A dengue-lázat az egyiptomi csípőszúnyog által terjesztett dengue-vírus okozza. A betegség hosszú ideje jelen van Ázsiában és Dél-Amerikában is, évente mintegy 20 ezer ember halálát okozva. A évezred kezdete óta a halálozások száma globálisan nyolcszorosára nőtt a klímaváltozás, valamint az urbanizáció és elvándorlás hatásai miatt. Bár sok megbetegedést nem jegyeznek fel, 2022-ben így is 4,2 millió esetet regisztráltak világszerte. Egészségügyi szakértők már korábban figyelmeztettek, hogy idén a betegség csaknem rekordszintű terjedése várható. A jelenleg Bangladesben zajló járványnak több mint ezer halálos áldozata van eddig.
Jeremy Farrar, a WHO fertőzőbetegség-szakértője hangsúlyozta, hogy fel kell készíteni az országokat arra, hogy meg tudjanak küzdeni a betegség terjedésével a nagyvárosokban. Farrar előrejelzése szerint a dengue-láz az eddigi helyszínekről tovább terjedhet, és az Egyesült Államok, Európa és Afrika egyes területein is járványt okozhat, amire a helyi kórházaknak fel kell készülniük. Megjegyezte, ezeken a területeken már korlátozott számban előfordultak dengue-lázas esetek.
A dengue-láz sok fertőzöttnél nem okoz tüneteket, ezért feltehetően sokkal több a fertőzött, mint ahány esetet jelentenek. A betegség jellegzetes tünetei közé tartozik a láz, izomgörcs és ízületi fájdalom. A súlyos esetek egy százaléka vezet halálozáshoz. Bár van ellene védőoltás, a fertőzésnek nincs specifikus kezelési módja. A WHO azokban a térségekben, ahol a dengue-láz komoly közegészségügyi kockázatot jelent, a 6-16 éves gyermekek beoltását ajánlja. A javasolt vakcinát tavaly decemberben az Európai Unióban is engedélyezték, de az Egyesült Államokban még folynak a bevezetésével kapcsolatos tárgyalások.
