Okos kötések ellenőrzik a sebek gyógyulását

A sebkezelés története egybeforrt az emberiség történelmével. Egy Kr. e. 2200-ból származó, azaz négyezer évesnél is bőven idősebb agyagtábla írja le először a három gyógyító lépést, azaz a sebek kitisztítását, a gyógyító pakolások elkészítését és a seb bekötözését. Ehhez az okos kötések hozzáteszik a gyógyulás kontrollálását is.

Az első pakolások, tapaszok persze jelentősen eltértek a ma alkalmazottaktól, hiszen akkoribangyógynövényekagyagba, sárba kevert elegyét alkalmazták. De mégis jó szolgálatot tettek, mert (jó esetben, és a gyógyítók szándéka szerint) hatóanyagot juttattak a sebbe, elszigetelték további fertőzésektől, és felszívták a váladákot. A tapaszok igen gyakori összetevője az olaj volt, amely bizonyos védelmet nyújt a fertőzése ellen, ugyanis a baktériumok fejlődésének nem kedvez az olajos környzet, ráadásul az olaj segíthet megakadályozni, hogy a kötés a sebhez tapadjon. A sumérok viszont gyógysöröket (legalább 19 félét) használtak a sebek kezelésére. A legelterjedtebb sebkezelő anyag az méz volt, amely Görögországtól Egyiptomon át Indiáig mindenhol felbukkant, s ma is használják orvosi célra előkészített változatait.

okos tapasz
Az okos tapasz méri, hogy mire van szüksége a sebnek a gyógyuláshoz - Forrás: Tufts University

A görögök jöttek rá a tisztaság fontosságára, s azt ajánlották, hogy a sebet forralt vízzel mossák ki, de ecetet és bort is használtak. A görögök tettek először különbséget a friss, a már hegedő és a nem gyógyuló, krónikus sebek között. Az orvostudomány azonban csak a 18. században kezdte a műtéti beavatkozásokat és a sebészetet az orvostudomány különálló és elismert ágaként kezelni. A 19. században az antiszeptikus technikák elterjedése nagy áttörést hozott, s az antibiotikumok bevezetése segített a fertőzések visszaszorításában és a halálozás csökkentésében.

Sebkezelési forradalmak

A sebkezelés igazi forradalma azonban a 20. században következett be az orvostudomány és a gyógyszerészet hatalmas fejlődésével. Ma már se szeri se száma a sebgyógyulást segtő termékeknek, amelyek egy része a legközöségesebb üzletekben is beszerezhető.  A legmodernebb kötszerek olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek erősen nedvszívóak, például alginátok, habok vagy karboxi-metil-cellulóz. Vannak a környezetet teljesen elszigetelő és félig illékony kötszerek. Elérhetők a növekedési faktorokat tartalmazó kötszerek, a fejlett mézalapú kötszerek és a hipoklórsav alapú tisztítószerek. De felhasználnak biomérnöki eszközökkel előállított szöveteket, a negatív nyomásos terápiát, magas nyomásos oxigénterápiát, amelyek megváltoztatták a krónikus sebek kezelésének módját. 


Most pedig itt a következő fejezet, azzal, hogy megérkeztek az okos kötések. A massachusettsi Tufts Egyetemen egy csapat mérnök olyan kevesebb mint 3 milliméter vastag rugalmas kötést fejlesztett ki, amely aktívan figyeli a krónikus sebeket, majd az adott sérülés gyógyulását segítő specifikus hatóanyagot juttat a sebbe szükség szerint.  "A rugalmas elektronika megjelenése miatt új módszereket alkalmazhattunk a kötszerek kialakításánál. A kötések az orvostudomány kezdete óta elég keveset változtak, s mi egyszerűen csak a modern technológiát alkalmazzuk ebben az ősi művészetben, abban a reményben, hogy javítani tudunk a kezelés hatékonyságán azokban az esetekben, amikor az eddigi módszerek nem vezettek eredményre" - mondta Sameer Sonkusale, a Tufts Egyetem mérnöki karának professzora, az okos kötés egyik megalkotója.

Intelligens kötések

A Small folyóiratban ismertetett kutatás - ha sikeresen szerepel a módszer klinikai környezetben is - a kötszerek alkalmazásának jövőjét egészen átalakíthatja. Ez ugyanis fontos előrelépés lehet a nehezen kezelhető sebek, példáulégési sérülésekvagy cukorbetegség miatt kialakuló fekélyek gyógyításában. Az intelligens kötések pH és hőmérséklet érzékelőket tartalmaznak, amelyek alkalmasak a sebgyógyulás elsődleges markereinek mérésére. A sebgyógyuláshoz a pH-értéknek optimális esetben az 5,5-6,5-os tartományba kell esnie, míg a nem gyógyuló sebek pH-értéke 6,5 fölött van. A sebes felületen megemelkedett hőmérséklet azt jelzi, hogy gyulladás alakult ki, és a seb nem gyógyul. A csapat elkészített egy olyan prototípust is, amely figyeli az oxigenizációt is, jelezve, hogy a seb optimálisan gyógyul-e.

Sokan azért nem használnak sebtapaszokat, mert úgy tudják, hogy szabadon hagyva jobban gyógyul a sérülés. Ezzel azonban csak a gyógyulást lassítják és fertőzéseket is kockáztatnak. Részletek!

A kötésérzékelő valós idejű adatai egy mikroprocesszor segítségével leolvashatóak, ami aztán kiadhatja az utasítást az antibiotikum helyzetnek megfelelő adagolására, s ezzel jobb feltételeket teremt a seb gyógyulására. A Tufts Egyetem okos kötszerei előtt álló következő lépés, hogy klinikai környezetben is bemutatkozzanak, s humán alkalmazás során is igazolják veszélytelenségüket és gyógyító képességüket.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
, °C
Minimum:
, °C

Egészséget befolyásoló hatások:
N/A

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag