Gyorsabb és intenzívebb immunválaszt ad a szervezet abban az esetben, ha az első adag után az emlékeztető oltást is ugyanabba a karba adják – derült ki egy friss kutatásból, melynek részleteiről az Eurekalert is beszámolt. A tanulmányt jegyző ausztrál kutatócsoport az okokat is feltárta, eredményeik pedig akár az oltási protokoll újragondolását is indokolttá tehetik a későbbiekben.
Melyik karba kérjük az emlékeztető oltást?
Amikor beadnak egy védőoltást, úgynevezett vakcinaantigéneket juttatnak a szervezetbe. Ezek a nyirokcsomókba is eljutnak, ahol a szervezet a kapott "tervrajz" alapján felkészülhet a valódi kórokozó leküzdésére. A kutatók felfedezték, hogy a memória B-sejtek, amelyek kulcsfontosságúak az antitestválaszok kialakításában a fertőzések visszatérésekor, az injekció beadásának helyéhez legközelebbi nyirokcsomóban halmozódnak fel. Emiatt hatékonyabban reagálhatnak az emlékeztető oltásra, ha azt is ugyanabba a karba adják be. Vagyis a már éber állapotban lévő, aktivált makrofágok hatékonyabban fogják be az antigént és aktiválják a memória B-sejteket, hogy kiváló minőségű antitesteket termeljenek.
A kutatók egy kísérletet is elvégeztek, melynek során 30 önkéntes kapta meg a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni mRNS-vakcináját. Húsz résztvevő ugyanabba a karba kapta meg az emlékeztető adagot, mint az első adagot, míg tízen a másik karba kapták a második oltást. Az eredmények szerint azok, akik mindkét adagot ugyanabba a karba kapták, sokkal gyorsabban termeltek antitesteket a SARS-CoV-2 ellen az oltás beadását követő egy hét során. Négy hét elteltével ugyan mindkét csoport hasonló antitestszinttel rendelkezett, az intenzívebb korai védelem azonban kulcsfontosságú lehet egy járványkitörés során – vélekednek a kutatók.
„Azt már tudtuk, hogy a makrofágok felfalják a kórokozókat és eltávolítják az elhalt sejteket. Kutatásunk viszont most arra is rávilágított, hogy az injekció beadásának helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók központi szerepet játszanak a hatékony oltási válasz kialakításában a következő alkalommal. Tehát igenis számít, hogy hova kapjuk a vakcinát” – mondja Dr. Rama Dhenni, a tanulmány társszerzője. A kutatás eredményei elsőként a Cell című tudományos folyóiratban jelentek meg nyilvánosan.