Már a COVID-19-járvány kirobbanásakor köztudott volt, hogy a beltéri társas érintkezés növeli annak esélyét, hogy megfertőződjünk, vagy másokat megfertőzzünk. De mi a helyzet, ha közös szabadtéri programokat szervezünk barátainkkal, vagy a velünk nem egy háztartásban élő családtagjainkkal? Elkaphatjuk, vagy átadhatjuk a vírust, ha együtt sétálunk valakivel? Ha elkocognak mellettünk, vagy ha egy fedett buszmegállóban másokkal együtt várakozunk? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a bbc.com témával foglalkozó írása .
Kutatások szerint szabadtéren is megvan rá az esély, hogy megfertőződünk, de jóval kisebb, mint nyilvános zárt térben. Szabad levegőn a nyálcseppekkel, vagy levegővel távozó vírusrészecskék jobban szétszóródnak, a közvetítő folyadékcseppek gyorsabban elpárolognak, mint zárt térben, ahol ha nem cserélődik a levegő, a vírusrészecskék hamar felszaporodnak. Ennek ellenére még így sem kizárt a fertőzés szabadtéren. Egy tanulmányból például kiderül, hogy dokumentáltak is ilyen eseteket: két kínai férfinél például egy 15 perces beszélgetés is elég volt a vírus terjesztéséhez. Éppen ezért szabadtéri interakciók során a korábban ajánlott, legalább 1,8 méter helyett ma már inkább 2 méteres távolságtartás javasolt.
Rettegni nem kell
Ha az utcán mások mellett megyünk el, esetleg egy kocogó suhan el tőlünk egy méterre, legfeljebb néhány másodpercig kerülünk közel hozzájuk. Szakértők szerint kicsi a valószínűsége, hogy ennyi idő elég a SARS-CoV-2 vírus átadásához. "Nem lenne jó, ha az emberek rettegnének attól, ha el kell haladniuk egymás mellett az utcán" - véli Cath Noakes professzor, a brit kormány tanácsadója. Mint mondja, ahhoz, hogy ilyenkor megfertőződjünk , az kellene, hogy valaki - maszkot nem viselve - közvetlenül ránk köhögjön, mi pedig éppen rossz pillanatban lélegezzünk. Vagyis akkor, amikor a kilövellt vírusrészecskék felénk száguldanak.
Ez a példa arra is rávilágít, hogy akik hosszú időt töltenek együtt a szabadban, gyakran tévesen feltételezik, hogy teljes biztonságban vannak. Az együtt töltött idő hosszával ugyanis nő a megfertőződés kockázata. Ha például legalább 20 percig futunk valakivel szorosan mögötte haladva, belélegezve a levegőt, amit kifúj, nem biztos, hogy el tudjuk kerülni a megfertőződést - amennyiben persze futótársunk koronavírusos és a betegség fertőző szakaszában jár. "Legnagyobb kockázatot éppen ismerőseink jelentik" - vélekedik Noakes.
Félig zárt terekben, például fedett piacokon, vagy buszmegállókban is ki vagyunk téve a fertőzésveszélynek, ahogy szűk utcákban és tömött sorokban állva is. Ahol nincs légmozgás, a vírusrészecskék koncentrációjával együtt a fertőzésveszély is nő. Ilyen helyzetekben szakértők szerint az egész arcunkat érdemes védeni.
Egy köztéri padról is elkaphatjuk a vírust?
Ha egy fertőzött személy kezét a szája elé téve köhög, majd azzal a kezével megérint egy felületet, ott a vírus órákig életképes maradhat. Amerikai kutatók vírusrészecskéket találtak a köztéri szemeteskukák fogantyúin és a gyalogosátkelők nyomógombjain is. Télen ráadásul a vírus tovább életképes maradhat a szabadban, mert alacsony hőmérsékleten nagyon jól érzi magát. Az emberek orra a hidegben folyik, sokan ezt csak kézfejükkel törlik le, ami növeli annak esélyét, hogy a környezetünkben lévő felületek szennyezettek lesznek. Ennek ellenére a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy az élettelen felületek megérintésével történő vírusátvitel esélye a vírusrészecskék minimális mennyisége miatt rendkívül kicsi.
