Koronavírus: ilyen lehet a második hullám

HáziPatika

Úgy tűnik, a világjárványt kiváltó új koronavírus nyárra is velünk marad, a folytatást illetően viszont a szakértők is csak tapogatóznak. Elképzelhető egy második fertőzéshullám az őszi-téli időszakban, ami viszont azt jelentené, hogy a SARS-CoV-2 egyszeriben számos más, szintén légzőszervi megbetegedést kiváltó vírussal találná magát versenyhelyzetben.

Influenzától a rhinovírusokon át az RS-vírusig és négy másik koronavírustörzsig többféle kórokozó is rendszeresen felüti a fejét a hideg idő beköszöntével. De vajon milyen hatással lennének ezek a vírusok a SARS-CoV-2 terjedésére? Harmonikusan kijönnének vele? Vagy éppen ellenkezőleg, kiszorítanák a cirkulációból? Stephen Kissler, a Harvard Egyetem és a Cambridge-i Egyetemfertőző betegségekterjedésének matematikai modelljeivel foglalkozó kutatója e kérdéseket járta körbe a The Conversation oldalán megjelent cikkében. Abban a szakértő is egyetért, hogy egyelőre korai lenne még bármit is biztosan kijelenteni a téma kapcsán. A lehetőségek áttekintéséhez ugyanakkor jó alapot jelenthet, ha megvizsgáljuk, a történelem során milyen interakciók léptek fel az említett és egyéb jól ismert vírusok között.

Elképzelhető, hogy a hideg idő beköszöntével új erőre kap a COVID-19 vírusa
Elképzelhető, hogy a hideg idő beköszöntével új erőre kap a COVID-19 vírusa. Fotó: Getty Images

Keresztvédettség

Honnan ered az oltásellenesség? Miért utasítják el egyesek a súlyos fertőzésektől védő vakcinákat? Részletek itt.

Először is érdemes egy kicsit visszamenni az időben. A 18. végéhez közeledve egy angol orvos, Edward Jenner felfigyelt arra, hogy a kor halálos és pusztító fertőzése, a fekete himlő kevésbé fenyegeti a tehenészetekben dolgozó fejőnőket. Úgy gondolta - mint utóbb kiderült, helyesen -, hogy ezeket a nőket a tehénhimlővel való érintkezés védi meg. Ezért egy hasonló vírus felelős, mint a fekete himlő vírusa, azonban jóval enyhébb megbetegedést okoz csupán. Jenner áttörését ma többnyire az első vakcina megalkotása kapcsán emlegetjük, valójában azonban a felfedése egy sokkal fundamentálisabb jelenséget tükröz: a patogének nem külön-külön, hanem egymással szoros kapcsolatban léteznek, mi több, néha képesek gátolni akár egymás terjedését is.

Itt jön képbe a keresztvédettség fogalma, amely az említett példában a tehénhimlő és a fekete himlő vírusának strukturális hasonlóságának eredménye. Amikor valakit megfertőz a tehénhimlő, az immunrendszer előbb egy gyors, széles spektrumú válasszal reagál rá, amit aztán egy lassabb, de célzott, az adott vírusra szabott immunválasz követ. Miután pedig afertőzéselmúlt, a szervezet képes megőrizni a kórokozó biológiai tervrajzát, hogy a jövőben már rögtön gyors és célzott támadást tudjon intézni ellene. Csakhogy a fekete himlő felépítése annyira hasonló a tehénhimlőéhez, hogy az immunrendszer úgy is képes felvenni a harcot az előbbivel szemben, ha előzőleg csupán a kevésbé veszélyes rokonával volt dolga.

A keresztvédettségben rejlik az influenzaoltás hatékonyságának magyarázata is. Az illetékes szakértők minden évben megjósolják, mely influenzatörzsek fognak leginkább cirkulálni az elkövetkező szezonban. A jóslat persze sosem tökéletes, mégis elegendő arra, hogy a fertőzések többségét képes legyen megelőzni. Szintén a keresztvédettség adja meg a választ arra a furcsa jelenségre, hogy a 2009-es H1N1-világjárványra miért reagáltak váratlanul jól az idősek. Hasonló influenzatörzsek ugyanis már a 20. század első felében is terjedtek az emberek között, akik immunrendszere pedig akkor találkozott a fertőzéssel, évtizedekkel később is védettek maradtak a biológiai emlékezetnek köszönhetően.

