Rátüsszentettek és meghalt

1996-ban 130-an, 2005-ben 24-en haltak meg Magyarországon egy olyan fertőzés miatt, amit sokan nem vesznek komolyan. Az influenzáról van szó, amelyet sokan összekevernek az egyszerű náthával. Pedig ez végzetes tévedés lehet.

Halálos szövődményeket okoz

Európában évente általában 40 ezer halálos áldozatot szed az influenza - nem érdemes tehát lebecsülni a betegséget annak ellenére sem, hogy a halálozás lassanként - vélhetőleg az átoltottság növekedése és a korszerű ellátás miatt - csökken. "Nem lehet azt mondani, hogy az influenza nem halálos betegség!" - hangsúlyozta dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos is.

"Az én baráti körömben is volt tavaly, akiknek olyan súlyos szövődményei lettek az influenzától, amit jó lett volna elkerülni" - tette hozzá.

A 2008/2009-es influenzaszezonban erre a 3 vírusra készültek a szakemberek: - A/Brisbane/59/2007 (H1N1)-szerű vírus - A/Brisbane/10/2007 (H3N2)-szerű vírus - B/Florida/4/2006-szerű vírus A 2008/2009-es járvány azért került jobban a figyelem középpontjába, mert olyan dolog történt, ami már sok éve nem: az oltóanyag mindhárom törzsét le kellett cserélni, ugyanis 3 olyan influenzatörzs jelent meg, amely újnak számít az északi kontinensen. Az egyik ausztrál eredetű, rendkívül virulens, agresszív törzs, amely az utóbbi öt évben közel háromszor annyi megbetegedést okozott Ausztráliában, mint a "hagyományos" változatok.

"Húsz év óta először történik ilyesmi, a változtatás általában csak egy vagy két vírustörzs kicserélésére korlátozódik. Az érkező vírusok teljesen új típusúak, minden bizonnyal komolyabb járványt idézhetnek elő" - mondta az őszi influenzakonferencián Giancarlo Icardi, a genovai egyetem közegészségügyi tanszékének munkatársa.

"Az emberek szervezete nem 'emlékszik' ezekre a kórokozóra, ezért könnyebben betegíthet meg minket, és könnyebben alakulhatnak ki szövődmények" - hangsúlyozta Icardi.

Ez nem nátha!

Akinek folyik az orra, tüsszög, az összeszedett egy kellemetlen náthát vagy felső légúti fertőzést, de nem influenzás.

A valódi influenza nagyon rövid, akár 1-2 nappal a megfertőződés után jelentkezik hirtelen, igen magas lázzal, izom-, ízületi- és fejfájdalommal. A magas láz a csecsemők, az idősek és a tartós betegségben szenvedők számára veszélyes: megterheli a szívet, a tüdőt, felboríthatja az anyagcserét (cukorbetegség), de ronthatja a vese-, máj- és vérképzőszervi betegségben szenvedők állapotát is. Leggyakoribb szövődmény a hörghurut, tüdőgyulladás. Szövődmények gyakrabban lépnek fel az immungyengeségben (daganatos betegek) szenvedőknél, az időseknél és a dohányosoknál - de fiatal, egészséges embereknél is előfordulhatnak. Ha nincs szövődmény, akkor az influenza általában 1-2 hét alatt ér véget, az orvosok nem írnak rá antibiotikumot, mivel az vírusok ellen hatástalan.

A gyógyulást tüneti szerek segíthetik, melyek a magas lázat és a fájdalmakat csillapítják, illetve csökkentik az kellemetlen tüneteket. A lábadozás néha elhúzódik!

És a világjárvány? Elmarad?

A WHO célkitűzései: Az összpopuláció 25 százaléka legyen oltva szezonális influenza ellen, 2010-re pedig a 65 év felettiek 75 százaléka legyen átoltva.Nem valószínű, hogy elmaradna - csupán vihar előtti csendről beszélnek a szakemberek. Még kapunk néhány, (talán csak 1-2) évet a felkészülésre.

A WHO távlati előrejelzése szerint az influenza-világjárvány közeledik, főleg akkor nő meg ennek az esélye, ha bizonyos országok egészségügyi rendszerei nem javulnak - mert akkor nem lesznek képesek csökkenteni a megbetegedéseket, nem lesz hatékony a megelőzés.

