A legveszélyesebb vírusok a Földön

A mostani világjárvány egy örökös harc része, amit az emberiség a kezdetek óta folytat a vírusok ellen. Csak az elmúlt évtizedekből is számos olyan példát lehet találni, amikor különböző fertőzések komoly fenyegetésekké hatalmasodtak rövid idő alatt.

A LiveScience listát állított fel a 12 legveszélyesebb vírusról. Lássuk tehát, milyen láthatatlan veszélyek fenyegették és fenyegetik akár napjainkban is a világ lakosságát.

Marburg-vírus

Marburg egy közép-németországi város Hessen tartományban. Frankfurt mellett itt - valamint Belgrádban - észleltek először 1967-ben egy új vírust, ami Ugandából származó, fertőzött majmokról terjedt át laboratóriumi dolgozókra. A később Marburg-vírus névre keresztelt kórokozó hasonló az ebolához. Mindkettő vérzéses lázat okoz, azon keresztül pedig sokkot, szervi elégtelenséget és végső esetben halált. A fertőzés az esetek negyedében vált végzetessé 1967-es felbukkanásakor, később azonban jóval veszélyesebbnek bizonyult. Az évezred végén, 1998-2000 között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, majd 2005-ben Angolában is felbukkant - immár 80 százalék feletti halálozási rátával.

Ebolavírus

Először 1976-ban születettek feljegyzések az ebola feltűnéséről a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szudánban. A vírusfertőzés vérrel és egyéb testnedvekkel terjed, illetve fertőzött emberek és állatok szövetei közvetítésével. Az ebola ismert törzsei változó mértékű fenyegetést hordoznak magukban. Van olyan törzs, a restoni ebolavírus, amely még csak meg sem betegíti az érintetteket. Eközben viszont a bundibugyói ebola halálozási aránya az 50 százalékot is elérheti, a szudáni törzsé pedig a 70 százalékot. Napjainkig mind közül a Nyugat-Afrikában 2014-ben kitört járvány az eddigi legnagyobb és legösszetettebb.

ebola, ebolavírus, Afrika, járvány, vírusfertőzés
Az ebolajárványok évtizedek óta sok problémát okoznak. Fotó: Getty Images

Veszettség

Habár amióta az 1920-as évektől kezdődően létezik védőoltás háziállatok számára, a veszettség rendkívül ritkává vált a fejlett országokban, azonban továbbra is komoly problémát jelent Indiában és Afrika bizonyos részein. Elke Muhlberger, a Bostoni Egyetem mikrobiológusa szerint a veszettség egy igazán rossz betegség, amely a központi idegrendszert károsítja, illetve pusztítja el. "Mára van vakcinánk a veszettség ellen, illetve vannak antitestjeink, így ha valakit megharap egy veszett állat, meg tudjuk gyógyítani. Amennyiben viszont valaki nem kap kezelés, lényegében 100 százalékos valószínűséggel meghal" - mutatott rá a szakember.

Humán immunhiány vírus (HIV)

Mindeddig két fertőzöttet sikerült teljesen meggyógyítani a HIV-ből. Részletek itt.

Modern világunkban alighanem a HIV a leghalálosabb vírus. Becslések szerint 32 millió életet követelt a fertőzést azóta, hogy először felfedezték az 1980-as évek kezdetén. Habár erős antivirális szerekkel el lehet érni, hogy a fertőzöttek a HIV-vel együtt is hosszú és teljes életet éljenek, az alacsony és közepes jövedelmű országokban azonban változatlanul hatalmas gondot jelent a vírus. Az új esetek 95 százaléka ezekből a térségekből kerül ki. Az afrikai régióban minden 25 felnőttre jut egy HIV-fertőzött.

Himlő

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) döntéshozó testülete 1980-ban kihirdette a himlő, avagy fekete himlő eradikálódását, azaz eltűnését a természetből. Ezt megelőzően viszont évezredekig szedte áldozatait az emberek körében: átlagosan minden harmadik beteg életét vesztette, a túlélőknél pedig maradandó, mély sebhelyeket és gyakran látásvesztést hagyott hátra maga után a fertőzés. Európán kívül rendkívül magas volt a halálozási arány, mivel mindaddig nem találkoztak az ott élők a vírussal, amíg be nem hurcolták azt az utazók a régiójukba. Történelmi feljegyzések szerint például az amerikai őslakosok 90 százaléka meghalt, miután az európai felfedezőkkel érintkezve elkezdett terjedni közöttük a himlő. A betegség csak a huszadik században körülbelül 300 millió halálesetet okozott.

Hantavírus

A hantavírus tüdőszindróma először 1993-ban az Egyesült Államokban került a figyelem középpontjába, amikor egy egyébként egészséges és fiatal navahó férfi és menyasszonya állapota néhány nap alatt olyan súlyossá vált, hogy elhunytak légzési elégtelenség következtében. Hónapokkal később sikerült a hatóságoknak izolálni a hantavírust az egyik fertőzött lakásában egy őzegérből. Napjainkig összesen több mint 600-an kapták el a fertőzést az Egyesült Államokban, 36 százalékuk pedig életét vesztette a betegség következtében. A vírus nem terjed emberről emberre, hanem fertőzött egerek ürüléke közvetíti. Érdekesség, hogy bár a nyugati orvoslás számára 1993-ig ismeretlen volt a betegség, a navahó népi gyógyászatban ugyanakkor szerepel egy hasonló kórkép, amit egerekkel hoztak kapcsolatba.

