Mint azt megírtuk, kedden életét vesztette a pozsonyi gyermekkórházban (NÚDCH) egy 11 éves kisfiú, akinek szervezetét egy Naegleria fowleri nevű egysejtű támadta meg. A köznyelvben csak agyevő amőbaként emlegetik a kórokozót, mivel a központi idegrendszert megfertőzve súlyosan károsítja az agyszövetet. Az így fellépő primer amőbás agyvelő- és agyhártyagyulladás (meningoenkefalitisz) jellemzően az első tünetek jelentkezését követő öt napon belül halált okoz. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) vonatkozó leírása szerint az N. fowleri okozta fertőzés halálozási aránya 97 százalékos: az Egyesült Államokban 1962 és 2023 között feljegyzett 164 eset közül csupán négyen élték túl a betegséget.
Így fertőz az agyevő amőba
Az N. fowleri világszerte minden kontinensen megtalálható a talajban, valamint édesvizű tavakban, folyókban, forrásokban egyaránt, sőt, akár nem megfelelően tisztított úszómedencékben is előfordulhat. Kedveli a magas hőmérsékletet, így elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeket népesíti be. Nincs szüksége gazdatestre életciklusa végigéléséhez, de úgynevezett fakultatív parazitaként megfelelő körülmények között képes fertőzést kiváltani. Ha bejut az ember orrába, a szaglóidegeken és az szaglógumón keresztül behatol a központi idegrendszerbe, ott aztán ödémásodást, vérzéses szövetelhalást (nekrózis) és agysérvképződést kiváltva.
Fertőzés jellemzően úgy jön létre, hogy az érintettek orrjárataiba úszás közben víz kerül, benne az N. fowleri amőbával. Feljegyeztek továbbá olyan eseteket is már, amikor fertőzött csapvízzel végzett orröblítés vezetett megbetegedéshez. Mivel az egysejtű kedveli a meleg környezetet, a fertőzések jelentős része a nyári időszakban, hosszabb hőhullámos időszakokban következik be. A legnagyobb veszélyt a természetes vizek jelentik, de olykor nem megfelelően tisztított rekreációs létesítményekben is megtörténhet a baj. A szlovákiai eset kapcsán például a hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy az elhunyt kisfiú talán a párkányi fürdőben került érintkezésbe a kórokozóval, ahol a betegsége előtti napokban járt vendégként.
Fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag a légutakba kerülő víz hordoz magában kockázatot. Ha valaki véletlenül vizet nyel fürdőzés következtében, és az így a gyomorba jut, abból nem alakul ki fertőzés. Ezenkívül emberről emberre sem terjed az amőba.
Ezek a tünetek figyelmeztetnek az amőbafertőzésre
A probléma felismerését nagyban megnehezíti, hogy az amőbás agyvelő- és agyhártyagyulladás kezdeti tünetei nem specifikusak, és könnyen összekeverhetők például a bakteriális vagy vírusfertőzés okozta meningoenkefalitisszel. Mint az a Clevelandi Klinika írja, az első panaszok az amőbával történt érintkezést követő 2-15 napon belül, hirtelen alakulnak ki. Figyelmeztető jel lehet a magas láz, erős fejfájás, hányás és hányinger, remegés, nyakmerevség, fényérzékenység, zavartság. Amennyiben felmerül az agyevő amőba okozta fertőzés gyanúja, a diagnózis gerinccsapolás (lumbálpunkció) segítségével igazolható, amennyiben a kórokozót ki lehet mutatni az agy-gerincvelői folyadékban. Az infekciót gomba- és parazitaellenes gyógyszerek kombinációval kezelik, a túlélési esélyek viszont, ahogy azt említettük, rendkívül kedvezőtlenek.
Hogyan előzhető meg a fertőzés?
Érdemes megemlíteni, hogy az N. fowleri nagyon ritkán támadja meg az embert. Azóta, hogy az 1960-as évek elején az ausztrál Malcolm Fowler először leírta a primer amőbás agyvelő- és agyhártyagyulladást, világszerte csupán 488 esetet jegyeztek fel, zömében az Egyesült Államokban, Pakisztánban és Ausztráliában. Ezzel együtt Európában is történtek már megbetegedések. Török Júlia Katalin, az ELTE biológusa korábban a Mandinernek nyilatkozva arról beszélt, hogy a felmelegedés következtében Magyarországon is mind gyakrabban fordul elő extrém meleg időjárás nyaranta. Emiatt álló- és folyóvizeink is egyre jobban felmelegszenek, ami kedvező helyzetet teremt az agyevő amőba számára. A szakember szerint szinte biztos, hogy itthon is előfordul a természeteben az N. fowleri.
A CDC tanácsai szerint az alábbi módszerekkel mérsékelhetjük a fertőzés kockázatát:
- természetes vizekben fürödve mindig fogd be az orrod – vagy tégy fel orrcsipeszt –, mielőtt beugranál a vízbe vagy alámerülnél a felszín alá;
- meleg vizű forrásokban fürdőzve mindig tartsd a fejed a vízfelszín felett;
- semmiképpen se kavard fel az iszapot a sekély vízben, mert az amőbák ott fordulnak elő a legnagyobb valószínűséggel;
- orröblítéshez mindig desztillált vagy előzőleg felforralt vizet használj.
