Kicsi a valószínűsége, hogy a nyugat-afrikai ebolajárvány eléri Magyarországot - mondta el Kis Zoltán virológus, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője. Az Európai Unióban és Magyarországon a járványügyi felügyelet és az egészségügyi ellátás sokkal magasabb szinten áll azon államokénál, ahol jelenleg járvány van, így csak behurcolt esetekről lehetne beszélni.
A virológus példaként elmondta, ha esetleg valakin ebolára utaló jeleket tapasztalnak, a Szent László Kórház elkülönített részlegébe szállítják, a beteg vérmintájából pedig az Országos Epidemiológiai Központban néhány óra alatt diagnosztizálják, hogy valóban Ebola-vírusról van-e szó. Magyarországon kidolgozott eljárásrend van az ilyen súlyos fertőző betegségek kiszűrésére és a betegek elkülönítésére, gyógyítására, valamint a további járványügyi intézkedésekre.
A vírus ellen jelenleg nincs gyógyszer, az "immunrendszerünkre hagyatkozunk" - mondta a szakember, hozzátéve azonban, a betegek 40 százaléka túléli a fertőzést és ez javítható a megfelelő orvosi ellátással. Fontos, hogy minél hamarabb felismerjék a betegséget, csillapítani tudják a lázat, és pótolni a folyadékveszteséget.
Kis Zoltán - aki tavasszal egy hónapot töltött az Európai Mobil Laboratórium tagjaként a jelenleg fertőzött Guineában - elmondta, az afrikai országokban nagyon rosszak a higiénés viszonyok, nem tudják biztosítani a tiszta kórtermeket, a megfelelő fertőtlenítést, és ezekben az országokban csak az alapszintű gyógyszerek elérhetők.
A betegség a fertőződést követően 2-21 nap lappangási idő után jelentkezik, fejfájással, izomfájdalommal, magas lázzal, majd hányás és súlyos hasmenése lesz a betegnek. Végül véralvadási zavar lép fel, amely kihat a belső szervek működésére, a betegség végstádiumában pedig külső és belső vérzés tapasztalható - ismertette a virológus.
Kis Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az ebolavírus fertőzött testnedvekkel - vérrel, nyállal - közvetlenül terjed , tehát nem légúti betegség, vagyis például tüsszögéssel nem lehet elkapni. Szintén nem lehet átadni a fertőzést papírpénz megfogásával vagy szúnyogcsípéssel. A szakember hozzátette: ha valaki tünetmentes, akkor kevésbé terjeszti a vírust, mint amikor már előrehaladott a betegsége. Kis Zoltán kiemelte, a hypo, a szappan, a különböző ruhafehérítő szerek, de már a mosás is inaktiválják a vírust, ami a napon szárított ruhában sem marad életképes.
A vírust az első beteg mindig valamilyen fertőzött állattól - denevér, majom - kapja el, annak feldolgozása során a húsával, vérével, belső szerveivel történő érintkezéskor, illetve a beteg állat harapásával. A vírus ezután már emberről emberre terjed.
Magyarországon az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban képesek a vírus kimutatására. A Közép-Európában egyedülálló intézményben az elmúlt tíz évben fejlesztették ki a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét.
A laboratórium alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint mikrobiológiai tesztek elvégzésére. A munkatársak teljesen zárt, túlnyomásos védőruházatot viselnek, a laboratórium 24 órás, folyamatos ellenőrzés alatt áll, még a levegő sem juthat ki az épületen kívülre, a legszigorúbb ellenőrzés minden munkafolyamatra érvényes, a ki- és beléptetést regisztrálják.
Az intézetben a legveszélyesebb betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Megtalálható itt egyebek mellett a pestis, az ebola, a lépfene (anthrax) kórozója , továbbá vizsgálatokat folytatnak több influenza törzzsel, például a H7N9 vírusával is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hétfői adatai szerint július 30-áig 1440-en fertőződtek meg, közülük 826-an haltak bele a betegségbe a nyugat-afrikai térségben.
