá védi a szemet a vírusok, baktériumok és az egyéb idegen anyagok ellen. Ebből is látható, hogy megannyi problémát okozhat, ha szemünk nem termel elegendő könnyet, vagy ha a könnyek összetétele nem kielégítő.
A könnyhiány, avagy a száraz szem szindróma tünetei, ahogy a bevezetőben is érintettük, a viszketés, a fényérzékenység, az égő érzés, a fáradás, az irritáltság (mintha homokszem ment volna szemünkbe, amely érzés csak rosszabb lesz később a nap folyamán) és a nyomásérzés. A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy egyáltalán ne volna semmilyen nedvesség a szemben. A szemet megfelelő könnymennyiség nélkül például a reflexkönnyek is eláraszthatják, ezek azonban csak nagyon rövid időre oldják meg a problémát, mivel másfélék, mint az a váladék, amely a szem általános nedvességéhez szükséges: mindenekelőtt vizesebbek. Ilyen típusú könnyeket csalnak elő az érzelmek vagy a fájdalom, illetve ha valami belemegy a szemünkbe. Másfelől megeshet, hogy a könnyek mennyisége kielégítő ugyan, összetétele viszont nem, így hamarabb elpárolognak a kelleténél.
Vitaminhiány és gyógyszerek is okozhatnak szemszárazságot
A száraz szem okai meglepően sokfélék lehetnek: okozhatja kontaktlencse (amely bizonyos esetekben felszívhatja a nedvességet), allergia, terhesség, Sjörgen-szindróma (amely szájszárazságot is okozhat ), A-vitaminhiány, a könnytermelő Meibom-mirigyek zavara, illetve bizonyos gyógyszerek: antihisztaminok, vérnyomás kezelésére szolgáló szerek, (főleg a triciklikus) antidepresszánsok, fogamzásgátlók. Szeles, füstös vagy poros helyen, légkondicionáló közelében rosszabbak a tünetek, hiszen ezek a körülmények önmagában is szárítják a szemet. Gyakori szembetegségnek számít, az emberek egyharmadát érintheti, de ez az arány az életkortól is függ: idős embereknél például az érintettség akár 70 százalékos is lehet.
A könnyek hiánya nem csupán zavaró érzéseket kelt az emberben: ha nem kezelik az állapotot, súlyosabb következményei is lehetnek, amelyek csökkenthetik a látást, ritkábban esetben pedig akár elvesztését is okozhatják.
Kielégítő mennyiségű és minőségű könnyek nélkül ugyanis hosszú távon apró horzsolások keletkezhetnek a szem felszínén: leginkább a szemgolyó külső burkolatának áttetsző elülső része, vagyis a szaruhártya károsodhat. A szaruhártya felszíne megvastagodhat, begyulladhat, érújdonképződés alakulhat ki rajta, vagy pedig a szaruhártya elvékonyodása következtében kifekélyesedés, végül pedig perforáció történik, amely már azonnali beavatkozást igényel. Problémát jelent, hogy nehéz beazonosítani ezeket a problémákat (és az alapproblémát jelentő könnyhiányt is), mivel sok mindennel összekeverhetőek. A szaruhártya vékonyodása eleinte például csupán kisebb homályosodásban nyilvánul meg, amelyhez esetleg még fejfájás, szemfáradás és persze a szárazság miatt égő vagy viszkető érzés társul. Alapos szemészre van ilyenkor szükség, aki általában hosszas kérdőívet is kitöltet velünk a vizsgálat előtt, majd mikroszkopikus szinten is megvizsgálja a szaruhártyát.
Amennyiben szemünk problémáit valóban a könnyek hiánya okozza, úgy általában könnypótlással segítenek a problémán, de a könnykiválasztás gyógyszerekkel is fokozható, míg a szaruhártya károsodása esetén műtéti beavatkozás és szaruhártya-átültetés is szóba jöhet.
