Mitől alakul ki az árpa?
A szemárpa (hordeolum) jól gyógyítható szemhéjgyulladás , az egyik leggyakoribb szemészeti megbetegedés, bárkinél előfordulhat. Az emberek nagy részénél legalább egyszer megjelenik a kis duzzanat.
A szemhéjak külső és belső felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása az úgynevezett belső árpát (hordeolumot), míg a szemhéj külső részén található Zeiss-és Moll-mirigyek gyulladása pedig a ritkábban kialakuló külső árpát okozza. Legtöbbször (a kötőhártyán és a szemen, a pillák között élő) baktériumok tehetők felelőssé a gyulladásért - ezek között vannak például bizonyos staphilococcus-törzsek is.
Immunhiányos állapot is okozhatja
A szervezet védekezőképességének ( cukorbetegség , legyengült immunrendszer, egyes vírusfertőzések) csökkenése éppen ezért növeli a szemárpa kialakulásának az esélyét, hajlamosító tényező lehet a nem kellően higiénikus (huzatos, poros, szennyezett, olajos) környezet, kisgyermekeknél többször ismétlődhet, a szintén gyakori felső légúti hurutokat követve, de bizonyos rossz szokások (szemhéjak erős dörzsölése koszos kézzel), valamint a túlzott sminkhasználat miatt is kialakulhat. Amennyiben a hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat.
Ha az árpa többször ismétlődik, makacs és a megfelelő kezelésre nem jól reagál, érdemes vércukorvizsgálatot kérni az esetlegesen még fel nem ismert diabétesz tisztázására, illetve az immunrendszer szerzett gyengesége, immunhiányos állapot is állhat a háttérben. Gyakran az alapbetegség kezelésével már csökkenthető az árpa kiújulásának esélye.
Akinek már egyszer volt árpája fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a megelőzésre, a szem és környékének higiéniájára, kerülni kell a szennyezett (poros, olajos) környezetet, a szem dörzsölését és a túlzott sminkhasználatot, fokozni kell a szervezet védekezőképességét. Csökkent védekezőképesség esetén ugyanis súlyosabb szemhéjtályog is kialakulhat, a gyulladás tovább terjedve a szemgödör mélyebb részébe még az érhálózatba is betörhet, további súlyos szövődményeket okozva, mint amilyen például a trombózis .
Maga az árpa kezelése gyulladáscsökkentő kenőccsel történhet, mivel hatása nagyon lassú, így általában műtét során kivágják az elváltozást. Fontos tudni, hogy a fent említett szemárpa nem egyenlő a jégárpával (chalasion). Ez utóbbi a Meibom-mirigyek hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor mindössze egy apró fájdalmatlan göb jelenik meg a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz, de ha megnövekszik, ronthatja a látást.
