Az utóbbi években előtérbe kerültek a gluténnal összefüggő betegségek, de sokan téves információkkal rendelkeznek ezekről. A legnagyobb probléma, hogy általánosan gluténérzékenységnek vagy gluténallergiának neveznek minden gluténra visszavezethető rendellenességet, holott valójában három különféle kóros állapotról van szó. Közös bennük, hogy mindhárom esetében a glutén váltja ki a tünetet, de más-más tényezők húzódnak a háttérben, emiatt vizsgálatuk és kezelésük is eltérően zajlik. A gluténhoz kapcsolt betegségek a következők: cöliákia (másnéven liszt- vagy gluténérzékenység), a búza- vagy gabonaallergia, és a nem cöliákiás gluténérzékenység.
Az allergia ebben különbözik a gluténérzékenységtől
A két fogalmat nem szabad összetéveszteni, mert míg előbbi táplálékallergia, a gluténérzékenység egy autoimmun betegség. Mindkettő kiváltója a kalászos gabonafélékben lévő sikér (glutén) egyik fehérjecsoportja, a gliadin. Ezt a fehérjét a gluténérzékeny emberek szervezete nem tudja feldolgozni, ezért ellenanyagot termel, ez pedig autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység leggyakoribb formája, amikor a gluténfogyasztás miatt sérül a vékonybél nyálkahártyája, a bélbolyhok károsodnak, ellaposodnak, majd elhalnak, ami emésztőrendszeri panaszokhoz és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokhoz vezet. Gyógymód nem létezik rá, csupán a teljes gluténmentes étrenddel szüntethetők meg a panaszok. Sok gluténérzékenynek ezen kívül arra is ügyelnie kell, hogy a bevásárlás, konyhai elkészítés során se szennyeződhessen gluténtartalmú tápanyagokkal az étele.
Búza- vagy gabonaallergia esetén az immunrendszer túlérzékenységgel reagál a gliadin fehérjére és antitesteket kezd termelni ellene. Ezzel összefüggésben az érintettek szervezetében megemelkedik a búzaliszt specifikus immunglobulin-E, azaz IgE szintje. A búzaallergia lehet étel-, légúti-, kontaktallergia, a tünetek is eszerint változnak. Fontos különbség, hogy míg a gluténérzékenységnél akár órákba, napokba is telhet, mire konkrét panaszt tapasztal a beteg, táplálékallergia esetében az adott étel fogyasztása után közvetlenül jelentkeznek a tünetek.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A gluténnal összefüggő kórállapotok elsődleges tünetei hasi, emésztési panaszok, mint például a hasmenés, a székrekedés, a refluxbetegség és a gyakori hasfájás, amelyek más okokhoz nem köthetők. Ezenkívül különböző ízületi panaszok, bőrpanaszok (ekcéma, korpás fejbőr) is társulhatnak hozzá, sőt migrén és krónikus fáradtság, sőt akár depresszió kiváltója is lehet, ha a szervezetünk nem tolerálja a glutént. Allergia esetén a légúti panaszok is intenzívek lehetnek.
Amennyiben gluténérzékenységre vagy allergiára gyanakszunk, fontos, hogy ne essünk az öndiagnózis hibájába és ne kezdjük el magunktól kivonni az étrendünkből a glutént. A szakorvosi konzultáció és vizsgálatok ugyanis nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kiderítsük, pontosan mi a bajunk. A gluténmentes diéta pedig akár hamis negatív eredményt is adhat, így elrejtheti a problémát, ezért fontos megvárni vele a pontos diagnózis felállítását.
Milyen vizsgálatok javasoltak?
Már csak azért is fontos, hogy a laboratóriumi tesztet orvosi konzultáció előzze meg, mert a szakember a páciens kikérdezésével el tudja dönteni, hogy a táplálékallergiát vagy gluténérzékenységet tartja valószínűbbnek, ennek megfelelően javasol vizsgálatokat. Allergiánál különféle nutritív paneles tesztek közül választhatunk, melyek az allergén specifikus IgE molekulák emelkedett szintjének kimutatásán alapszanak.
Lisztérzékenység gyanúja esetén elsősorban szerológiai szűrővizsgálat elvégzése javasolt, amelynél a szöveti transzglutamináz IgA és IgG elleni antitestek koncentrációját mérik. Az antitestek koncentrációja a vérben arányban áll a betegség súlyosságával, és jól lehet belőle a következtetni a betegség lefolyására.
Pozitív esetben ajánlott - különösen gyermekkorban - kérni a deamidált gliadin IgA és IgG antitestek vizsgálatát is, a pontosabb diagnózis érdekében. A gluténérzékenység felismerését az EMA IgA/IgG antitestek kimutatása is segíti. A gliadinra adott immunválasz során keletkezett antitestek vizsgálata azért is fontos, hogy a betegséget el lehessen különíteni a gluténbeviteltől teljesen független, de ugyancsak bélboholy-károsodással járó egyéb rendellenességektől (tehéntej-allergia, giardiázis , különböző vírusos fertőző betegségek).
Ha a vérvizsgálat alapján igazolódik a cöliákia, gyakran indokolt a vékonybél-biopszia is, amelynél a bélbolyhok állapotát endoszkópos szövetmintavétellel vizsgálják. Ezt általános vagy helyi érzéstelenítésben végzik el.