Gombás tüdőgyulladás, a hisztoplazmózis
A hisztoplazmózis nagyon ritka, Magyarországon alig-alig előforduló gombabetegség, amely még előfordulási helyén is csak az embereknek egy nagyon szűk körét érintheti. Valójában ez egy gombás tüdőgyulladás speciális körülmények között.
h i r d e t é s
A hisztoplazmózis egy orvosi szakkönyvbe való ritkaság. Ha a gomba fertőz, akkor főképp tüdőgyulladást okoz, de jellemzően csak amúgy is immunhiányos, főleg AIDS-es betegeknél.
A betegség Magyarországon rendkívül ritka, mert a fertőzést kiváltó gomba a kontinensünkön nem honos. A betegség főképpen az USA-ban, Missouri és Ontario környékén fordul elő, illetve egyes ázsiai területeken is meg-megjelenik.
A betegséget kiváltó gomba (Histoplasma capsulatum) vándormadarak és denevérek ürülékben fordul elő, onnan belégzéssel jut be a betegek szervezetébe. Önmagában a spóra belégzése nem eredményez tüdőgyulladást, ahhoz az is kell, hogy az érintett súlyos immunhiányos állapotban lévő, például AIDS-es, vagy komoly citosztatikus kezelést kapó betegek szervezetébe kerüljön.
A tüdőgyulladás nem heves, hanem inkább alattomos fajta, hőemelkedéssel, vérköpéssel, nagy beszűrődéssel jár, miatta a tüdőben tompulat, hallgatózási eltérés észlelhető.
A hisztoplazmózist itthon gyakorlatilag nem diagnosztizálják, gyanúja tüdőgyulladásnál fel sem merül, lévén minimális az esély arra, hogy nálunk előforduljon. Egyedül azokban a kórházakban gondolhatnak rá, amelyekben immunhiányos, főleg AIDS-es betegeket látnak el.
Ugyan nincs túl sok gombaellenes szer, de van olyan gyógyszercsoport, amely hatékony e kórokozó ellen. A kezelés sikere viszont nem csak ezen múlik, hanem azon is, hogy milyen állapotban van az érintett immunrendszere.
Bővebb leírást a Betegségek A-Z hisztoplazmózis szócikkében olvashat.
A betegséget kiváltó gomba (Histoplasma capsulatum) vándormadarak és denevérek ürülékben fordul elő, onnan belégzéssel jut be a betegek szervezetébe. Önmagában a spóra belégzése nem eredményez tüdőgyulladást, ahhoz az is kell, hogy az érintett súlyos immunhiányos állapotban lévő, például AIDS-es, vagy komoly citosztatikus kezelést kapó betegek szervezetébe kerüljön.
A hisztoplazmózis tünetei
Az immunbetegségben szenvedőknél a gombaspóra belégzése leggyakrabban tüdőgyulladást okoz, így annak tünetei a jellemzők. A másik lehetőség, hogy a fertőzés több szervet érintő gombás betegséget okoz. Utóbbi miatt sok szervben jelentkezhetnek zavarok, az érintettek fogyhatnak, májfunkciós eltéréseik lehetnek.
A hisztoplazmózis nagyon ritka, elsősorban tüdőgyulladással járó betegség
A hisztoplazmózist itthon gyakorlatilag nem diagnosztizálják, gyanúja tüdőgyulladásnál fel sem merül, lévén minimális az esély arra, hogy nálunk előforduljon. Egyedül azokban a kórházakban gondolhatnak rá, amelyekben immunhiányos, főleg AIDS-es betegeket látnak el.
Ugyan nincs túl sok gombaellenes szer, de van olyan gyógyszercsoport, amely hatékony e kórokozó ellen. A kezelés sikere viszont nem csak ezen múlik, hanem azon is, hogy milyen állapotban van az érintett immunrendszere.
A hisztoplazmózis megelőzése
Ha valaki AIDS-es vagy egyéb immunbetegsége van, és olyan területen jár, ahol a gomba előfordul, érdemes maszkot használnia. Mivel egészséges embereknél a spóra belégzése nem okoz betegséget, esetükben semmilyen védekezés nem szükséges.Bővebb leírást a Betegségek A-Z hisztoplazmózis szócikkében olvashat.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!
