Miért másodlagos?
Az elsődleges vagy önálló fejfájás azt jelenti, hogy nem áll más, a fejfájást okozó betegség a hátterében. A "másodlagos" kifejezés pedig arra utal, hogy a fejfájás csupán tünete egy alapbetegségnek, vagyis a problémának számos eredője lehet.
Milyen tünetei és okai lehetnek?
Fej- és nyaktrauma: Nyilvánvaló, hogy ha a fejet és/vagy a nyakat sérülés éri, akkor fájdalom fog jelentkezni.
Craniális/cervicalis vascularis kórképek: A koponyával kapcsolatos, illetve a gerinc nyaki szakaszán jelentkező betegségek, amelyek szintén lehetnek másodlagos fejfájás forrásai.
Nem vascularis, koponyán belüli kórképek: Ide tartozik például a koponyaűri nyomásfokozódás, amely szinte minden esetben fejfájást okoz.
Fertőzések: A legegyszerűbb fertőzés, például egy nátha, influenza is járhat fejfájással, gyakran kimondottan erős panaszt okozva.
A homeosztázis zavara - a belső környezet egyensúlyának felborulása: Ez lehet lázas állapot, vérszegénység, anyagcserezavar, amely krónikus jellegű és diffúz fejfájást eredményezhet.
Fej, nyak, szemek, orr, sinusok, száj megbetegedése: Az orrmelléküregek akut gyulladásakor lüktető, krónikus folyamatoknál inkább nyomó, tompa fejfájás jelentkezik. Krónikus orrlégzési zavarokra utalhat a nyomó, feszítő fejfájás. Ugyanakkor tudni kell, hogy az orrsövényferdülés miatt elvégzett rekonstrukciós műtét csak ritkán szünteti meg a krónikus fejfájást. A szembetegségek közül többek közt a subakut glaukómás roham, a scleritis (a szemfehérje gyulladása), az iritis (a szivárványhártya gyulladása) okozhat erős fejfájást. A fénytörési hibák hiányos vagy rossz korrekciója pedig tenziós fejfájáshoz vezethet.
Anyagok és megvonásuk: Az alkohol, a gyógyszerek, illetve függőség esetén ezek megvonása más tünetek mellett kínzó fejfájást is okozhat.
Pszichiátriai kórképek: Többek közt a pánikbetegség és a fóbiák is járhatnak fejfájással.
Cranális neuralgiák, arc fájdalma: A koponyán belüli idegi fájdalmak is lehetnek a probléma forrásai. A nervus trigeminus ideg betegsége például arcidegzsába formájában vesz részt a fejfájás kialakulásában.
Magas vérnyomás: Nyomó, olykor lüktető, diffúz vagy fejtető környéki fejfás oka lehet. A vérnyomás gyógyszeres csökkentésével összefüggésben nem találtak kapcsolatot.
A gerincoszlop tartási rendellenességei, spodylarthrosis: Mind a tartáshibák, mind a csigolyák közötti kisízületek tarkótáji, krónikus nyomó vagy görcsös jellegű fejfájáshoz vezethetnek.
A diagnózis alapja a kikérdezés
Mivel a fejfájás okai rendkívül összetettek, az anamnézis felvételkor a szakorvosnak rá kell kérdeznie a lehető legtöbb körülményre: mikor kezdődött a panasz, jelenleg is fáj-e, milyen gyakran fordul elő, alváskor is jelentkezik-e, milyen erős, milyen a jellege, a lokalizációja, vannak-e kiváltó, súlyosbító vagy enyhítő tényezők. - Támaszkodni kell még a belszervi vizsgálatok eredményeire, és szinte mindig szükséges a nagylabor-vizsgálat is - hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna. - Ma a szakma szabályai szerint az akut és bizonyos speciális esetek kivételével fejfájásos panasz esetében MR-vizsgálatot kell végezni.
Nem feltétlenül szükséges elvégeztetni a vizsgálatot, ha típusos migrénről van szó, mely hosszú ideje fennáll, jellegében, gyakoriságában nem változik, nem kapcsolódik mellé epilepsziás roham vagy fokális neurológiai tünet. Ezzel ellentétben CT- vagy MR-vizsgálat javasolt, ha atípusos fejfájásról van szó, ha megváltozott a gyakorisága, ha neurológiai tünetek jelentkeznek, ha görcsroham lép fel, ha szisztémás, tumoros vagy HIV-betegség áll fenn, vagy ha neurofibromatosis szerepel az anamnézisben.
Forrás: Budai Fájdalomközpont
