Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint egyelőre nem tisztázott, hogyan kaphatta el a fertőzést az áldozat – írja az AP hírügynökség. Családtagjai arról tájékoztatták a hatóságokat, hogy a férfi egyéb okokból eleve ágyban fekvő beteg volt. Április 17-én jelentkezett nála először láz, légszomj és hasmenés. Ahogy romlott az állapota, egy héttel később, április 24-én kórházba szállították, ahol még aznap elhunyt. A mexikói közegészségügyi hivatal jelentése alapján a férfi krónikus veseelégtelenséggel, cukorbetegséggel és magasvérnyomás-betegséggel is küzdött.
Laborvizsgálatok nyomán derült fény arra, hogy az áldozatot a madárinfluenza H5N2 törzse támadta meg. Korábban soha nem jegyeztek fel ilyen típusú humán fertőzést. A WHO hangsúlyozta, a vírus alacsony kockázatot jelent a Mexikóban élőkre, amit az is igazol, hogy az elhunyt férfi környezetében a kiterjedt kontaktkutatás ellenére sem találtak további fertőzötteket. A közép-amerikai országban idén márciusban három baromfitenyésztő telepen is regisztráltak H5N2 okozta járványkitörést, de a hatóságok egyelőre nem találtak semmilyen kapcsolatot ezek és az elhunyt áldozat esete között.
Mint azt korábban megírtuk, az Egyesült Államok több államában is tehenészetekben okozott járványkitöréseket a madárinfluenza egy másik törzse, a H5N1. A fertőzést az elmúlt hetekben három ember is elkapta, akik munkájuk révén rendszeresen érintkeztek tejelő tehenekkel.
Mit jelent a H és az N?
Az influenzavírusokat több csoportba sorolják a szakértők, ezek közül emberi megbetegedések szempontjából az influenza A és B típusa a legjelentősebb. Az influenza A további altípusokra osztható attól függően, hogy milyen fehérjék találhatók meg az adott vírus felszínén. E tekintetben a hemagglutinin és a neuraminidáz a meghatározó: előbbi szerepel H, utóbbi N betűvel a szubtípusok elnevezésében. Az AP egy másik cikkben rámutat: mai ismereteink szerint a tudomány 18 különböző H és 11 különböző N szubtípust tart számon, illetve ezek különféle kombinációit. A szezonális emberi influenzajárványokért elsősorban a H1N1 és a H3N2 felelős, de állatok között számos más influenzavírus is kering. A H5N1 korábban főként madarakat fertőzött meg, az utóbbi években azonban egyre gyakrabban mutatják ki emlősöknél is.
Borítókép: Getty Images
