Egy esetleges új világjárványra adott gyors és összehangolt válasz módszertanának kidolgozása a célja annak a kutatási programnak, amellyel a Szegedi Tudományegyetem a japán Kyotói Egyetemmel és az amerikai Yale Egyetemmel közös konzorciumban nyert HU-rizont pályázatot. Az SZTE ezzel kiemelt szerepet vállal majd a nemzetközi járványügyi felkészülésben – derült ki a magyar egyetem közleményéből.
Sok tapasztalatot adott a Covid-járvány
A koronavírus-járvány tapasztalatait használva fel lehet készülni egy ismeretlen kórokozó által okozott új világjárványra. A világ különböző kutatócsoportjainak eredményeit összekapcsolva elkészíthető egy átfogó és interdiszciplináris módszertan, amelynek alapján egy újonnan felbukkant kórokozó esetén is gyorsan és hatékonyan beindítható a védekezés. Ennek a módszertannak a kidolgozására vállalkozik a következő három évben a Szegedi Tudományegyetem Rapid-Grip elnevezésű nyertes HU-rizont-projektje, amelyet az SZTE TTIK Bolyai Intézetben működő, Röst Gergely matematikus által vezetett járványmodellezési kutatócsoport a Kyotói Egyetem és a Yale Egyetem kutatóival közösen indít el 2025 elején.
100 napon belül elkészülhet az oltóanyag
A Rapid-Grip projekt ahhoz a nemzetközi törekvéshez kapcsolódik, hogy egy újonnan felbukkanó vírus esetén 100 napon belül készüljön oltóanyag. Röst Gergely szerint emiatt 100 napon belül egy nemzetközileg koordinált, végrehajtható stratégiának is készen kell állnia a vakcina legjobb felhasználására. A folyamat három egymásba integrált részből tevődik össze:
- Amikor egy kockázatot jelentő kórokozó felbukkan, először is fel kell dolgozni az adatokat és elvégezni a járványtani paraméterek becslését.
- Ezt követi a járványtani modellezés, amelynek során általában már egy másik kutatócsoport végez számításokat, készít előrejelzéseket, és dolgoz ki különböző szcenáriókat.
- A harmadik szakaszban pedig a modellezések eredményeit a gyakorlatban kell hasznosítani, vagyis konkrét ajánlások és közegészségügyi programok készülnek a modellek alapján.
Az első fázisban a Kyotói Egyetem tudósainak jelentős tapasztalata van, míg a modellezési munka kidolgozásáért a Szegedi Tudományegyetem felel majd, ahol az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói a Covid-19-járvány alatt már széleskörű tapasztalatokat szereztek. A járványügyi protokollokat és az intézkedésekhez szükséges ajánlásokat végül a Yale Egyetem, a világ egyik legelismertebb epidemiológiai kutatóközpontja fogja összeállítani.
A projektben egy olyan platformot hozunk létre, amelyen a három kutatócsoport éles helyzetben is együtt tud majd dolgozni azon, hogy a járvány azonosítása, a modellezés és a gyakorlati ajánlásokba ültetés a lehető leggyorsabban történjen meg” – magyarázta dr. Röst Gergely.
A szegedi, a kyotói és a New Haven-i kutatócsoportok közötti együttműködés új módszertanok kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek az intézmények eltérő és egymást kiegészítő szaktudását ötvözik. Konzorciumvezetőként a szegedi csoport a modellezés mellett a teljes folyamat integrálását is elvégzi, az SZTE kutatói fogják majd egységes rendszerré hangolni a japán járványügyi és az amerikai népegészségügyi szakemberek munkáját.
