"Egy immunológus szerint a koronavírus ellen védő vakcina csak 50 százalékban lehet hatékony, vagyis meg kell tanulnunk hosszú távon együtt élni a COVID-19-cel. Ez félelmetes. Mi lesz, ha a vakcina nem lesz száz százalékosan hatékony? Örökre itt marad velünk a vírus?" - fogalmazta meg a jelenleg is tesztelés alatt álló koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatos egyik legkomolyabb kételyt a The Atlantic magazin egyik olvasója. James Hamblin orvos, egészségügyi szakíró a témát körüljárva a theatlantic.com oldalán válaszolt.
Mitől függ egy védőoltás hatékonysága?
Mint mondta, egyetlen olyan védőoltás, de még gyógyszer sincs, ami száz százalékosan hatékony, vagyis nullára csökkenti a megbetegedés kockázatát. "Egy vakcina hatékonysága számos tényezőtől függ. Hogy a beoltottak hány százalékának a szervezete termel antitesteket egy adott kórokozó ellen, és mennyit. Ezek meddig maradnak a testben és milyen fokú védelmet nyújtanak. És hogy a beoltottak hány százaléka lesz hosszú ideig védett" - összegezte Hamblin.
A legsikeresebb védőoltás - például a kanyaró elleni azoknál, akiket kétszer oltottak - körülbelül 97 százalékban hatékony, ami azt jelenti, hogy aki megkapja, majdnem teljes védettséget és hosszú távú immunitást szerez a betegség ellen. De nem minden védőoltás ilyen megbízható, noha technikailag mind ugyanazt a célt szolgálja. Gyengített vagy elölt kórokozókat, esetleg már kész ellenanyagot juttatnak be a szervezetbe, hogy mesterséges immunitást előidézve - miközben a beoltott nem betegszik meg súlyosan - védettséget alakítson ki egy adott betegséggel szemben.
Mire számíthatunk a COVID-19 elleni védőoltásnál?
Az immunreakciók változatossága, egész pontosan, hogy kinél milyen fokú immunválasz alakul ki egy-egy oltóanyag hatására, máig az egyik legnagyobb kihívás a vakcinafejlesztéssel kapcsolatban. Hiába gyorsítható fel a fejlesztés és a tesztelés folyamata, ahogy az a COVID-19 ellen védő vakcina esetében is történik, az alapprobléma ugyanaz. A vírus mindenkinél előre nem kiszámítható és eltérő súlyosságú tüneteket okozhat, mert minden embernek másképp működik az immunrendszere. "A koronavírus elleni vakcinánál is ugyanerre számíthatunk. Éppen ezért - különösen egy új oltóanyag esetében, amit rekordsebességgel hoznak forgalomba - a gyártók és a gyógyszerészeti szabályozó hatóságok is inkább vállalják, hogy a vakcina kevésbé hatékony immunválaszt generáljon, minthogy túl hatékony legyen, nem várt mellékhatásokat okozva" - fejtette ki Hamblin. Mint mondta, ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az oltás után várhatóan kevesebb ember lesz majd teljesen védett a COVID-19 fertőzéssel szemben, ugyanakkor azt is, hogy több ember kaphatja meg azt. "Egyelőre nem lehet tudni, hogyan alakul a hatékonyság, de a klinikai tesztelés eredményei év végén már erre is választ adhatnak" - bizakodott.
Világszerte közel 160 értelmezhető vakcinaprojektet tartanak számon, ebből szeptember elején nyolc tartott a klinikai tesztek harmadik fázisában . Vagyis ezeket már több tízezer emberen tesztelik. A tesztalanyokat oltás után "kiengedték az utcára", miközben folyamatosan nyomon követik az állapotukat, hogy kiderüljön, vajon a vakcina megvédi-e őket a SARS-CoV-2 vírustól, és jelentkeznek-e náluk olyan mellékhatások, amelyek előzetesen, a laboratóriumi vizsgálatoknál nem bukkantak fel.
Ahogy Kemenesi Gábor biológus, virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa a HáziPatika.com-nak korábban elmondta : éppen ezen a harmadik fázison lehet időt spórolni. A hatásosságot ugyanis biztonsági okokból egy új gyógyszer bevezetése után évekig - általában minimum 2 évig - vizsgálják. A mostani vakcinahajrában ez a fázis rövidülhet le 6 hónapra.
"Minél tovább tart a klinikai tesztelés ezen fázisa, annál értékesebbek a belőlük nyert eredmények, tapasztalatok" - vélekedik James Hamblin. De hiába szánnak erre hosszú éveket, a már említett egyénenként változó immunreakciókat is figyelembe véve akkor sem valószínű, hogy egy oltóanyag száz százalékosan hatékony lesz. Mindig csak elképzelések lesznek arról, mi történhet, ha egy vakcinával több milliárd ember beoltanak.
Az 50 százalékos hatékonyság is jobb, mint a semmi?
Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi főtanácsadója egyébként nemrég 50 százalékos hatékonyságúra becsülte az első COVID-19 ellen védettséget nyújtó vakcinát. (Ami azt jelenti, hogy 50 százalékkal csökkentené a SARS-CoV-2 vírus okozta megbetegedés kockázatát.) Noha a tudósok abban bíznak, hogy az új vakcina legalább 75 százalékos hatékonyságú lesz, Fauci szerint már az 50 százalék is elfogadható lenne ahhoz, hogy az Egyesült Államokban engedélyezzék. Így ugyanis a jelenleginél kontrollálhatóbb lenne a járvány.
A témához Hamblin még annyit tett hozzá: valójában nem számít, milyen hatékonyak lesznek a COVID-19 ellen védelmet nyújtó vakcinák, általános hatásuk úgyis attól függ majd, hogy hányan oltatják be magukat világszerte. A Pew Research Center amerikai lakosság körében végzett szeptemberi felmérése egyébként nem túl bizakodó: a megkérdezettek mindössze 21 százaléka mondta, hogy feltétlenül beadatná magának az első, elérhető vakcinát. Ez az arány fele a májusinak, és folyamatosan csökken Donald Trump elnök bizonytalan és minden tudományos valószínűséget nélkülöző ígértének fényében, miszerint még az amerikai elnökválasztás előtt széles körben elérhető lesz a megbízható koronavírus elleni vakcina.
