Koronavírus: így mondanák meg, ki lehet fertőzött

Mára kiderült, hogy a járvány ellen sokféleképpen lehet harcolni. Mivel a legtöbb ember élete jelentős mértékben támaszkodik a kommunikációs és közösségi hálózatokra, nem csoda, ha (a privát szféránk sérülését elkerülő) technológiai megoldások is fontos szerephez juthatnak a koronavírus elleni küzdemben.

Az olyan rendkívülfertőző betegségekterjedése - mint amilyen a például a COVID-19 - három lépésben akadályozható meg. Először fel kell ismeri, hogy kik kapták el a betegséget, ezután nyomon kell követni, hogy kinek adhatták át, és végül el kell különíteni mindenkit, aki veszélyben van. Hatalmas segítséget jelentene a védekezésben, ha ez a folyamat legalább részben automatizálható volna. És talán az is lesz.

kontaktkutatás
A Bluetooth-jelek alapján megmondják, hogy ki lehet fertőzött - Fotó: Getty Images

A második lépés - azaz a kontaktuskeresés - jelenleg egy időigényes manuális folyamat, amelyben a közegészségügyi tisztviselők kikérdezik a betegeket, hogy listát készíthessenek. Dél-Koreában a kormány technológiai megoldásokat keresett, hogy megerősíthesse ezt a folyamatot. A siker érdekében mobiltelefon-helymeghatározási adatok, CCTV kamerák, hitelkártya-vásárlási adatok és egyéb megfigyelési információk alapján próbálták tájékoztatni az embereket, ha kapcsolatba kerültek olyan személyekkel, akiknek pozitív lett a vírustesztje.

"Ez hozzájárult ahhoz a rendkívül sikeres átfogó megközelítéshez, amellyel Dél-Korea kontrollálni tudta a járványt" - mondta Louise Ivers, a Harvard Egyetem orvosi karának fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője a Fast Company üzleti magazinnak. A lap rögtön hozzátette, hogy ez a módszer ugyan hatékony és segíthet a COVID-19 elterjedésének megakadályozásában, de az, hogy a kormány teljes hozzáférést kapott a polgárok tartózkodási helyéről, sérti a magánélet védelmét és aláássa a polgári szabadságjogokat. Ivers, aki a Massachusettsi Általános Kórház Globális Egészségközpontjának ügyvezető igazgatója is, ezért csatlakozott a másik nagy bostoni egyetemen, az MIT-n szerveződő fejlesztői csapathoz, hogy tanácsokat adjon egy automatizált kontaktusjelző-rendszer létrehozásában. Ez elősegítheti a közegészségügyi tisztviselők és az egyes emberek hatékonyabb fellépését a COVID-19 ellen anélkül, hogy az érzékeny személyes adatokat veszélybe sodorná.

Csak a veszélyes közelséget és időtartamot szűrik ki

Ahelyett, hogy a több millió ember mobiltelefonjából kinyert GPS-alapú helymeghatározási adatokra támaszkodnának, az MIT kutatói olyan rendszert építettek fel, amely a Bluetooth-on továbbított véletlenszerű azonosítókat használ. Azaz ugyanazt a technológiát alkalmazza, amely például az okostelefonokat és a vezeték nélküli fejhallgatókat vagy az autók kommunikációs rendszerét összekapcsolja. A Bluetooth-jeleknek egy másik előnye is van: sokkal pontosabbak, mint a GPS, amely gyakran nem működik az épületeken belül. "Ahelyett, hogy az égből figyelnénk mindenkit, azt akarjuk, hogy a mobiltelefonok mondják meg, hogy az egyes emberek milyen közel tartózkodtak másokhoz" - jelentette ki Ron Rivest, a MIT professzora, a projektet vezető kutató.

Rivest csapata kialakított egy privát automatizált kapcsolattartó nyomkövetés (PACT) nevű rendszert, amelyben a telefon folyamatosan egy azonosítóként szolgáló véletlenszerű számsort bocsát ki a Bluetooth segítségével. A készülék emellett egy listát futtat a Bluetooth-jelekről és a hozzájuk tartozó számokról, amelyeket akkor vesz figyelembe, ha meghatározott paramétereknek megfelelően érzékeli őket. Például a jelforrás mintegy 2 méteres távolságon belül van legalább 10 percen keresztül.