Influenza

A WHO becslései szerint világszerte évről évre 290-650 ezer ember halálában játszik közre a szezonális influenza . Egy kifejezetten változékony vírusról van azonban szó, amikor pedig megjelenik egy új törzse, az rendszerint gyorsabban terjed, illetve gyakran magasabb halálozási aránnyal is jár. A leghalálosabb influenza-világjárvány, amelyet általában spanyolnáthának hívunk, 1918-ban kezdődött, majd a Föld akkori népességének 40 százalékát megfertőzve mintegy 50 millió emberéletet követelt.

influenza, vírusfertőzés, járvány, világjárvány, spanyolnátha, láz
Az influenza a mindennapjaink részévé vált, de nem veszélytelen. Fotó: Getty Images

Dengue-vírus

Az úgynevezett csonttörő lázért felelős kórokozó először az 1950-es években bukkant fel a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön, azóta pedig világszerte elterjedt a trópusi és szubtrópusi vidékeken. Jelenleg az emberiség mintegy 40 százaléka él olyan területen, ahol a szúnyogok által terjesztett dengue-vírus előfordul, mindazonáltal a klímaváltozás nyomán valószínűleg egyre többfelé jelentkezik majd a fertőzés. Évente 50-100 millióan betegszenek meg ma, és bár a halálozási arány általában véve csupán 2,5 százalék, a vírus azonban okozhat ebolaszerű vérzéses lázat is, amelynek esetében - kezelés nélkül - minden ötödik érintett életét veszíti.

Rotavírus

Magyarországon is elérhető két gyermekkori védőoltás a rotavírus ellen, amely csecsemők és kisgyermekek körében a súlyos hasmenéssel járó megbetegedések vezető oka. A vírus gyorsan tud terjedni széklet közvetítésével. Köszönhetően a védőoltásnak és az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának, a fejlett országokban mára ritkának számítanak a rotavírus-fertőzés okozta halálesetek. A fejlődő világban viszont, ahol nehezebben jutnak hozzá az érintettek a megfelelő kezeléshez, a betegség továbbra is komoly veszélyt jelent. A WHO becslései szerint 2008-ban mintegy 450 ezer 5 év alatti gyermek hunyt el rotavírus miatt.

SARS-CoV

Először 2002-ben bukkant fel Kínában a súlyos akut légzőszervi megbetegedést ( SARS ) kiváltó koronavírus. A vírus denevérekben fejlődött ki, majd cibetmacskák közvetítésével került át az emberre. A járvány végül két év alatt 26 országba jutott el, megbetegítve több mint 8 ezer embert, akik közül 770-en életüket vesztették. A pandémia lecsengésével a vírus is eltűnt, azóta nem jelentettek újabb fertőzéseket. Sem védőoltás, sem speciális gyógymód nem készült a SARS ellen.

SARS-CoV-2

Ugyanabba a nagy víruscsaládba tartozik a mostani világjárványért felelős koronavírus is, mint a 2002-2003-as SARS-járvány kórokozója. Ez 2019 decemberében a kínai Vuhan városában tűnt fel elsőként. Eddigi ismereteink szerint szintén denevérektől származik, habár a köztes gazda, amelytől az emberre átugrott a vírus, egyelőre nem ismert. A SARS-CoV-2 okozta betegség (COVID-19) jellemzően lázzal, száraz köhögéssel és légzési nehézségekkel jelentkezik, valamint tüdőgyulladást eredményezhet súlyos esetben. A legnagyobb veszélyben az idős, egyéb alapbetegségekkel is küzdő fertőzöttek vannak.

MERS-CoV

A közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes ( MERS ) vírusa először 2012-ben kezdett el terjedni Szaúd-Arábiában, majd 2015-ben Dél-Koreában is megjelent. Rokona a SARS és a COVID-19 vírusának, ahogy azokhoz hasonlóan szintén denevérektől eredhet. A köztes gazda ez esetben a dromedár. A MERS lázzal, köhögéssel és légzési nehézségekkel jár, gyakran tüdőgyulladást is kiváltva. A halálozási ráta 30-40 százalék körüli, így mind közül a MERS-CoV tekinthető a leghalálosabb koronavírusnak. Napjainkig 27 országban összesen nem egészen 2500 fertőzést regisztráltak, 858 halálesettel.

Forrás: livescience.com

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Alig lesz felhő az égen, strandidőre készülhetünk. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon élénk lökések kísérik a délies szelet, a legmelegebb órákban 33, 38 fokot mérhetünk. Csütörtökön még frontmentes marad az idő, de fokozódik a hőség, ami extrém terhelést ró még az egészségesekre is. Gyakoriak az alvászavarok, napközben pedig kábaság, tompaság léphet fel. Gyakori a migrén, az arra hajlamosak keringési problémákat és emésztési panaszokat is tapasztalhatnak. A déli órákat ajánlott árnyékos, hűvös helyen tölteni. A légszennyezettség magas, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)