Az Aegon Biztosító " Sikeres nyugdíjas évek - egészséges időskor és anyagi biztonság " című kutatása szerint sokan tervezik, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak vagy több időt szentelnek az utazásnak és hobbijuknak. A mai munkavállalók nyugdíjas évei valószínűleg aktívabbak és hosszabbak lesznek, mint amit nagyszüleik vagy akár a szüleik valaha is el tudtak képzelni.
A 2017-ben vizsgált 15 ország rangsorában a magyar munkavállalók felkészültsége a 13-ik helyre volt elég, amelynek fő oka, hogy a világszerte tapasztalt trendekkel szemben Magyarországon sokkal kevesebben vannak, akik írásban is megtervezik nyugdíjas éveiket, vagy akiknek vészhelyzet esetére is van megoldásuk. Miközben a magyar munkavállalókat ugyanúgy foglalkoztatja az időskori egészség , mint bárki mást a világon, sokkal kevesebben optimisták az egészségi állapotuk megőrzését illetően. Egészségi állapotuktól függetlenül sokan próbálnak tenni érte, hogy ennek ellenére kényelmes nyugdíjas éveket élhessenek majd.
A magyarok többsége kitűnőnek (12 százalék) vagy jónak (további 49) tartja egészségi állapotát (összesen 61 százalék), ami kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). Az érem másik oldala, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék). Az életkor előrehaladtával az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde (19 százalék) tartja kitűnőnek saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken, és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.
Az időskori egészség a magyarok 72 százalékát foglalkoztatja, szemben a nemzetközi átlaggal, amely 82 százalék. A magyar munkavállalók 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja egészsége megőrzését (azaz sokat gondol rá, és sokat is tesz érte). Ugyanakkor tízből hárman (28 százalék) kisebb jelentőségűnek tartják a kérdést (azaz néha ugyan foglalkoztatja őket, de más dolgokat fontosabbak látnak ennél, például, hogy legyen elég pénzük nyugdíjas korukban ). További 28 százalék biztosra veszi az egészségét öregkorában is, és úgy gondolja, hogy egészséges lesz, amikor nyugdíjba megy, vagy eszébe sem jut, és nem nagyon gondolkozik még róla.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint Magyarországon a 65 éves nők és férfiak várhatóan kevesebb időt fognak jó egészségi állapotban tölteni (6,2 év a férfiaknál és 6,1 a nőknél), mint a 28 európai uniós ország átlaga (8,5 év a férfiaknak és 8,6 nőknek). Érdemes erre odafigyelni, mert az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint amekkorát a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek átlagnál alacsonyabb száma indokolna.
Vajon mit tesznek a magyarok?
Ha a jó egészség az örömteli nyugdíjas évek kulcsa, akkor vajon mit tesznek a magyarok egészségük megőrzése érdekében? Összességében a nemzetközi átlag alatt vannak az egészségmegőrző szokások és tevékenységek terén. A nemzetközi átlaghoz képest Magyarországon kevesebben vannak, akik napi szinten tesznek lépéseket az egészségük megőrzéséért, például egészségesen étkeznek (34 százalék, szemben az 57 százalékkal), rendszeresen sportolnak (24 százalék, szemben az 50 százalékkal), vagy életmóddal kapcsolatos döntéseikben figyelembe veszik egészségük hosszú távú megőrzését is, például megpróbálják elkerülni a stresszt (32 százalék, szemben a 43 százalékkal). Ugyanakkor a tartózkodás a káros szenvedélyektől, mint amilyen a túlzott alkoholfogyasztás vagy a dohányzás ugyanolyan mértékben jelentkezik Magyarországon, mint bárhol máshol a világban (57 százalék), és a magyarok 38 százaléka rendszeresen jár egészségügyi szűrésre (szemben a 42 százalékos világátlaggal). Van még bőven mit tenniük a magyaroknak, hogy kivegyék a részüket a további egészségmegőrző tevékenységekből, különösen, ha hozzátesszük, hogy milyen sokan aggódnak közülük időskori egészségük miatt.
Kapcsolat az egészség és a nyugdíjra való felkészülés között
Az egészségi állapot jelentősen kihat az egyén jövedelemtermelő képességére. A kitűnő egészségnek örvendő magyarok éves átlagjövedelme 1 954 355 forint, míg a magukat jó egészségi állapotban vallóké 1 888 707 forint, a kielégítő egészségi állapotban lévőké pedig 1 622 174 forint, azaz a kielégítő állapotban lévők négyötödét keresik a kitűnő egészségi állapotban lévőkének.
Az eltérő jövedelemszintek miatt a tudatos nyugdíjtervezés a kitűnő és a kielégítő egészségi állapotú munkavállalók között eltérő mértékű. A kitűnő egészségi állapotban lévő magyar munkavállalók sokkal inkább tudatában vannak a nyugdíjtervezés szükségességének (49 százalék), mint akiknek egészsége jó (38 százalék) vagy kielégítő (39 százalék). De nyugdíjcélú megtakarításaik értékét is sokkal jobban ismerik a kitűnő egészségnek örvendők (62 százalék), mint akiknek csak jó (51 százalék), illetve kielégítő az egészségi állapotuk (48 százalék).
Az ide kattintva elolvasható tanulmány számos további igazán érdekes részletet tartalmaz.
