Amikor 2020 elején kirobbant a COVID-19 világjárvány, az UV-sugárzás a koronavírus elleni harc egyik legfontosabb módszere lett, az arcmaszkok, a kézfertőtlenítők és a szociális távolságtartás mellett. Sokáig azonban nem volt egyértelmű, hogy milyen hullámhosszú és dózisú sugárzás szükséges ahhoz, hogy elpusztítsa a vírust. Az Eurekalert oldalán is közzétett, friss tanulmány ennek járt utána.
Hogyan használható az UV-fény a koronavírus ellen?
A közelmúltban publikált tanulmányban a Binghamton Egyetem kutatói vizsgálták meg az UV-sugarak vírusra gyakorolt hatását, illetve a járványellenes felhasználás lehetőségeit. Felmerült az a dilemma is, hogy beépíthetők-e az UV-rendszerek nyilvános helyekre, például repülőterekre, buszpályaudvarokra és üzletekre anélkül, hogy a hosszú távú használatuk károkat okozzon a közelükben tartózkodó emberekben?
Kaiming Ye, a kutatás vezetője szerint a járvány kezdetén, amikor híján voltak a megfelelő védő- és sterilizáló eszközöknek, különleges UV-fertőtlenítő állomásokat alakítottak ki néhány kórházban. Ezekben fertőtlenítették az N-95-ös maszkokat annak érdekében, hogy azokat újra fel lehessen használni.
A kutatásban a SARS-CoV-2 -höz hasonló retrovírust helyeztek el különböző tápközegekben (sejttenyésztő tápközeg, víz, illetve az emberi nyálhoz hasonló anyagba), és három különböző hullámhossznak tették ki őket az UVC tartományban. Az már korábban is ismert volt, hogy az UVC megöli a vírusokat és más mikroorganizmusokat azáltal, hogy károsítja DNS-üket és RNS-üket. A kutatás eredménye szerint ugyanakkor a fertőtlenítés sikerét nagymértékben befolyásolja az is, hogy a vírus milyen tápközegben helyezkedik el. Teljesen más eredményt mértek például a mesterséges nyálban és a vízben lévő vírusokat megvilágítva.
Úgy tűnik, az UV-fény a 260 és 280 nanométeres hullámhossz közötti tartományban a leghatékonyabb, ez alatti hullámhossz már az emberi bőrt és szemet is károsíthatja, így az lakott közegben nem alkalmazható. Az eredmények alapján Ye egy olyan LED-fényes fertőtlenítő rendszert tervezett, amely kevésbé károsítja az emberi bőrt. A szabadalmaztatási eljárás előtt azonban további vizsgálatokkal szeretné igazolni, hogy az eljárás biztonságos és hatékony is egyben.
