Az új típusú koronavírussal regisztrált betegek száma meghaladta a 44 milliót, a fertőzés következtében elhunytak száma pedig az 1,2 millióhoz közelít. Nem véletlen, hogy az eddiginél is nagyobb tempóra kapcsoltak a COVID-19 elleni védőoltás fejlesztésén és klinikai tesztelésén dolgozó gyógyszergyártó cégek. A klinikai tesztek harmadik fázisában járó
amerikai Pfizer gyógyszergyár - amely eredetileg októberre ígérte a német BioNTech gyógyszergyártóval közösen kifejlesztett koronavírus elleni védőoltását - például sürgősségi eljárással már novemberben kéri vakcinájának egyesült államokbeli engedélyezését. (Eddig még csak Oroszországban és Kínában engedélyezték COVID-19 elleni oltóanyag forgalomba hozatalát.)
Célegyenesben a védőoltás: hogy állnak a klinikai vizsgálatok?
A Pfizeren kívül több nagy gyógyszeripari cég - például a svájci-brit AstraZeneca, az amerikai Moderna és a kínai China National Biotec Group (CNBG) - is a klinikai kísérletek legidőigényesebb fázisában jár: védőoltásuk hatóanyagát önkéntesek tízezrein tesztelik. A vizsgálatokban résztvevők egyik csoportja placebót kap, a másik pedig a koronavírus ellen kifejlesztett védőoltást. Az ideális esetben legalább két évig - a COVID-19 járvány miatt a gyakorlatban inkább 6 hónapig tartó - tesztelés során azt figyelik, hogy az oltóanyag hatékony és biztonságos-e, vagy okoz-e valamilyen, a laborkísérletek során nem jelentkező mellékhatást.
Két cég, a Moderna és a Pfizer heteken belül beszámolhat kísérleteik jelenlegi állásáról és korai eredményeikről - írja a slater.com . Az oldal nemrég interjút készített a Pfizer egyik önkéntesével, aki elmesélte, hogy milyen érzés részt venni az emberiség történetének egyik legjelentősebb vakcinakísérletében.
Hogyan választják ki a gyógyszergyártó cégek a tesztalanyokat?
A 45 éves Erik - csak a keresztnevét említik - Houstonban dolgozik sofőrként. Hirdetés útján találkozott a Pfizer toborzási akciójával: a klinikai kísérletek harmadik fázisához kerestek alkalmas tesztalanyokat. Mivel megfelelt a gyógyszergyártó által támasztott előzetes elvárásoknak - a túlsúly, a szívbetegség és a cukorbetegség eleve kizáró ok -, jelentkezett.
"Azért vállaltam, mert nem akarok beteg lenni. És őszintén bevallom, a pénz is motivált, noha nem beszélhetünk igazán komoly összegről: 120 dollárt kapok egy találkozóért" - mesélte Erik. Az első személyes megbeszélésen az életmódjára és egészségi állapotára vonatkozó legváltozatosabb kérdésekre kellett válaszolnia: például, hogy túlsúlyos-e, dohányzik-e, rendszeresen fogyaszt-e alkoholt, és egészségesen étkezik-e. Arról is kifaggatták, hogy van-e felesége és terveznek-e gyereket, utóbbi ugyanis kizáró ok, mivel a gyógyszergyártó cég nem vállalja a felelősséget egy nem várt mellékhatás következtében esetleg betegen születő gyermekért. A 45 éves férfi szeptember elején szállt volna be a kísérletbe, de mivel épp ez idő tájt kapta meg az influenza elleni oltást , két hetet várnia kellett, hogy ne lépjen nála fel nem várt reakció.
Vakcinakísérlet élesben
"Texasba hívtak. A központban legalább 30-40 orvos dolgozik. Öt órát töltöttem itt: meglehetősen hosszú procedúra volt, melynek során amellett, hogy újabb kérdéseket tettek fel, COVID-tesztet végeztek, vért vettek, megvizsgáltak, majd a végén megkaptam az oltást. Nem akarták, hogy odanézzek, kérték, hogy forduljak a fal felé" - emlékszik vissza a részletekre a férfi hozzátéve: nem kérdezte, miért nem nézheti az oltást, mert amúgy is fél a tűtől. Mint mondta, nem érdekelte különösebben, milyen tünetekre számíthat, egyáltalán nem aggódott az oltás esetleges következményei miatt. Az egyetlen kellemetlenség, amit tapasztalt, az volt, hogy az oltás után hajnalban arra ébredt, egy kicsit fájt a karja ott, ahol megszúrták. A következő hetekben semmilyen tünetet nem észlelt magán.
A vakcinakísérlettel járó újabb találkozóra, és a második részoltásra október 5-én került sor. "Ezúttal másfél óra alatt végeztem. Viszont a második oltás sokkal kellemetlenebb volt, mint az első, egész héten fájt tőle a karom" - mesélte. A továbbiakról annyit mondott: legközelebb november 2-án kell megjelennie a cégnél, ekkor már csak kérdésekre számíthat. Ezután fél évenként kell jelentkeznie, az egész procedúra összesen 24 hónapig tart. A személyes bejelentkezések közötti időben minden hétfőn - alkalmanként 5 dollárért - egy applikáció segítségével be kell számolnia állapotáról: hogy érzi magát, észlelt-e bármilyen koronavírusos, vagy egyéb tünetet.
Erik nem tudja - mert nem is tudhatja -, hogy védőoltást vagy placebót kapott, de sejtése szerint utóbbit. Mindenesetre napi rutinja azóta sem változott, továbbra is hordja a maszkot, fertőtleníti az autóját, amivel ügyfeleit szállítja, és odafigyel az alapos kézmosásra, mert ahogy fogalmazott: sosem lehet tudni. "Éppen ez a kísérlet lényege. Ki tudja, hogy hatékony-e a vakcina? Nem szeretnék senkit veszélybe sodorni" - tette hozzá.
