A köhögés az egyik megmakacsabb tünetek egyike, nem könnyű tőle megszabadulni. A COVID-19 (vagyis az új koronavírus okozta megbetegedés) utáni tartós köhögés például kifejezetten sokakat érint – írja a témával foglalkozó cikkében a Health . A lap egy, a The Lancet Respiratory Medicine című szaklapban 2021 májusában megjelent kutatásra hivatkozik, amelyből kiderül: bár a fertőzés mindenkire másképp hat, a vírus okozta köhögés már az első napon jelentkezhet, és akár 19 napig is eltarthat. Ugyanez a kutatás azt is kimutatta, hogy az emberek 5 százalékánál a köhögés négy hétig vagy annál is tovább áll fent.
Mi okozza a tartós köhögést?
A COVID-19 utáni tartós köhögés oka az a mechanizmus, ahogy a koronavírus hat a szervezetünkre – vagy, hogy pontosan fogalmazzunk, az általa előidézett gyulladás áll a háttérben. „A kórokozó olyan gyulladást okozhat a légutak nyálkahártyájában, amely a torokban kezdődik és lejut egészen a hörgőkig. Egyeseknél sokáig tarthat, amíg megszűnik a gyulladás, ez pedig köhögést válthat ki – még az után is, hogy az érintettek felépültek a betegségből” – nyilatkozta dr. William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Karának professzora, fertőzőbetegség-specialista.
Dr. Schaffner arról is beszélt: igaz, hogy bosszantó, de az esetek többségében a tartós köhögés nem ad okot aggodalomra. A köhögés célja ugyanis, hogy a szervezet megtisztítsa a légutakat azoktól a dolgoktól – például elhalt sejtek, fölösleges nyák –, amelyeknek nem kellene ott lenniük.
Fertőző?
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint az enyhe vagy közepesen súlyos COVID-19-ben szenvedők a tünetek megjelenése után legfeljebb 10 napig maradnak fertőzőképesek; a súlyos vagy kritikus állapotú fertőzöttek esetében viszont ez az időszak 20 napig is eltarthat.
A tünetek megjelenése lényeges szerepet játszik annak meghatározásában, hogy mikor kell megkezdeni a karantént – emellett a panaszok akkor is sokat nyomnak a latban, ha a fertőzőképességről beszélünk. Amennyiben azonban a karanténidőszak már a vége felé jár, és a tünetek még mindig jelen vannak, de javulnak (különösen, ha az érintett 24 órája lázmentes), valószínűleg nem kell tartani a vírus terjedésétől. „Nem kell tökéletes egészségi állapotban lenni ahhoz, hogy azt mondhassuk valakire, hogy nem fertőző. Az a tapasztalat, hogy ha 10 nap elteltével a beteg állapota javul, akkor a vírus már eltűnt a szervezetéből, és nem jelent veszélyt másokra” – hangsúlyozta dr. Schaffner.
Ez egyébként meglepő módon azokra az is vonatkozik, akiknek 10 nap után még mindig pozitív a koronavírustesztjük. A CDC szerint ugyanis a nagyon érzékeny PCR-tesztek sokaknál a gyógyulás után akár három hónapig is pozitív eredményt mutathatnak (ez azonban nem feltétlenül jelzi a kórokozó átvitelének kockázatát).
Lehet, hogy hosszú COVID?
Hosszú COVID esetén az érintettek hetekkel-hónapokkal a koronavírus-fertőzésből való kigyógyulás után is tapasztalnak kellemetlen – légzőszervi, emésztőrendszeri, szív- és érrendszeri vagy éppen neurológiai – tüneteket. Mivel azonban nincs olyan teszt vagy vizsgálat, amely kimutatná ezt az állapotot, viszonylag nehéz diagnosztizálni.
Bár a köhögést a hosszú COVID egyik lehetséges légúti tüneteként azonosítják, azzal kapcsolatban egyelőre bizonytalanok a szakértők, hogy a tartós köhögés összefüggésbe hozható-e az említett állapottal. „A hosszú COVID-dal járó panaszok olyan mértékűek, hogy már akadályozzák a mindennapi tevékenységek normális elvégzését. A krónikus köhögésnél viszont ilyenről általában nincsen szó” – idézi a Health dr. Amesh Adalját, a Johns Hopkins Egyetem vezető kutatóját.
Ugyanezen a véleményen van dr. Schaffner is. Annyival egészítette ki dr. Adalja magyarázatát, hogy ha a tartós köhögés önmagában van jelen, tehát nincs mellette más tünetünk, az ugyancsak azt jelezheti, hogy nem hosszú COVID-ról van szó.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Noha a COVID-19 okozta tartós köhögés az esetek többségében nem jelent rosszat vagy nem káros, megpróbálhatjuk vény nélkül kapható köhögéscsillapítókkal kontrollálni, mondja dr. Adalja. A szakember szerint a megfelelő folyadékpótlás is sokat segíthet: mivel megkönnyíti a szervezet számára, hogy kiürítse a légutakban lévő anyagokat, hozzájárul a mihamarabbi gyógyuláshoz. Fontos továbbá, hogy ne fojtsuk el a köhögést – erről már dr. Schaffner beszélt. „Valójában még jó is, ha köhögünk, mert ezzel is segítjük a szervezet regenerációját” – emelte ki.
De mikor mikor jön el az a pont, amikor már orvoshoz kell fordulni? Dr. Thomas Russo, a Buffalo Egyetem professzora, fertőzőbetegség-specialista úgy véli, ha a köhögés egyre rosszabb, vagy egy hónap elteltével sem kezd el javulni, esetleg más tünetünk – például láz – is van, mindenképpen jelentkezzünk be egy szakemberhez.