Ahogy már a bevezetőben is említettük, évről évre négy különböző koronavírustörzs is okozhat náthaszerű megbetegedéseket. Genetikai tekintetben ezt a négy törzset két összetartozó párba sorolhatjuk, így beszélhetünk két-két alfa- és bétatörzsről. Ezek rendszerint évenként felváltva alakítanak ki kisebb-nagyobb járványokat. A keresztvédettség jelenségén keresztül mindegyik törzs gátolja ugyanis a legközelebbi rokona terjedését, ami egy egyenletes kétéves ciklushoz vezet. A SARS-CoV-2 is egy béta-koronavírus, ami azt jelenti, hogy ősszel és télen talán versenyeznie kell a két közeli rokonával. Egy friss tanulmány már ki is mutatta egyébként, hogy képes felismerni az új koronavírust azok immunrendszere, akik korábban megfertőződtek valamely alfa- vagy béta-koronavírussal. Ez persze önmagában még nem garancia a keresztvédettségre, de a szükséges feltételek egyike.

Érdemes továbbá megemlíteni, hogy olykor nem rokon vírusok is kiválthatnak keresztvédettséget. A 2009-es H1N1-járvány hetekkel elcsúsztatta az RS-vírus szezonjának csúcsát, illetve hasonló késedelemre többféle légzőszervi fertőzés esetében is akad dokumentált példa. Mindez talán a gyorsabb, szélesebb körű immunválaszból ered. Amikor ugyanis azimmunrendszermagas készültségben van egy fertőzés miatt, egyszersmind képes lehet kivédeni más lehetséges fertőzéseket is.

Súlyosbító tényezők

Maga a keresztvédettség tehát alapvetően egy bizakodásra okot adó lehetőség, ugyanakkor ez csupán az érem egyik oldala. A vírusok ugyanis akár súlyosbíthatják is egymás hatását. A humán immunhiány vírus (HIV) és a kanyaró például közvetlenül támadja az immunrendszert, gyengítve a szervezet védekező képességét, ezáltal védtelenül hagyva a betegeket egyéb patogénekkel szemben.


Akad továbbá egy másik, furcsább módszer is e téren: olykor egy korábbi fertőzés is aktívan segítheti egy közeli rokon törzs támadását. Mind közül talán a dengue-vírus a leghíresebb példája ennek. Amikor valaki először kapja el a fertőzést, jellemzően csak enyhe tüneteket tapasztal, egy második fertőzés viszont akár életveszélyessé is válhat nála. Ennek oka, hogy a vírus másodikként fertőző szerotípusa felhasználhatja az első ellen termelődött antitesteket arra, hogy célt érve bejusson a megfertőzendő sejtekbe. Egyes kutatások szerint nem elképzelhetetlen, hogy hasonló megtörténjen a SARS-CoV-2 esetében. Ha így lenne, úgy mind egy korábbi SARS-CoV-2-fertőzés, mind egy másik koronavírus okozta megbetegedés miatt súlyosabb formában jelentkezhetne a COVID-19.

Stephen Kissler szerint ugyanakkor túl korai lenne még megjósolni, mi fog történni az elkövetkező hónapokban. Mindazonáltal a matematikai modellek és történelmi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az új koronavírus előreláthatóan hosszabb ideig az életünk része marad még akkor is, ha beigazolódik a keresztvédettség iránti remény. A légzőszervi fertőzést okozó vírusok közössége talán már most is elég zsúfoltnak tűnik, sajnos azonban bőven van még hely egy újabb kórokozónak közöttük.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban szombaton délelőtt borult lesz az ég, helyenként szitálás, ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag