Az egészséges emberi test egy sor erőteljes eszközzel van felszerelve, hogy ellenállhasson a behatoló mikroorganizmusoknak (például vírusoknak, baktériumoknak és parazitáknak). Néha azonban e védelmi rendszer, az immunrendszer helytelenül működik, és megtámadja a testet magát. Ez a rosszul irányított immunválasz az autoimmunitás, amely gyulladást okozhat a szervezetben. Az autoimmun betegségek tehát részben vagy egészben az autoimmun válasz következményei.
Az autoimmunitás jelen van mindenkiben egy bizonyos mértékig. Ez ugyanis egy általában ártalmatlan, és valószínűleg univerzális jelenség a gerinces fajok életében. Azonban az autoimmunitás számos emberi betegségnek lehet az okozója, amire azonban a tudomány csak lassan ébredt rá. Az orvosi gondolkodás egészen az 1950-es 60-as évekig nem fogadta be ezt a koncepciót. Ennek az volt az oka, hogy hiányoztak a kellő ismeretek a T-limfociták által közvetített autoimmun betegségekről, amelyek létezését végül laboratóriumi és klinikai körülmények között sikerült igazolni.
Legalább 80 betegség
Becslések szerint legalább 80 emberi betegséget elsődlegesen vagy másodlagosan az autoimmun válaszok okoznak, s a lista egyre bővül. A fejlett országokban a lakosság 5-8 százaléka küzd valamilyen autoimmun betegséggel, amely bármilyen korú és nemű emberben kialakulhat, de a nők körében nagyobb gyakorisággal fordulnak elő az ilyen rendellenességek. Néhány kór, például az 1-es típusú cukorbetegség és a reumás láz gyakoribbak a fiatalabbak körében. A reumás ízületi gyulladás és a pajzsmirigy betegségei leggyakrabban az idősebbek között jelennek meg.
De sok betegség, például a lupus és a sclerosis multiplex a leggyakrabban a húsz-negyven éves korosztályba tartozó nőket érinti. Jelenleg nem teljesen világos, hogy a nők körében miért gyakoribbak az autoimmunbetegségek. Ebben valószínűleg a hormonok játszanak fontos szerepet, de számos más tényezővel is összefüggésbe hozták már a jelenséget. Ugyanakkor néhány betegség - például 1-es típusú cukorbetegség, a spondylitis ankylopoetica és autoimmun szívizomgyulladás - esetében sokkal gyakoribb a férfiak között.
A Klinikai és epidemiológiai bizonyítékok, valamint az állatkísérletek adatai egy olyan trend létét igazolják, hogy az autoimmun betegség öröklődik. Ez a tendencia lehet erős vagy gyenge a betegségtől függően, de általában, közeli rokonokban nagyobb valószínűséggel alakul ugyanaz vagy egy kapcsolódó autoimmun betegség.
Egyes autoimmun betegségek egész életen át tartó gondoskodást igényelnek
Környezet és genetika
Valószínűnek tűnik, hogy a környezeti tényezők és a genetikai hajlam közösen felelősek az autoimmun betegségek kiváltásáért. Néhány kiváltó tényezőt azonosítottak, köztük számos gyógyszert, amelyek kapcsolatba hozhatók a lupus, a thrombocytopenia, a hemolitikus anémia és más autoimmun betegségek megjelenésével. Néhány esetben a fertőzéseket is követheti autoimmun betegség, például a Streptococcus-fertőzés utáni reumás láz, vagy a Chlamydia-fertőzés után aktiválódó (mostanában a Zika-vírussal is kapcsolatba hozott) Guillain-Barré szindróma . Arra is vannak bizonyítékok, hogy a vírusok is szerepet játszhatnak egyes autoimmun betegségek kialakulásában. A tápanyagoknak is megvan a szerepük e bonyolult puzzle-ben, köztük a jódnak a legnyilvánvalóbban, amely hozzájárul az autoimmun pajzsmirigy betegséghez. A legtöbb esetben azonban nincs világos bizonyíték egy adott környezeti tényező hatására az autoimmun betegségek létrejöttében.
Nehéz kezelés
Az autoimmun betegségek megjelenhetnek a test bármely részén, így a tünetek is széles határok között változhatnak, és a diagnózis, illetve a kezelés gyakran nehéz. Az autoimmun betegségek közé tartozik a sclerosis multiplex és az 1-es típusú diabétesz is. Néhány az autoimmun betegségek közül, például lupus andpemphigus életveszélyes lehet, kivéve, ha megfelelően diagnosztizálják és kezelik. Az olyan krónikus autoimmun betegségek, mint a rheumatoid arthritis megnyomorítják a betegeket, és igen nagy terheket raknak az érintett családokra. Bizonyos típusú uveitis (a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya által alkotott egységes szövetek gyulladásos megbetegedése) vakságot okozhat. Más betegségek, például a scleroderma egész életen át tartó gondos kezelést kívánnak. További autoimmun betegségeket, beleértve a Basedow-kórt és krónikus pajzsmirigygyulladást, sikeresen lehet kezelni, ha helyesen diagnosztizálják őket, ami azonban gyakran elmarad a lopakodó kialakulásuk miatt.
Az autoimmunbetegségek kezelése szervezeti okokból is nehéz. A gyógyítás az egyes szervek, s az emberi szervezet funkciói szerint specializálódik. A különböző orvosi szakterületek ezért mind foglalkoznak az autoimmun betegségekkel. A vérrel kapcsolatos problémákat például a hematológusok kezelik, az idegrendszeri bajokat a neurológusok, az endokrin rendszer zavarait az endokrinológusok, az ízületek és izmok problémáit a reumatológusok stb. Ez a szakosodás azonban hátráltatja az autoimmunitással foglalkozó orvosok és tudósok közötti megfelelő kommunikációt, és egy széles körben elfogadott megközelítés kialakítását.
Forrás: U.S. National Library of Medicine , National Institutes of Health , Johns Hopkins University
