Angina pectoris
A szívizom vérellátási zavara a legtöbb esetben mellkasi fájdalmat okoz, amit angina pectorisnak nevezünk. Nagyon fontos szabály, hogy nem minden mellkasi fájdalom angina pectoris, és esetenként a szívizomban komoly vérellátási zavar léphet fel anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezne. Az esetek többségében a panaszok fellépésének körülményei, a fájdalom helye és időtartama, ill. a tünetek megszűnésének jellegzetességei alapján a kardiológus kielégítő pontossággal diagnózist tud mondani; ugyanakkor a diagnózis alátámasztása, ill. a további teendők megítélése végett a legtöbb panaszosnál különféle terheléses vizsgálatok elvégzésére kerül sor: leggyakrabban a terheléses EKG-t vesszük igénybe.
Azoknál, akiknél az ún. nem invazív (vértelen) vizsgálatok komolyabb megbetegedésre utalnak, elvégezzük a koszorúérfestést (a koronarográfiát) is. A vértelen vizsgálatok a szívizom keringési viszonyairól, a koronarográfia a "csőrendszer" állapotáról ad felvilágosítást. A két információ természetesen összefügg egymással, hiszen rossz csőrendszer esetén legtöbbször az áramlás is rossz, de bőven vannak kivételek is.
Szívinfarktus
Az előzőekben vázoltuk, hogy az angina pectoris a koszorúér keringési zavara következtében alakul ki (a szív nem kap annyi vért. mink amennyi a zavartalan működéshez szükséges lenne), a szívinfarktus pedig akkor jön létre, amikor a "csőrendszerben" - a koszorúerekben teljes elzáródás miatt megáll a keringés. Hogy a szűkületből mikor lesz teljes elzáródás, az pontosan nem jósolható meg.
Rendkívül fontos, hogy teljes elzáródás esetén minél hamarabb kórházba jusson a beteg, hiszen ma már a "dugulást" az esetek jelentős részében gyógyszerrel meg tudjuk szüntetni (feloldjuk a rögöt), és ezzel a szívizomelhalást részben vagy teljesen megakadályozzuk.
Mikor gondoljunk szívinfarktusra?
- Erős mellkasi fájdalom esetén. különösen. ha az szorító, nyomó jellegű, a mellcsont
- mögött jelentkezik, és 30 percnél tovább tart;
- hirtelen jelentkező - rossz közérzettel, verítékezéssel járó - nehézlégzés esetén;
sok esetben a szívinfarktusnak az első tünete a gyomorszájban érzett fájdalom, hányással vagy anélkül.
Sajnos, a tünetek rendkívül változatosak lehetnek, annyira, hogy esetenként az orvosnak is gondot jelent a diagnózis felállítása. Az EKG az esetek 10-30%-ában az első órákban nem mutat infarktusra utaló eltérést, ezért, ha az orvosban a szívinfarktus gyanúja felmerül, a beteget intenzív osztályra küldi (és nem EKG-rendelésre). A betegnek érdemes az orvos javaslatát elfogadnia, mert a korai diagnózis az életét jelentheti. Amerikában ma az a divatos jelszó: "The time is myocardium", ami annyit tesz, hogy az idő szívizmot jelent. Minél hamarabb állítjuk helyre a koszorúér-keringést, annál több szívizmot nyerünk (ill. nyer a beteg).
