Mire jó az egészségpénztár?

A pandémia időszakáról a legtöbb embernek a bezártság, az elszigeteltség vagy az aggodalom jut eszébe. Csupa negatív dolog. Pedig furcsa módon a világjárvány hozott néhány pozitív változást is az életünkbe. Ilyen például, hogy fontosabbá vált számunkra az öngondoskodás.

Itthon az egészségügyi kiadások mintegy 30 százalékát magánúton költik el az emberek.

A járványhelyzettel járó aggódás sokakat ráébresztett arra, hogy mennyire fontos az egészség. A betegségek megelőzésébe és a gyógyulásunkba befektetni mindig jó ötlet, viszont költséges is. Mindazonáltal sokan vannak, akik nem feltétlenül elégedettek az állami egészségügyi ellátással. Hosszú várólistákra és a kezelések előtt is hosszas várakozásra számíthatunk. A felmérések azt mutatják, hogy különösen a fiatal korosztály, de valójában minden korcsoport hajlandó komoly pénzt áldozni azért, hogy kényelmesebb és alaposabb orvosi ellátásban részesüljön a rohanó és esetleg felületes állami ellátás helyett.

Ráadásul vannak olyan szakorvosi vizsgálatok, ahol különösen fontos a magánorvosok szerepe. Ezeken a szakterületeken kiemelkedő szereppel bír a bizalmas orvos-beteg kapcsolat, és legtöbb esetben ajánlás útján keresnek szakorvost a betegek. Ilyen például a fogászat, a nőgyógyászat, a bőrgyógyászat vagy a sportorvoslás. Az állami egészségügyben tapasztalható leterheltséggel párhuzamosan a magánorvosi rendelők a szolgáltatások egyre szélesebb körét kínálják. Most már az egyszerű szakorvosi kontrollvizsgálatokon túl akár komoly beavatkozásokat is képesek elvégezni, de ez egyáltalán nem olcsó mulatság.

egészségpénztár, egészségbiztosítás, egészségügyi kiadás
Többféle módon is megéri belépni egy egészségpénztárba. Fotó: Getty Images

Mit jelent az öngondoskodás?

Az öngondoskodás egy lehetséges módja, ha belépünk egy egészségpénztárba. Itt felhalmozhatunk némi pénzt, amit aztán egészségügyi szolgáltatásokra, gyógyszerekre és gyógyászati készítményekre, szűrővizsgálatokra, egészségmegőrzéssel kapcsolatos szolgáltatásokra költhetünk. Így kevésbé terheli meg a pénztárcánkat egy-egy nagyobb orvosi számla. Az egészségpénztári kártyánkkal minden OGYI-számmal ellátott gyógyszert és gyógyhatású készítményt megvásárolhatunk. Ezen kívül vehetünk babaápolási termékeket, gyógyászati segédeszközöket, szemüveget és kontaktlencsét, járhatunk magánorvoshoz, szűrővizsgálatokra, gyógytornára és fizioterápiás kezelésekre.

Bár mindenképpen érdemes jövedelmünk egy részét egészségügyi kiadásainkra elkülöníteni, de ezért még nem biztos, hogy megérné fenntartani egy egészségpénztári számlát. A pénztári tagságnak ugyanis költsége is van. A pénztári számlánkra minden hónapban - de akár negyedévenkénti vagy évenkénti fizetést is választhatunk - befizetünk egy adott összeget, ez a tagdíj. Ennek egy részét a pénztár levonja működési költségei fedezésére, a maradék összeget pedig a saját névre szóló pénztári számlánkon jóváírja. Ez az egészségpénztári megtakarításunk. A költség általában 4-8 százalék, de számos pénztárnál minél magasabb tagdíjat fizetünk, annál kisebb a levonás.

Miért éri meg mégis az egészségpénztári tagság?

Egyaránt komoly kiadást jelenhet, ha megbetegszünk, vagy ha csupán szeretnénk megőrizni egészségünket, még akkor is, ha az állami egészségügyi rendszert vesszük igénybe. Egy szokásos téli nátha esetén is tízezer forint feletti összeget költünk el a gyógyszertárban vitaminokra, köhögéscsillapító szirupra és vény nélkül kapható gyógyszerekre. Így már az is nagy segítség lehet, ha előre gondolkodunk, és nem az aktuális havi fizetésünket terheljük az orvosi kiadásainkkal.

