Április 25-ét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 60. közgyűlésén, 2007-ben nyilvánította a malária elleni küzdelem világnapjává. A világnap célja a figyelemfelkeltés, a megelőző intézkedésekkel ugyanis százezrek életét lehetne megmenteni.
A betegség neve a latin eredetű "mal aria", azaz rossz levegő kifejezésből származik, mert az ősidők óta ismert betegségről úgy tartották, hogy a mocsarak kigőzölgéséből származik. Ma már tudjuk, nem a poshadt víz, hanem a mocsaras helyeken fellelhető szúnyog közvetíti a maláriát. A malária a nőstény Anopheles szúnyog csípése által emberről emberre terjedő egysejtű (Plasmodium) által okozott súlyos betegség.
Magyarországon nem ismert
Bár a malária világméretű népbetegségnek számít, Magyarországon alig ismert. A fertőzött térségbe utazó magyaroknak azonban tisztában kell lenni e betegség jelentőségével.
A legtöbb fejlett országban a gyógyszereknek és a szúnyogriasztóknak köszönhetően a megbetegedés csak ritkán fordul elő, de a trópusokon továbbra is gyakori. Az ezen vidékekről érkező látogatók vagy hazatérő utazók azonban behurcolhatják a fertőzést, és kisebb járványokat okozhatnak. Évente kb. 110 millió megbetegedés fordul elő (kb. 80-85 százaléka az egyenlítői Afrikában) és több tízmillió halálesetet regisztrálnak. Az elhunytak zöme gyermek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Így fertőz a malária
Amennyiben az Anopheles szúnyog nősténye maláriás embert csíp meg, a szúnyog kórokozókat tartalmazó vért szív magába, amelyek a rovar nyálmirigyébe kerülnek. A következő csípéssel az állat a parazitákat a nyállal együtt befecskendezi következő áldozatába.
A kórokozók a csípést követően a májba vándorolnak és szaporodni kezdenek. Az érési folyamat átlagosan 2-4 hétig tart, majd a kórokozók elhagyva a májat elárasztják a beteg vörösvértestjeit. Itt tovább szaporodnak és a fertőzött sejtet szétrepesztik. A fertőzés átvihető beteg egyén által használt injekciós tű vagy fertőzött vér átömlesztése útján is, és terhes anyától magzati vérkeringésbe is eljut.
Ezek jelzik, hogy baj van
A fertőző szúnyogcsípés után, általában 10-35 nappal később jelennek meg a tünetek. A lappangási idő változó, legalább 6 nap, de akár több év is lehet. Kezdetben hőemelkedés, fejfájás, izomfájdalmak, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek 2-3 napig tartanak, és gyakran influenzának tulajdonítják.
Ezt egyéb panaszok is kísérhetik, úgymint fáradtság, szédülés, ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gasztroenterális panaszok: híg, sőt kolerában jellemző széklet (hasmenéses, majdnem vízszerű), étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök. Kezelés nélkül a betegség minden ötödik esetben halálos kimenetelű. Minden esetben fontos a gyors diagnózis és a korán megkezdett kezelés. Maláriás területen fellépő láz esetén azonnali orvosi vizsgálatra van szükség.
A maláriás fertőzés veszélye Afrikában lényegesen nagyobb, mint Latin-Amerikában vagy Délkelet-Ázsiában. Utazás során óvjuk magunkat a szúnyogcsípéstől! A szúnyogok általában csak szürkületkor kezdenek aktívvá válni, ezért estére ne tervezzünk szabadtéri programot, húzódjunk a megfelelően védett épületbe. Ágyunkat védjük moszkitóhálóval. A helyiségben pedig használjunk szúnyogirtó-szert!
Legjobban: