A jelenlegi ismereteink szerint a koronavírus elleni összes engedélyezett vakcina hatékony lehet a COVID-19 súlyos tüneteinek megelőzésében és az egészségünk megőrzésében. Érthető viszont az is, hogy sok emberben van még némi bizalmatlanság egyes oltóanyagokkal szemben és szeretné maga is ellenőrizni azok hatékonyságát. A patikákban is elérhető, antitestalapú gyorstesztek azonban nem alkalmasak a vakcinák hatásainak vizsgálatára. Ha az oltást követő időszakban nem lenne pozitív a gyorstesztünk, az még nem azt jelenti, hogy a vakcina hatástalan volt.
Mik azok az antitestek?
Az antitesteket az immunrendszer nyiroksejtjei, az úgynevezett B-limfociták termelik, ha észlelik, hogy kórokozó került a szervezetbe. Szervezetünk védelmi rendszerének kulcsfontosságú elemét alkotják, különösen a vírusos betegségek kivédésében. Többféle feladatot is elláthatnak, vagy meggátolják, hogy a vírus bejusson az emberi sejtbe, vagy pedig megjelölik azt az immunrendszerünk számára, hogy az hatékonyabban elpusztíthassa.
Amint a szervezetünkből eltűnt a vírus, az antitestek szintje is lecsökken, a B-limfociták némelyike azonban hónapokkal, sőt akár évekkel később is termelhet annyit belőlük, amelyet az érzékeny antitesttesztek érzékelhetnek. Vakcinázás után is hasonló immunválasz indul ugyan a szervezetben, ezt mégsem igazolhatják ugyanolyan hatékonyan ezek a gyorstesztek.
Nem ellenőrizhetjük velük az oltás hatékonyságát
Az egyik probléma, hogy ezek a gyorstesztek a szervezetünkben termelődő antitesteket vizsgálja, ezek azonban fokozatosan termelődnek, így a megfertőződést vagy az oltást követő időszakban még nincs belőlük olyan mennyiséggel, hogy kimutathatóak legyenek. Az eddigi ismereteink szerint az antitestek jelenléte a betegek szervezetében a fertőzéstől számított 2-4 hétben kimutatható a legkönnyebben, így ebben az időszakban a legpontosabbak ezek a tesztek is. De ahogy a korai megfertőződésre sem tudnak figyelmeztetni, úgy az oltást követő napokban sem jelezhetik a szervezetben lévő antitesteket.
Viszont az sem biztos, hogy a már termelődő antitesteket minden gyorsteszt ugyanolyan hatékonysággal kimutatja. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) közleménye szerint a vakcinázást követő antitesttesztelés pontatlan és félrevezető eredményt hozhat, ezért nem javasolt. A jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő, engedélyezett antitest tesztek érzékenysége, specificitása eltérő lehet, az oltottak immunválaszának értékelésére így nem alkalmasak.
Az eddigi tapasztalatok alapján eltérő eredményeket mutathat a teszt akkor, ha az után kapjuk meg az oltást, ha korábban már - akár tudtunkon kívül, tünetmentesen - átestünk a fertőzésen, hiszen belőlük a koronavírus is kiváltott már immunreakciót. A tesztek pontossága emiatt is eltérő lehet attól függően, hogy kit vizsgálunk velük.
Ráadásul azt sem lehet tudni biztosan, hogy mennyi antitest szükséges a védelem kialakulásához, illetve hogy az oltás milyen magas szintet válthat ki a szervezetből. Épp ez okból kifolyólag azt sem tudják egyelőre a szakemberek, hogy meddig biztosíthat védettséget egy-egy vakcina. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy legalább néhány hónapig biztosan hatékony védelmet nyújtanak a COVID-19 kialakulása és súlyos szövődményei ellen.
Ha mégis tesztelnénk, így járjunk el
Ezeket az antitest alapú teszteket a vírus késleltetett immunválaszának felderítésére tervezték, és elsősorban arra szolgálnak, hogy jelezzék, ha a vizsgált személy korábban már nagy valószínűséggel átesett a fertőzésen. Az Atlantic cikke szerint szakértők jelenleg azt is vizsgálják, hogy ezek a tesztek segíthetnek-e kiszűrni azokat az embereket, akiknél az első adag vakcina is kialakította a szükséges védettséget, így nem szükséges megkapniuk a második oltást. Egyelőre azonban a fent említett nehézségek és hiányosságok miatt ezt is nehéz megállapítani.
Ha a felsorolt okok ellenére valaki mégis gyorstteszttel szeretné ellenőrizni magát, az Antlantic cikkében megszólaló szakértők szerint mindenképp javasolt egy-két hetet várni vele a második adag vakcina beadását követően is. Ezután pedig érdemes olyan tesztet választani, amely kimutatja az immunoglobulin G vagy IgG nevű antitestet, így azon vakcinák immunválaszát is jelezheti, amelyek csak a tüskefehérje bejutását és termelését biztosítják (ilyen például a Pfizer/BioNTech és a Moderna készítménye). Ne ijedjünk meg azonban akkor se, ha a teszt ennek ellenére is negatív eredményt mutat, hiszen az antitestválasz egyénileg eltérő mértékű lehet és nem jelenti azt, hogy a beadott vakcinák hatástalanok voltak.
