Szemünk - mely a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való alkalmazkodásban alapvető szerepet játszik - az egyik legfontosabb érzékszervünk, amit nagyon sok fizikai hatás ér. Nem csoda, ha gyakran elfárad, ilyenkor fájhat, begyulladhat, ami átmeneti látászavart is okozhat, ám az is előfordulhat, hogy az ilyen tünetek súlyos szembetegséget jeleznek.
Nem könnyű elhinni, hogy nem csupán látásromlásról van szó a keratokónusz esetében sem, hiszen kezdeti szakaszában csupán kisebb homályosodás lép fel a látásban, ilyenkor pedig leginkább optikust felkeresve szemüveg viselésével próbálunk korrigálni szemünk élességén.
Mi az a keratokónusz?
A keratokónusz egy olyan, viszonylag gyakori, fokozatosan előrehaladó rendellenesség, mely során a szem szaruhártyájának váza fokozatos elvékonyodik, ennek helyén csúcsként elődomborodik, a korábban félgömb alakú szaruhártya pedig szabálytalan kúp alakot vesz fel. A folyamat arra vezethető vissza, hogy a szaruhártya szövetén belül megváltozik a kollagénrostok eloszlása, elrendeződése, és csökken a rostok közötti keresztkötések száma is, mellyel jelentősen csökken a szaruhártya biomechanikai stabilitása.
Noha rendelkezésre állnak a megfelelő kezelési módok, a keratokónusz olyan rendellenesség, amelyet általában nem diagnosztizálnak elég korán ahhoz, hogy ezek minden előnyét ki lehessen aknázni. Így már a korai életkorban kialakulhat egy súlyos progresszív rövidlátás, a betegség legsúlyosabb formáját általában a beteg 20-as, 30-as éveiben éri el.
Többnyire mindkét szem érintett, az esetek 90%-ában kétoldali, de időben eltérő megjelenésű a betegség. Néhány alkalommal gyorsan kialakul, majd évekre stabilizálódik ez az állapot, míg más esetben folyamatos romlás figyelhető meg. Ha a betegséggel nem foglalkoznak, a szaruhártya csúcsa kifekélyesedhet, és súlyos perforáció alakulhat ki.
Hogyan előzhető meg a keratokónusz?
Rendszeres szemészeti szak- és szűrővizsgálaton történő részvétellel főként gyermekek, szemet megerőltető munkát végzők, magas vérnyomással, cukor- vagy autoimmun betegséggel küzdők esetében.
Mik a hajlamosító tényezők?
A szaruhártya fokozatos elvékonyodásával, megnyúlásával, ezzel egyidejűleg pedig torz látással járó, nem gyulladásos eredetű degeneratív megbetegedés a kutatások szerint a betegség minden népcsoportban előfordul, az öröklődés szerepe egyelőre nem tisztázott. Genetikai, környezeti és endokrin tényezők is szerepet játszanak kialakulásában. Egyes kutatások szerint kiválthatja a kemény kontaktlencse folyamatos viselése okozta dörzsölés is.
Kiket érinthet a keratokónusz?
A keratokónusz leginkább pubertás korban jelenik meg. A legfrissebb kutatások megállapították, hogy a férfiak, az asztmások, az alvási apnoéval küzdők és a Down-kórosok esetében nagyobb esély van a kialakulására, míg a nők és a diabéteszesek esetében sokkal alacsonyabb a valószínűsége.
Mindemellett további betegségek is kísérhetik az elváltozást, a Down-kór mellett további kromoszóma rendellenességek (például Turner szindróma), kötőszöveti fejlődési rendellenességek (például Marfan- és Ehlers Danlos szindróma), illetve egyéb, örökletes fejlődési rendellenesség miatt kialakuló szemészeti betegségek (például festékes szemideghártya-gyulladás, szivárványhártya- és lencse fejlődési zavar).
Mik a korai tünetek, hogyan lehet megkülönböztetni?
A keratokónuszt, különösen a korai stádiumban nagyon nehéz diagnosztizálni, hiszen a tünetei bármely más szembetegséggel is társíthatóak. A tünetek felismerése ezért még nem bizonyítja a betegség meglétét.
A keratokónusz legkorábbi tünetei lehetnek a homályos látás, a gyakori változás a szemüveg dioptriájában, a kontaktlencse kényelmetlen érzése, vagy olyan látási nehézségek, amiket szemüveggel és kontaktlencsével nem lehet orvosolni. Bár a keratokónusz tünetei általában a tizenéves kor végén, húszas évek elején jelentkeznek először, de igazából bármikor felbukkanhatnak. Így ha valaki felnőtt korban hirtelen válik rövidlátóvá, akkor ne csak a cukorbetegségre, vagy szürke hályogra gyanakodjon!
