Legyen szó akár az oltás helyén jelentkező fájdalomról, duzzanatról és bőrpanaszokról, akár fáradtságról, gyengeségről, fejfájásról, lázról vagy émelygésről, a COVID-19 elleni védőoltások leggyakoribb mellékhatásai általában véve csupán annak jelei, hogy az immunrendszer úgy teszi a dolgát, ahogy az várható. Ezzel együtt a mellékhatások hiánya sem kell, hogy aggodalmat ébresszen - hívja fel a figyelmet a The Conversation oldalán megjelent cikkében Veenu Manoharan, a Cardiffi Metropolitan Egyetem immunológusa. A szakember példaként említi, hogy a Pfizer által lefolytatott klinikai vakcinakísérletek során a résztvevők mintegy fele egyáltalán nem tapasztalt számottevő mellékhatásokat. Mindazonáltal így is több mint 90 százalékuknál kialakult védettség az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedéssel szemben.
Manoharan kifejti, hogy a jelenség magyarázata az immunrendszer működésében rejlik. A COVID-19 elleni vakcinák zöme, így a Magyarországon alkalmazott oltóanyagok is, a koronavírus külső burkán található virális fehérjét, az úgynevezett tüskefehérjét használják fel arra, hogy a természetes vírusfertőzést utánozva beindítsák a szervezet immunválaszát. A tüskefehérje megjelenésére először az úgynevezett veleszületett immunitás reagál szinte azonnal. Támadást indít a betolakodó ellen, gyulladást generálva, aminek legfőbb tünete a láz és a fájdalom. Magyarán a gyakori és az oltást követő egy-két napon belül fellépő vakcina-mellékhatásokért a veleszületett immunitás a felelős. Csakhogy a tartós és specifikus védettség eléréséhez más típusú immunválaszra van szükség.
Ez az adaptív, avagy szerzett immunitás, amelynek kialakulását a veleszületett immunitás elemei is segítik, és amelynek nyomán T-sejtek és antitestek termelődnek a szervezetben. Ezek nyújtanak igazán hatékony védelmet a fertőzéssel szemben, ha a későbbiekben ismét érintkezésbe kerülnénk a SARS-CoV-2-vírussal. Ellentétben viszont a veleszületett immunitással, önmagában az adaptív immunitás nem indít be gyulladást, még ha egyes kutatási eredmények arra is utalnak, hogy szignifikánsan hozzájárulhat ahhoz. Az emberek egy részénél ez a gyulladásos reakció túlzott mértékű lehet, emiatt tapasztalják a mellékhatások között számon tartott panaszokat. Másoknál szintén normálisan működnek ezek a mechanizmusok, de nem olyan szinten, hogy az észlelhető tüneteket okozna. Ezzel együtt ők is védettséget szereznek a COVID-19 ellen, náluk is ugyanúgy kialakul az adaptív immunitás.
Mi okozza a gyulladásbeli eltéréseket?
A rendelkezésre álló adatokból kirajzolódik, hogy a 65 év feletti beoltottak körében valamelyest ritkábban jelentkeznek mellékhatások. Manoharan szerint ez a korral természetesen csökkenő immunaktivitáshoz kapcsolódik, ami egyszersmind alacsonyabb antitestszinthez is köthető, de ez még nem jelenti, hogy az érintettek ne szereznének védettséget. Ugyancsak fontos szerepe lehet a nemnek. Egy amerikai felmérésből kiderült, hogy a vizsgált esetekben a mellékhatásokról szóló visszajelzések 79 százaléka nőktől érkezett. A nemi különbségekre részben magyarázatul szolgálhat a tesztoszteron, amely hormon egyfelől gyulladáscsökkentő hatású, másfelől nagyobb mennyiségben termelődik a férfiak szervezetében.
Cikkében a szakember kitér az olyan krónikus gyulladásos betegségek szerepére is, mint a reumatoid artritisz, a Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás ( IBD ) vagy éppen a szklerózis multiplex. Az érintett betegeket sok esetben immunszupresszáns, azaz az immunrendszer működését elnyomó gyógyszerekkel kezelik, hogy kordában tartsák a tüneteiket. Ez egyszersmind a COVID-19 elleni oltások nyomán jelentkező mellékhatásokat is enyhíti, mindazonáltal a legyengített immunválasz még nem jelenti, hogy ne is létezne immunválasz. Egy tavaly lefolytatott tanulmány eredményei szerint az immunszupresszált betegek szervezete valamelyest kevesebb antitestet termel a koronavírus tüskefehérjéjével szemben, de éppúgy kialakul adaptív immunitás náluk is, mint az egészséges beoltottaknál.
"Az oltások mellékhatásait nem célszerű azok hatékonyságának mutatójaként értelmezni. Dacára az eltérő reakcióknak, a legtöbb ember kellő védettséghez jut a vakcináció által a koronavírus ellen, függetlenül a mellékhatások meglététől vagy hiányától, illetve súlyosságától" - szögezi le Veenu Manoharan.
