A napszemüveg-választásnál két alapszabály van: szerepeljen a címkéjén az UV-400 vagy 100 százalék UV védelem felirat, és legyen minél nagyobb a lencse. Ezeket betartva mindenki választhat a saját arcformájához, stílusához illő darabot. De miért károsabb egy rossz napszemüveg, mint a semmilyen? Erre és további gyakori kérdésekre tért ki összefoglalójában dr. Dálnoki Noémi, a Duna Medical Center szemész szakorvosa.
Csak nyáron kell védeni a szemünket?
Az UV sugárzásra télen-nyáron figyelnünk kell. Sőt, mivel a sugárzás a vékony felhőrétegen is áthatol, a borús égbolt sem jelent védelmet. A víz, a homok és a hó visszaveri a sugarakat, ezért strandoláskor és síeléskor is fontos a megfelelő védelem.
A láthatatlan UV sugarak egy részét elnyeli az ózonréteg, másik részét pedig a szaruhártya, de még így is juthat a szembe annyi sugárzás, ami már károsíthatja a látást. Ráadásul az egész életen át kapott dózisok összeadódnak, így egyre komolyabb gondot okozhat a nem megfelelő védelem.
A sötét lencse a legjobb?
Sokan úgy gondolják, hogy minél sötétebb a lencse, annál jobban kiszűri a káros sugarakat. Ez azonban egy tévhit, ugyanis az UV-szűrő réteg színtelen, és a gyártók bármilyen szín esetében be tudják építeni a lencsébe a szükséges réteget. A különböző színű napszemüvegekről viszont azt kell tudnunk, hogy megváltoztathatják a színérzékelést és befolyásolhatják a kontrasztérzékenységet. "Nem szabad elfelejteni, hogy egy rossz minőségű napszemüveggel többet árthatunk a szemünk egészségének, mintha semmit sem viselnénk. Az UV-szűrőt nem tartalmazó, de sötét lencséjű napszemüveg miatt a kitágult pupillán át még több káros sugár éri a szemünket" - hangsúlyozta a szakember.
Mitől lesz igazán jó egy napszemüveg?
Manapság már nem igaz, hogy csak nagyon drágán lehet megfelelő minőségű napszemüveget kapni, viszont mindenképpen megbízható kereskedőtől kell vásárolni. A nagyobb optikákban még a napszemüveg UV-szűrő képességét is be lehet méretni. Emellett a napszemüvegek esetében a nagy méret is lényeges, hogy felülről, alulról és oldalról is a lehető legkevesebb káros sugár érje a szemet . A kisebb lencsék mögé ugyanis könnyebben besüt a nap. Egy UV-szűrős napszemüveg mellett széles karimájú kalapokkal is sokat tehetünk szemünk egészségéért.
Mi történik a szemünkkel az UV sugárzás hatására?
Több szembetegség összefüggésbe hozható a káros UV sugárzással, bár az esetleges szövődmények a mai napig kutatás tárgyát képezik. Az egyik nagy csoport a hosszan tartó, leginkább évek alatt összeadódó UV sugárzás hatására kialakuló betegségeké, mint például a szürkehályog . Ilyenkor a szem belsejében lévő szemlencse elszürkül, ez pedig látásromláshoz vezet. A szürkehályog ma már műtéttel gyógyítható.
A káros sugárzás okozhat még makuladegenerációt is, más néven szemfenéki meszesedést, amely a központi látást rontja. De ide sorolható még a pterygium - vagyis a kúszóhályog - is, amelyet a szörfözők vagy farmerek betegségének is neveznek. A sok napsütésnek, szélnek kitett embereknél kialakuló betegség egy kötőhártya-kettőzet, ami a szaruhártyára nőve ronthatja a látást is. Műtéti úton eltávolítható, de gyakran kiújul.
Az fent említett betegségektől eltérően a photokeratitis akkor alakul ki, ha rövid idő alatt nagy mennyiségű UV sugárzás éri a szemet. Például hegesztés, szolárium vagy hóról visszatükröződő napfény miatt. A tünetek pár órával a behatás után már jelentkezhetnek. A betegek égő fájdalmat éreznek és könnyeznek. Szerencsére pár nap alatt megszűnhetnek a súlyos panaszok.
