Amikor nem megy a munka
Meglepő adatot közölt dr. Poór Gyula professzor, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója: bár úgy gondolhatnánk, hogy a járványos vagy idényszerű fertőző betegségek okozzák a legtöbb munkából való kiesést, a táppénzes napok többségét, ez nem így van. Meglepő módon a köztudatban az idősebb korosztály jellemző betegségének tartott mozgásszervi betegségek a felelősek a három vagy többnapos munkahelyi távolmaradások mintegy feléért és a tartós munkaképtelenség kialakulásának hatvan százalékáért is.
Bár a mozgásszervi betegségek közül a kopásos eredetű illetve a csontritkuláshoz kapcsolódó elváltozások valóban inkább az 55-60 évnél idősebbeknél jelentkeznek, de a gyulladásos eredetű, reumatikus megbetegedésekkel már a fiatal felnőttkorban, sőt, akár kora gyermekkorban is lehet találkozni. Ezek közül a leggyakoribb munkaképességet csökkentő kór a reumás sokízületi gyulladás , a reumatoid arthritis, az RA betegség.
Egy sorsrontó betegség
Ez egy autoimmun eredetű betegség, pontos oka nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a szervezet immunvédelmében szerepet játszó fehérvérsejtek kóros működése miatt alakul ki, mivel ezek a saját ízület szövetét, sejtjeit idegennek ismerik fel, és ellene védekező reakciót, gyulladást váltanak ki. A krónikus betegség egyszerre - általában szimmetrikusan - több ízületen zajlik, és kezelés nélkül folyamatosan halad előre, ízületi funkció-károsodásokat, deformitásokat okozva. A mozgásszervekben zajló gyulladásos folyamat igen fájdalmas, és kezeletlenül egyre rosszabb lesz, mivel a porcok körül gyulladásos szövet képződik, amely idővel egyre jobban károsítja az ízületi porcot, tokot és a csontokat, megnyújtja, elgyengíti a szalagokat is.
Különböző ízületi deformitások, összenövések alakulhatnak ki, és mindez nemcsak a mozgásszervek funkcióját, hanem a beteg egész életminőségét, munkaképességét jelentősen rontja. A gyulladások leggyakrabban a kéz ízületein jelentkeznek először, de elhatalmasodhatnak bármelyik ízületen, sőt, a gyulladásos folyamat az egész szervezetre hat, például fáradtság, gyengeség, hőemelkedés formájában. Ezen kívül bőr alatti reumás csomók, könny- és nyálmirigygyulladás, szív-, tüdő-, szem-, ér- és ideggyulladás is kialakulhat, hosszabb távon a vese és a máj is károsodhat. A betegeknek mintegy a fele munkaképtelenné válik, rokkant nyugdíjra, járadékra szorul.
Sok az elhanyagolt eset
A reumás sokízületi gyulladás háromszoros arányban támadja meg a nőket, mint a férfiakat, és elsősorban a 25-50 év közötti korosztály tagjait sújtja. Magyarországon legalább ötvenezer embert érint, de a nem diagnosztizált esetek is nagyszámban fordulhatnak elő. Bár ma már hatékonyan kezelhető, mégis, sok beteg nem kap megfelelő kezelést. Poór professzor minden lehetséges fórumon küzd azért, hogy a reumatoid arthritis (RA) betegség illetve általában a gyulladásos mozgásszervi betegségcsoport érintettjei mielőbb szakorvoshoz kerüljenek. Kezeletlen állapotban ugyanis a folyamat mozgáskorlátozottsághoz, munkaképtelenséghez vezet, a szövődményes elváltozások pedig akár halálos kimenetelt is hozhatnak.
Úgy tapasztalták, hogy az elhanyagolt reumás sokízületi gyulladás több évvel, akár egy évtizeddel is lerövidítheti a beteg egyébként várható élettartamát. A betegség szakszerű karbantartása a beteg és családja mellett az egész társadalom érdeke, hiszen megfelelő terápia mellett az érintettek nemcsak a fájdalmas tünetektől szabadulnak meg, hanem az egész életminőségük, munkaképességük jó állapotban megőrizhető.
Új utakon az RA terápiája
Az a gyógyszer jó, amellyel a beteg munkában tartható, amellyel az életminőségét meg lehet őrizni - foglalta össze Poór professzor. Szerencsére van ilyen a reumás sokízületi gyulladás kezelésében: az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően új, biológiai terápiát sikerült kidolgozni. Olyan, célzott hatású gyógyszerek ezek, amelyek csökkentik a gyulladást, megállítják a betegség folyamatát, megakadályozzák a rokkantságot okozó károsodást. A betegek mintegy harmadánál alkalmazható ez az eljárás.
A Magyar Reumatológusok Egyesületének elnöke jónak tartja a magyarországi reumatológiai ellátó hálózatot, ugyanakkor tisztán látja a gondokat is. Véleménye szerint a diagnózis mielőbbi felállítását és a hatékony kezelés elkezdését leginkább az akadályozza, hogy a beteg számára túl hosszú idő telik el a háziorvosi és a szakellátó rendszer (reumatológiai szakrendelők és az RA gyógyítására szakosodott területi centrumok) között. A minél korábbi diagnózis és kezelés fontosságát bizonyítja az a tanulmány, amely kimutatta, hogy az erozív (porc és csont) károsodás kockázata 73 százalékos azon betegek esetében, akiknél több mint egy év telik el a tünetek megjelenése és a reumatológiai szakellátás igénybevétele között.
Másik nagy probléma, hogy a reumás sokízületi gyulladásban szenvedőknek csak kis része jut hozzá a legmodernebb, biológiai terápiához. Míg az Európai Unióban a betegeknek átlagosan tíz százaléka részesül ebben, nálunk csak öt százalékuk, pedig a szakorvosok tapasztalatai szerint az érintettek mintegy egyharmadának esetében megoldást jelenthetne. A Magyarországon ezen a területen tapasztalható két alapvető probléma ráadásul egymást erősíti, hiszen az innovatív, biológiai terápia annál hatékonyabb, minél korábbi stádiumban kezdhetik el a kezelést. A szakma a betegek tájékoztatásával és a háziorvosok továbbképzésével igyekszik ezen segíteni, hogy az ellátórendszer kompetenciaszintjeit, lehetőségeit jobban megismerve mielőbb a leghatékonyabb ellátáshoz segíthessék a betegeket.
Arthritis központok:
Budapest - Országos Arthritis és Gyermekreumatológiai Központ,
Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet
Regionális központok:
Budapest - Állami Egészségügyi Központ, Budai Irgalmasrendi Kórház
Debrecen - Debreceni Egyetem, Kenézy Gyula Kórház
Eger - Markhot Ferenc Kórház
Esztergom - Vaszary Kolos Kórház
Győr - Petz Aladár Kórház
Gyula - Pándy Kálmán Kórház
Hévíz - Szent András Kórház
Kecskemét - Bács-Kiskun Megye Önkormányzat Kórháza
Kerepestarcsa - Flór Ferenc Kórház
Miskolc - Szent Ferenc Kórház, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház (gyermek)
Nyíregyháza - Jósa András Kórház
Pécs - Pécsi Tudományegyetem
Szeged - Szegedi Tudományegyetem Székesfehérvár - Szent György Kórház
Szolnok - MÁV Kórház és Rendelőintézet
Szombathely - Markusovszky Lajos Kórház
Veszprém - Csolnoky Ferenc Kórház
