Egy Honoluluban működő fejlesztőcég, az Amrotec a minap szabadalmat kapott egy olyan bankjegyszámláló gépre, amely – amellett, hogy címletek szerint szétválogatja a bankókat – UV-C sugárzással és szédítő (800 db/perces) sebességgel fertőtleníti is azokat. A kezelés során a bankjegyek a felületükre tapadt kórokozók mintegy 80 százalékától megszabadulnak. Így lesz a piszkos pénzből relatíve tiszta.
Tanulmányok sora bizonyította, hogy a bankjegyek– amelyek gyakran cserélnek gazdát – kórokozókat terjesztenek, és a rajtuk utazó mikrobák közül néhány közegészségügyi szempontból veszélyes lehet. A New York-i Egyetem Genomikai és Rendszerbiológiai Központjának tanulmánya szerint az általuk vizsgált mintákban összesen 397 baktériumfajt azonosítottak, amelyek több mint 20 baktériumtörzset képviselnek.
Több forgalomban levő készpénz, nagyobb fertőzésveszély
A rövid hullámhosszú UV-C fénynek ismert a baktériumölő hatása. Ezt használja ki az új pénzkezelő automata. Egy ilyen eszköz potenciális hasznát mutatja , hogy az amerikai központi bank szerint a 2022-es pénzügyi évben a forgalomban lévő amerikai készpénz összmennyisége meghaladja a 2 billió dollárt. A COVID-19 járvány idején az amerikai fizetőeszköz iránti példátlan kereslet pedig azt jelenti, elvben nagyobb a kockázata, hogy a bankók mikrobákat és baktériumokat hordoznak.
Az eddigi tapasztalatok és vizsgálatok szerint azonban a bankjegyek nem a legveszélyesebb terjesztők, de sosem tudhatjuk, hogy az a példány, amelyet éppen a kezünkben tartunk, hol fordulhatott meg korábban, és milyen kórokozókat hordoz. Mint kiderült, a jóindulatú baktériumoktól kezdve a veszélyes szuperbaktériumokig bármi megfordulhat a pénzen – írja az Insider. A fizetőeszközök vírusokat, protozoákat (egysejtűeket) és baktériumokat is hordozhatnak.
Egy másik, egydolláros bankjegyeken végzett vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy rengeteg aktív mikroba van a pénzeken, amelyek közül a propionibacterium acne, a pattanásokért felelős baktérium volt a leggyakoribb. „A pénz fomitaként szolgál, azaz élettelen hordozóeszközként, amelyen a kórokozók terjedhetnek” – mondja Charles Bailey, a Providence egészségügyi szolgáltatócég fertőzésmegelőzési orvosigazgatója a hírportálnak. Ha például megérintjük a pénzt, majd megérintjük valaki más kezét, akkor a baktériumokat továbbadhatjuk neki. Ha valaki a piszkos pénzhez ér, majd megérint egy ajtógombot, liftgombot vagy az ATM érintőképernyőjét, szintén terjesztheti a fertőzést.
A LendEDU online pénzügyi cég annak érdekében, hogy konkrét bizonyítékokat szerezzen a különféle fizetőeszközök kórokozókkal való szennyezettségére, felmérette a csíraszámot az érméken, papírpénzeken és bankkártyákon. Az erre használt készülék könnyen értelmezhető csírapontszámot ad eredményül. Minél nagyobb a szám, annál piszkosabb a felület. Referenciaként az élelmiszeripari létesítmények felületeinek csírapontszáma szolgált - ez 10 pont alatt kell, hogy maradjon. Egy átlagos, fizetésre szolgáló kártya azonban 285 csírapontot mutatott, azaz meglehetősen szennyezettnek bizonyult. A kártyába integrált chip pontértéke 252 volt, míg a mágnescsíké 317. Érdekes módon a hitelkártyák koszosabbak voltak (314 pont), mint a betéti kártyák (243 pont).
A bankjegyek átlagos pontszáma 160 volt, ami lényegesen alacsonyabb a kártyákénál. Ez arra utal, hogy a műanyag felületen tovább életben maradnak a kórokozók, mint a bankjegypapíron. A címletek között óriási különbségek mutatkoztak. Az 5 dolláros bankók átlagos pontszáma 216 volt, míg a 100 dollárosoké csak 76. Nyilvánvaló, hogy a kisebb címletek gyorsabban forognak, így fokozottan ki vannak téve a mikrobákkal való érintkezésnek. A legkoszosabb bankjegy, amely a vizsgálat során előkerült, egy 20 dolláros volt 633 csíraponttal.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A pénzérmék átlagos pontszáma meglepően magas, 356 volt, de a rézből készültek sokkal kevésbé voltak szennyezettek, amit a 136-os pontszám jelez. Azaz egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hordozóanyaggal találják szembe magukat a mikrobák.