Az egészségpénztárral szerződésben álló magánorvosi rendelők, szolgáltatók gyakran kedvezményt adnak a szolgáltatásaik árából, ha azokat a pénztári számlánk terhére vesszük igénybe. Így akár 5-20 százalékkal is kevesebbet kell fizetnünk egy-egy kezelésért. A pénztár ráadásul nemcsak tárolja a pénzünket, hanem be is fekteti. Ugyan komoly hozamra nem számíthatunk, de az évi 1-2 százalékos nyereség még mindig jobb, mintha csak a számlánkon állna a pénz. A pénztár veszteséget nem termelhet nekünk, így a pénzünkből nem veszíthetünk.

Az egészségpénztár sokkal többet is tud ennél

Befizetéseink után az állam 20 százalékot visszatérít az általunk abban az évben befizetett személyi jövedelemadónkból (SZJA), és ez már valódi plusz pénz. Ez egy évben akár 150 ezer forint megtakarítást is jelenthet, ez az adóvisszatérítés maximuma. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szakorvosi konzultáció 30 ezer forint körüli összegbe kerül, akkor egy évben ötször ingyen mehetünk magánorvoshoz ebből az adóvisszatérítésből.

Ahhoz, hogy a maximális 150 ezer forintot megkapjuk, évi 750 ezer forintot kell befizetnünk az egészségpénztárba, ami havonta 62,5 ezer forintot jelent. Persze nem muszáj a legmagasabb összeget megcéloznunk. Ha kevesebbet tudunk havonta befizetni a pénztári számlára, akkor az adóvisszatérítés is kevesebb lesz, de minden befizetésünknek visszajár a 20 százaléka.

Adóvisszatérítés nemcsak a pénztári befizetésért jár, hanem azért is, ha két évre lekötjük a pénztárban tartott pénzünket, vagy ha egészségügyi szűrővizsgálatokon veszünk részt. Arra figyeljünk, hogy a visszatérítés maximuma mindenképpen 150 ezer forint, így ha ezt már mind megkapjuk a befizetéseink alapján, akkor nem szükséges lekötnünk a pénzünket.

Mit jelent az önsegélyezés?

Az egészségpénztárak önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtanak. Ez régen egy külön önkéntes pénztártípus volt, de 2016-tól az egészségpénztárak önsegélyező pénztárként is működhetnek, így gyakorlatilag minden pénztár fel is vette ezeket a kínálatába. Az önsegélyezés azt jelenti, hogy a pénztári számlánkon lévő egyenleg terhére jelentősebb életeseményekhez nagyobb összeget vehetünk fel egyszerre. Mintha csak segélyt adnánk magunknak. Ilyen lehet például a gyermekszületés, a gyermek nevelésével kapcsolatos események, például beiskolázás, vagy egy közeli családtag ápolása, halála.

Vannak olyan szolgáltatások, amelyekhez nem egyszeri nagyobb összeget igényelhetünk a pénztárból, hanem havonta kiegészíthetjük a gyermekkel kapcsolatos állami juttatásunk, mint a GYED vagy GYES, vagy a táppénzünket tartós betegség esetén. Ezen kívül segítség lehet jelzáloghitel törlesztésekor vagy munkanélküliség esetén is. Az egészségpénztár tehát nemcsak remek módja az öngondoskodásnak, de még spórolhatunk is vele. Így nemcsak az egészségünkre figyelünk jobban, ami a kor előrehaladtával egyre fontosabb, de pénzügyileg is tudatosabbak vagyunk, ha kihasználjuk az állami támogatások adta lehetőségeket.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32, +38 °C
Minimum: +15, +24 °C

Folytatódik a hőhullám. Sok napsütésre készülhetünk, néhol hőzivatarok kialakulása sem zárható ki. Délután 32, 38 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön is tovább tart a hőség, front nem érkezik. Gyakoriak lehetnek az alvásproblémák, valamint a fáradékonyság és a dekoncentráltság is. A szívbetegeket nagy terhelés éri, gyakoriak lehetnek a keringési problémák. Kerülje a tűző napsütést, és fontos gondoskodni a rendszeres folyadékpótlásról. Egyre többeknél jelentkezhet fejfájás, migrén is, a tartós hőhullám extrém terhelést jelent. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)