Természetesen a legfontosabb a személyre szabott terápia megtalálása és követhetővé tétele. Mivel minden IBS-es eset más, a beteg és a kezelőorvos szoros, bizalmon alapuló együttműködése szükséges ahhoz, hogy a terápia (azaz a diéta, a gyógyszeres kezelés, az életvitel megváltoztatása és a stresszkezelési technikák elsajátítása) sikeres legyen. Az étrend összeállításánál a legfontosabb szempont, melyet figyelembe kell venni: melyek az elsődleges tünetek? A hasmenés, az állandó puffadás és a görcsök vagy éppen a székrekedés? Nem szabad azonban kizárólag a diétától remélni az IBS javulását!
Ételek, melyeket mindenképpen kerülni kellene
Bár az étrend összeállítása egyénre szabott, vannak olyan ételek, melyeket tünetektől függetlenül érdemes kerülnie az IBS-től szenvedő betegeknek. Ezek közé tartoznak a zsírdús ételek, a bő olajban sütött ételek (hagyományos módon elkészített rántott hús, szalmakrumpli, fánk), az alkohol és a koffeines italok (elsősorban az erős kávé és fekete tea). A legtöbb problémát gyakran a fűszeres és csípős ételek okozzák; az irritábilis bél szindrómával küzdőknek a nemzetközi konyha bizonyos fogásaitól (így az indiai vagy mexikói finomságoktól) is érdemes tartózkodniuk. A hagyományosan gázképzőnek, puffasztó hatásúnak tartott zöldségekkel is óvatosan kell bánni, hiszen ezek a teljesen egészséges embereknél is gondot okozhatnak. Ezek közé tartozik a karfiol, a kelbimbó , a brokkoli, a hüvelyesek, de a hagyma és a fokhagyma is.
Ezekkel óvatosan!
Mivel mindenkinél más válthatja ki a kellemetlen tüneteket, nagyon fontos, hogy vezessünk étkezési naplót. Ennek segítségével ugyanis nyomon követhetjük, hogy éppen mit ettünk, milyen helyzetben voltunk vagy épp mit éreztünk, mielőtt fellángolt a betegség.
Gyakori ún. triggereknek tekinthetőek a tej és a tejtermékek, az oldhatatlan rostban gazdag élelmiszerek (teljes kiőrlésű lisztből készült péksütemények és tészták), gabonafélék és álgabonák (amaránt, quinoa), a gluténtartalmú péksütemények és tésztafélék. A magas cukortartalmú ételek és az édesítőszerek is okozhatnak hasmenést vagy hasfájást, így a méz, az agavészirup, a szárított gyümölcsök, illetve a szorbitol - sajnos, a gyümölcsökkel is érdemes óvatosnak lenni. Szintén kiválthatja a tüneteket a kukoricaszirup, mely nagyon sok készételben, üdítőitalban megtalálható. A csokoládé - akárcsak a migréneseknél - szintén trigger lehet.
Kulcsszó: rostfogyasztás
Milyen ételeket lehet vagy érdemes tehát fogyasztani? Olyanokat, melyek kíméletesek az emésztőrendszerhez és könnyen áthaladnak a bélrendszeren, anélkül, hogy hasmenést okoznának. Ezek közé tartoznak a vízben oldódó rostokban gazdag zöldségek és gyümölcsök. Szintén elengedhetetlen a folyadékfogyasztás - minimum két liter naponta -, hiszen ez segít megakadályozni a székrekedés kialakulását. Ha ugyanis a rostdús fogásokat folyadék nélkül vesszük magunkhoz, akkor azok csak még jobban "eltömítik" a bélrendszert! Együnk többször kis adagokat, ahelyett, hogy egy-két alkalommal ennénk többet, ezzel ugyanis megterhelhetjük az emésztőrendszert.
DU/JAN/15/06