Meddig maradnak életben a vírusok?
Az tehát világos, hogy a pénz, de még a különféle fizetőkártyák felületén is hemzseghetnek a kórokozók. Ami azonban ma mindenkit a leginkább érdekel, hogy mennyi ideig maradhat fertőzőképes a koronavírus a bankjegyeken és érméken, és hogy lehetséges-e a fertőzés a készpénzzel való érintkezés révén.
Az Európai Központi Bank szakértői a bochumi Ruhr Egyetem Orvosi és Molekuláris Virológiai Tanszékének kutatóival együttműködve ezt a kérdést kívánták tisztázni. Az Eike Steinmann és Daniel Todt professzor vezette kutatócsapat kifejezetten arra fejlesztettek ki egy módszert, hogy megvizsgálják, hány fertőző vírusrészecske kerülhet a készpénzről a bőrre valós körülmények között. Az iScience című folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint készpénz közvetítésével – reális körülmények között – nagyon alacsony a SARS-CoV-2-vel való megfertőződés kockázata.
Annak kiderítésére, hogy a SARS-CoV-2 mennyi ideig marad meg az érméken és bankjegyeken, a kutatók különböző euroérméket és bankjegyeket kezeltek változatos koncentrációjú vírusoldatokkal, és több napon keresztül figyelték, hogy a vírus mennyi ideig volt kimutatható a pénz felületén. Az eredmények megnyugtatóak. Míg a kontrollként szolgáló rozsdamentes acél felületen hét nap után is jelen volt a fertőző vírus, addig a 10 eurós bankjegyen csak három nap kellett ahhoz, hogy teljesen eltűnjön. A 10 centes, az 1 eurós és az 5 centes érméken hat nap, két nap, illetve egy óra elteltével már nem volt kimutatható fertőző vírus. „Az 5 centes érmén a kórokozók számának gyors csökkenése annak köszönhető, hogy rézből készült, amelyen a vírusok köztudottan kevésbé stabilak” – magyarázta Daniel Todt a Healthcare in Europe portálnak.
A kutatócsoport új módszert dolgozott ki annak vizsgálatára, hogy a vírus mennyire hatékonyan képes átkerülni egy felületről az ujjbegyre. A bankjegyeket, érméket és a hitelkártyát helyettesítő PVC-lemezeket ártalmatlan koronavírusokkal, illetve – szigorúan védett körülmények között – SARS-CoV-2 vírussal is megfertőzték. Ezeket a felületeket a kísérleti személyek még nedves vagy már megszáradt ujjbegyükkel, illetve a SARS-CoV-2 esetében műbőrrel érintették. Ezután a sejttenyészeteket beoltották az ujjbegyekre tapadó vírusokkal. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy meghatározzák az átvitt, még fertőzőképes vírusrészecskék számát. „Azt láttuk, hogy közvetlenül a folyadék megszáradása után gyakorlatilag nem volt fertőző vírusátvitel. Reális körülmények között nagyon valószínűtlen, hogy a SARS-CoV-2 készpénz közvetítésével megfertőzzön valakit” – szögezte le Daniel Todt.
Ez a megfigyelés összhangban van más tanulmányok eredményeivel, amelyek szerint az esetek túlnyomó többségében a fertőzés aeroszolokon vagy cseppeken keresztül történik. Megvizsgálták a SARS-CoV-2 különféle változatait is, de az eddig elemzett vírusvariánsok életben maradási képessége nem különbözik az eredeti vírusétól.
Hasonló kutatást folytattak le Utahban is, a provoi Brigham Young Egyetemen – erről a Plos One folyóirat számolt be . A SARS-CoV-2 stabilitását vizsgálták szobahőmérsékleten a bankjegyeken, a fizetőkártyákon és érméken. Az élő vírussal végzett in vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy a SARS-CoV-2 rendkívül instabil a bankjegyeken. Az életképes vírus jelenléte kezdettől fogva gyorsan csökkent: 24 órán belül nem is volt kimutatható vírus a bankókon. Ezzel szemben a SARS-CoV-2 fokozott stabilitást mutatott a fizetőkártyákon, ahol még 48 óra elteltével is kimutathatók voltak az élő vírusok. Az eredmények arra utalnak, hogy a kártyák használata a bankjegyek helyett nem fogja lelassítani a vírus terjedését.
Legjobban: