Hogyan befolyásolják a koronavírus-járvány megfékezésére hozott kormányzati intézkedések betartását az embereket érő szociális behatások? Erre a kérdésre keresték a választ brit, francia, német és amerikai szakemberek a Nottinghami Egyetem kutatóinak vezetésével. Mint azt az egyetem közleménye írja, a kutatás eredményeiből kiderült, hogy a fertőzések elleni védekezés jegyében bevezetett korlátozásokat jellemzően azok követik megbízhatóbban, akik közvetlen ismerősei is hasonlóan cselekszenek. Mi több, úgy tűnik, ismerőseik viselkedése erőteljesebb befolyással bír még az emberek személyes meggyőződésénél is. A British Journal of Psychology című folyóiratban megjelent tanulmány egyszersmind rávilágít a pandémiára válaszul adott politikai intézkedések vakfoltjára is.
"Amikor a koronavírus-járvány először berobbant tavaly márciusban az Egyesült Királyságban, igen ledöbbentett, mennyire különbözően reagáltak a világjárványra a vezetők Európában és Ázsiában. Miközben nyugaton mindenfelé az az üzenet került a fókuszba, hogy minden ember saját maga cselekedjen helyesen, addig az olyan országokban, mint például Szingapúr, Kína vagy Dél-Korea, sokkal inkább az volt a cél, hogy a kollektív közösséget egyetlen egységbe kovácsolják" - fogalmazott dr. Bahar Tuncgenc, a kutatás vezetője, a Nottinghami Egyetem pszichológiai karának kutatója. Hozzátette, vizsgálataik révén szerettek volna mélyebb tekintést nyerni abba, hogy vajon milyen eszközökkel lehetne a leghatékonyabban együttműködésre szólítani az embereket a globális krízis közepette.
A nemzetközi kutatócsoport több mint száz országban végzett felméréseket, arról kérdezve a válaszadókat, hogy mennyire fogadják el és követik személy szerint a lakóhelyükön érvényes járványügyi szabályokat, korlátozásokat, illetve miként viszonyulnak azokhoz a közvetlen környezetükben élő ismerőseik. Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy az emberek nem egyszerűen azért követik a szabályokat, mert kiszolgáltatottnak érzik maguk, vagy éppen személyes meggyőződésük vezeti őket ebben. Mint kiderült, az útmutatások követése iránt azok voltak a legelkötelezettebbek, akik barátai és családtagjai is betartották a kormányzati szabályokat. Ez a fajta szociális behatás még az egyéni meggyőződésnél is erősebbnek bizonyult. A felfedezés a kutatók elmondása szerint minden korosztályra, nemre és országra érvényesnek tekinthető, függetlenül a pandémia súlyosságától vagy a helyileg bevezetett korlátozások szigorúságától.
"A közpolitika rossz úton halad. Úgy látjuk, a tudósok és politikusok igyekeznek elősegíteni a járványügyi intézkedések közösségi elfogadását. Ennélfogva a vakcinációs kampányok és a korlátozások el is nyerhetik a lakosság támogatását , mindazonáltal az elfogadás még nem jelent együttműködést! Dönthetünk a saját álláspontunkról, hallgathatunk a szakértők tanácsaira is, de valójában a közeli barátaink cselekedetei határozzák meg leginkább, mit teszünk végül" - hangsúlyozta Ophelia Deroy, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem pszichológus professzora, a tanulmány társszerzője.
Dr. Tuncgenc hozzátette, a viselkedéskutatás segítségével hasznos eszközökhöz juthat a politika a koronavírus-pandémia jelentette jövőbeli kihívásokra válaszul adandó intézkedések meghozatala során. Gyakorlati oldalról számos olyan lehetőség felmerül, amelyekkel erősíthető a járványügyi szabályok betartása a lakosság részéről. Példaként említette, hogy a népszerű edzésapplikációkhoz hasonlóan akár létre lehetne hozni olyan alkalmazásokat, amelyekből láthatjuk, baráti körünkből hányan jelentkeztek már oltásra. Megfordítva a dolgot, az is hasznos, ha a közösségi médiában magunk is inkább annak adunk hangot, hogy követjük a szabályokat, nem pedig haragunknak azok irányába, akik dacolnak a hivatalos intézkedésekkel. "Üzenjük a döntéshozóknak, hogy ha a távolságtartás a kihívás, úgy a szociális közelség a megoldás!"
Egy viszonylag egyszerű és gyors laborvizsgálat segíthet előrejelezni, mely betegeknél alakulhatnak ki súlyos szövődmények a COVID-19 következtében. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