További tünetek lehetnek:
- Megnövekedett fényérzékenység
- Nehezedő éjszakai vezetés
- Szellemképes látás
- Szemfáradás
- Fejfájás és szemfájdalom
- Égő, viszkető szem, gyakori szemvakarás
Ahhoz, hogy bizonyosságot nyerjen az ember a keratokónusz tüneteire olyan profi orvosra van szükség, aki nem csak a tünetek felismerésében képzett, de képes megfigyelni a keratokónusz jeleit közvetlen mérésekkel, valamint réslámpa segítségével mikroszkopikus szinten megvizsgálni a szaruhártyát. Előrehaladott esetben viszont már műszerek nélkül is diagnosztizálható az elváltozás.
Hogyan vizsgálható a keratokónusz?
A keratokónusz diagnosztizálása egy réslámpavizsgálattal kezdődik, ekkor a szaruhártya elvékonyodását, a szivárványhártya szélén látható barnás elszíneződés, a szem szaruhártyájában lerakódó réz által jellegzetes, gyűrű vagy félhold alakú elszíneződést okozó, úgynevezett Kayser-Fleischer gyűrűt, a Vogt-barázdákat, illetve a kúpszerű kiemelkedést ellenőrzik, majd a szaruhártya görbületét keratometriás, keratoszkópiás vagy korneális topográfiás eszközzel megmérik.
Hogyan kezelhető?
A keratokónusz kezeléséhez több megoldás áll rendelkezésre, stádiumtól függően. Minimális elváltozás, kisfokú szabálytalanság esetében szemüveget is felírnak, valamint speciális keménységű kontaktlencsék, melyek sokáig stabilan tartják az állapotot, szintén javasoltak, ám alkalmazásuk a betegséget – a szemüveghez hasonlóan – nem javítja, csak tünetileg kezeli.
Ha a keratokónuszos szem nem viseli el tovább a kontaktlencsét, de a szaruhártya még kellő vastagságú, akkor intracorneális gyűrű beültetése is elvégezhető. Ezzel megállítható a folyamat, javítható a látás. Ha heges, repedt és túl vékony a szaruhártya, akkor szaruhártya-átültetés, úgynevezett perforáló vagy lamelláris keratoplasztika javasolt. Míg az előbbi esetében a szaruhártyát teljes vastagságban ütetik át, addig az utóbbiban csak egy rétege kerül transzplantációra a hasonló vastagságban eltávolított, kóros szövetrész helyére, illetve vannak további speciális keratoplasztikák is.
Egy újabb kezelési módszer az úgynevezett cornea cross-linking (CXL) kezelés, mely kifejezetten a szaruhártya biomechanikai stabilitását növeli, mégpedig úgy, hogy riboflavin-dextrán oldatot tartalmazó speciális szemcseppet a szaruhártya szövetébe juttatva UV-A besugárzás hatására úgynevezett fotopolimerizáció révén megnöveli a kollagén rostok átmérőjét, illetve új keresztkötéseket hoz létre a rostok között, fokozva a hártya megerősödését. Ez nem csak lassítja a betegség előrehaladását, de mellékhatásai sincsenek, és elkerülhetővé teszi a szaruhártya átültetést is. Ám ez a beavatkozás számos esetben nem alkalmazható, ilyen a terhesség, a szem herpeszes megbetegedése, a szürkehályog, és a túlságosan elvékonyodott szaruhártya.
Mit lehet tenni a szem egészségéért?
A megfelelő táplálkozás és a vitaminpótlás fontos szerepet játszik a szem egészségének megóvásában is. A jó látáshoz szükséges vitaminok és tápanyagok: A-vitamin és béta-karotin, C-vitamin, E-vitamin, lutein és zeaxantin, bioflavonoidok, ásványi anyagok, omega-3 és -6 zsírsavak. Ha pedig sokat ülünk képernyők előtt, akkor a szemtornát is javasoljuk.
Akut keratokónusz - azonnal orvoshoz kell fordulni
Olyan intenzív elvékonyodással jár, ami miatt a hirtelen kidomborodó szaruhártya belső membránja számos helyen megrepedve nem képes tovább védeni a szaruhártyát. A látás gyorsan megromlik, a szaruhártya átlátszósága megszűnik, állománya vizenyős lesz. Az esetleges perforáció miatt sürgős orvosi beavatkozást igényel.
