Tovább élünk, de fizetünk érte

A legtöbb embert örömmel tölti el a gondolat, hogy nő az átlagos élettartam, azaz neki is több életév jut. Senki sem veszi figyelembe, hogy az igazán értékesek az egészségesen eltöltött évek. Márpedig idős korunkra egyre betegebbek leszünk.

A Newcastle University kutatásai szerint 2035-re meg fog duplázódni azoknak a száma, akik legalább négy különböző betegségben szenvednek - írja a The Guardian . Ez pedig hatalmas terhet ró a társadalombiztosítási rendszerre. Az olyan betegségek ugyanis, mint a rák, a diabétesz, a demencia és a depresszió egyre gyakoribbá válnak csak azáltal, hogy a lakosság 65 évnél idősebb része egyre nagyobb lesz, e kórok pedig tipikusan ebben a korosztályban jelennek meg igazán. Ráadásul minden harmadik ember, akinél az említett négy betegség valamelyikét diagnosztizálták valamilyen egyéb kognitív károsodással is küzd. A kutatók végül is azt jósolják, hogy a következő 20 évben megsokszorozódhat azoknak az embereknek a száma, akik egyszerre több súlyos betegséggel is küzdenek.

idős férfi
A rák, a diabétesz, a demencia és a depresszió egyre gyakoribbá válik az elöregedés miatt

Az előrejelzések szerint a nyugdíjaskorúak között 2035-ig a rákos megbetegedések száma 179,4 százalékos, a cukorbetegeké 118 százalékos növekedést fog mutatni, ahogy az ízületi gyulladásos eseteknél is nagy ugrás lesz tapasztalható. A 85 év feletti populációban pedig a demenciától és a depressziótól függetlenül abszolút számokban mérve több mint kétszerese lesz a megbetegedések száma 2015-höz viszonyítva.

A tendencia azt jelenti, hogy akik négy vagy több betegségben szenvednek a plusz élettartamuk kétharmadában, 2035-re a férfiak esetében 3,6, a nők körében 2,9 extra életévre számíthatnak a kutatók becslése szerint. Az eredmények előrejelzik azokat a hatalmas pótlólagos terheket, amelyek a társadalombiztosításra fognak nehezedni.

Többszörös megbetegedés, hatalmas költség

A többszörös megbetegedés növeli a kórházi kezelések és a hosszabb ott tartózkodás valószínűségét, valamint a kórházba való ismételt visszatérés magasabb kockázatát, e tényezők pedig nagyobb finanszírozási igényt vetítenek előre, ami tovább ronthatja a TB egyensúlyát. A brit egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt szerint a négy vagy több orvosi problémával küzdő emberek számának növekedése nagyrészt az elkövetkező évek várt, éles emelkedéséből fog származni, és olyan embereket érint majd főleg, akik megérik a 85 éves kort.

De a kutatás egy még nagyobb aggodalomra okot adó csoportot is azonosított. Azok a jövőbeli idősek, akik 65 és 74 éves koruk közé érkeznek 2035-ig, még nagyobb valószínűséggel szenvednek majd két-három súlyos betegségben, mint a múltban tapasztalható volt. Ezt az elhízás és a fizikai inaktivitás hiánya okozza, amelyek több betegségnek is fontos kockázati tényezői.

A legtöbb és legádázabb daganatos megbetegedés az idősebb korosztályt sújtja. Igaz ez az emlőrákra, a vastagbélrákra, a prosztatarákra, a tüdőrákra, a bőrdaganatokra is. Miért van ez így? Részletek!

Ne higgyük, hogy a brit kutatás adatai ne volnának jellemzőek Magyarországra vagy Európa más országaira! A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint ugyanis a magyar lakosság 45 százalékának van valamilyen krónikus betegsége, amely legalább fél éve tart, vagy előreláthatólag minimum ennyi ideig fog tartani. A krónikus betegségek közül vezető helyen a magas vérnyomás, a mozgásszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségek álltak. A daganatos betegekre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő évi 175,6 milliárd forintot költ, a szív- és érrendszeri kórban szenvedőkre pedig 158,9 milliárdot. Európában pedig évente négymillióan halnak meg a krónikus betegségek miatt - ez a halálesetek 86 százaléka. Az említett betegségek számtalan ember életminőségét rontják, az ő kezelésükre fordítják az uniós egészségügyi ellátás költségeinek 70-80 százalékát.

Mindenki felelős

A tendenciákat látva mindenképpen szükség lesz még több felvilágosító és egészségmegőrző program indítására az idősebb lakosok körében is, különben nemcsak a feleslegesen bekövetkező betegségek okozta szenvedésekkel, hanem rengeteg pénzzel is fizetni fogunk az egészségünket illető hanyagságunkért. Ennek a prognosztizált és tisztán látható helyzetnek, illetve nemkívánatos hatásának a visszatartása egyszerre jól felfogott egyéni érdek, közösségi teendő és állami kötelesség, hiszen a probléma már ma is jelentkezik, nem csak 2035-ben.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Mindenki ezt issza télen, pedig többet árt vele, mint használ
életmentés
Mentőorvos: „Rendőrségi bejelentést tettem a Határ úti esettel kapcsolatban”
alacsony vércukorszint
Jelek, hogy bezuhan a vércukorszint éjszaka – Még reggel is lehet érezni
Két tabutéma, amelyet sose hozz fel a párod előtt
teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: +1 °C

Túlnyomóan borult, párás, egyes részeken tartósan ködös idő várható. Helyenként szitálás, a fagyos nyugati tájakon ónos szitálás előfordulhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.Késő este -1 és +4 fok közé hűl le a levegő. Jó hír a frontérzékenyeknek!

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

teszt
Tényleg pótolható a heti alváshiány a hétvégi lustálkodással?

Tudod, hogyan hat az alvásodra a koffein, a késői vacsora vagy a sok képernyőzés? Teszteld tudásodat!

teszt
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?

A pulzusszám azt mutatja meg, hogy egy perc alatt mennyit ver a szív. Ez az érték kortól és egészségi állapottól függően változhat, nem árt azonban tisztában lenni néhány általános információval a pulzus tekintetében. Most letesztelheted, mennyit tudsz róla!