Pandémiát, világjárványt az egyszerű influenza is okozhatna, ha alaposan megváltoztatná a "köpenyét". Szakemberek szerint mégis inkább az valószínűbb, hogy egy állati influenza emberivé válása okoz majd világjárványt. Ezért féltek a szakemberek a Kínából induló madárinfluenzától! Szerencsére azonban ez a fajta madárinfluenza a világjárvány kialakulásához elengedhetetlen dologra nem volt képes: nem tud emberről-emberre terjedni. Így egyelőre rendkívüli esetben egy szárnyas (gyakran halálosan) megbetegíthet egy-egy embert, de a fertőzött ember nem adja tovább a fertőzést a környezetének: járvány nem tud kialakulni.

Az őszi nemzetközi tanácskozáson ismertetett modellek szerint pandémia esetén 2,2 millió megbetegedésre számíthatunk a nyugati országokban - és akkor még nem beszéltünk a világ egészéről!

A legfontosabb teendő tehát az oltóanyaggyártás előkészítése. Ám a világ oltóanyaggyártó kapacitása kevesebb mint 400 millió adag, miközben a világjárvány "kezeléséhez" 1,5 milliárd embert kellene beoltani!

Mi van a vakcinában?

Kiket kell oltani? Javasolt oltani a munkájuk miatt veszélyeztetetteket, azokat a várandósokat, akiknek a szülés az influenzaszezonra esik és a fiatal csecsemőket 6 hónapos kor felett. A 60 év felettiek és a tartós betegségben szenvedők számára térítésmentes oltóanyag áll rendelkezésre. Nos, semmiképpen nem maga a betegség - hiába is állítja bárki, hogy attól lett beteg, hogy beoltották. Az oltóanyagban vírusdarabkák vannak, ezek nem okoznak betegséget, viszont ezek "felkészítik" az immunrendszert az influenza elleni védekezésre. Mégpedig úgy, hogy ellenanyag termelésre készteti a szervezetet.

Az immunrendszernek szüksége van pár napra, hogy egy idegen kórokozóval megismerkedjen, annak megfékezésére ellenanyagot termeljen - ezért szoktunk megbetegedni, ha ismeretlen fertőzéssel találkozunk. Az oltás abban segít, hogy veszélytelenül ismerteti meg az immunrendszerünkkel az influenzavírust, így 2 hét alatt elkezdődik és befejeződik az ellenanyaggyártás, az immunrendszer ezalatt megtanulta a leckét, kialakul a védettség. Ezért ha később az igazi betegséggel, az élő influenzavírussal találkozik a szervezet, azonnal termelni kezdi az ellenanyagot, a vírusnak pedig nincs lehetősége elszaporodni a szervezetben.

És mibe kerül mindez nekünk?

Dr. Falus Ferenc szerint az ingyenes védőoltásra elköltött pénz eddig is bőven megtérült. Ha nem biztosítanak ingyenes oltóanyagot a rászorulóknak, akkor a hatszorosára nőtt volna a betegek száma egy-egy járvány alatt, az influenzához kapcsolódó költségek pedig a 2007-2008-as szezon 3,5 milliárdjához képest akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatták volna - legalábbis becslések szerint.

A 2007/2008-as influenzaszezonban például 250 ezer ember betegedett meg, közülük körülbelül 12.500-nál lépett fel szövődmény - ismertette az adatokat az országos tiszti főorvos. A betegek egyharmada a 19-34 éves, tehát az aktívan tanuló, dolgozó korosztályból került ki.

A 2007/2008-as szezonban a betegek 770 millió forintot költöttek influenza miatt gyógyszerekre!

Az állam 1 millió 300 ezer oltóanyagot vásárolt meg a rászorulók helyett, ez a költségvetésnek 1,3 milliárd forintba került. Néha rákérdeznek, hogy érdemes-e ennyit költeni oltásra - mondta a tiszti főorvos.

"Egy influenzás 3-10 embert fertőz meg. Akiket beoltottunk, azoknak kétharmada, háromnegyede lett volna beteg oltás nélkül, tehát hatszor ennyi megbetegedés lett volna! Nem 250 ezer, hanem másfél millió ember orvosi kezelésének, táppénzének, termeléskiesésének értékét kellett volna az államnak állnia, akár tízmilliárdba is kerülhetett volna, ha nem osztunk ki több mint 1 millió ingyenes védőoltást" - magyarázta dr. Falus Ferenc.

"Minden forint, amit megelőzésre fordítottak, 4-6-szor térül meg társadalmi összköltség szinten. Érdemes oltani!" - tette hozzá.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +10, +15 °C

Délelőtt a napsütés mellett változóan felhős lesz az ég, csapadék nem valószínű. Délután a napos időszakokat időnként gomolyfelhők zavarják, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben eros északnyugati lesz. Hajnalban 10, 15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul.

Egészséget befolyásoló hatások:

Viharos idő