Amikor az emberek vírustesztje pozitív lesz a közegészségügyi tisztviselők egy QR-kódot osztanak ki nekik, amelyet az alkalmazással olvashatnak be. Ez elindítja a teljes Bluetooth azonosítási-napló feltöltését a felhőbe. Ezután bárki, akinek a telefonján fut az applikáció, értesítést kap, ha szoros közelségbe kerül egy fertőzött emberhez, ami arra ösztönözheti az érintetteket, hogy önként karanténba vonuljanak. A rendszer lehetővé teszi, hogy csak azokat az eseményeket vegyék figyelembe, amelyek orvosi szempontból relevánsak, anélkül, hogy mindenkit folyamatosan nyomon kellene követni.

Szükség van a nagykutyák belépésére

Az MIT Lincoln laboratóriumában munkatársai eddig mintegy 100 eszközön tesztelték a PACT prototípusát. Ez lehetővé tette, hogy kiszűrjék a hibákat, és ellenőrizzék, hogy a rendszer működik-e mind iPhone-on, mind Android telefonokon. Nagyon sok kihívás van egy ilyen rendszer számára. Például a telefon tájolása és elhelyezkedésének szöge, illetve a fizikai elhelyezkedése is (például, ha a tulajdonos kézitáskájában, hátizsákjában vagy zsebében van) jelentős hatással lehet a működésre, a jel erősségére. A kutatók még nem tudták ellenőrizni teljes pontosságot, hogy a jelek hogyan terjednek különböző környezetekben, például erdőben vagy a szupermarketben. Azt sem tudták közvetlenül megmérni a rendszerrel, hogy az alkalmazást futtató telefonok (és persze a gazdáik) mennyire vannak távol egymástól, mivel a projekt résztvevői (éppen a járvány miatt) otthon dolgoznak elszigetelten.

A PACT bevezetésének még lehetnek buktatói. Az egyik, hogy sok ember van, akinek nincs okostelefonja, és az esetükben marad a hagyományos kikérdezés. A két rendszer egy közös felületen össze kell majd kapcsolni, hogy a közegészségügyi szakemberek minden szükséges információt egy helyen kapjanak meg. A másik probléma a tömeges bevezetéshez kapcsolódó technológiai fejlesztés. Bár az MIT-n egy működő prototípus készült el, ahhoz, hogy széles körben működhessen a legjobb az volna, ha az Apple és a Google szakemberei programoznák le a nagyközönséghez eljutó appokat.

A COVID-19 diagnosztizálásához fejlesztettek ki egy mesterséges intelligenciával működő szenzort izraeli tudósok. Egy okostelefon-méretű eszköz segítségével a gépi tanulásra programozott nanoszenzorok a páciens lehelete alapján meg tudják állapítani a koronavírus-fertőzést még a tünetek jelentkezése előtt. A szenzorokat úgy is lehet használni, hogy a mellkasra vagy a kézre illesztik, mint egy matricát, ilyenkor a bőrön át mutatja ki a fertőzést. Részletek!

A Lincoln Lab tájékoztatása szerint már tárgyalnak magas szintű tisztviselőkkel Massachusetts állam kormányában, és megkezdték az ötlet megbeszélését az Apple és a Google illetékeseivel is. De még ha mindkét technológiai óriás be is száll a PACT-alkalmazás felépítésébe, akkor is szükség lesz a tömeges elfogadásra. A hatékonyság érdekében egy adott ország (terület) lakosságának körülbelül 60 százalékának be kellene jelentkeznie a rendszerbe, például először az USA-ban. A csapat elismeri, hogy az még nyitott kérdés, hogy akár a köztisztviselőkkel együtt is hogyan győzhetnék meg az amerikaiakat az alkalmazás letöltéséről és használatáról. Ebben a okostelefonok operációs rendszerét fejlesztő technológiai óriások lehet óriási szerepük, ha az alkalmazást beillesztik egy szoftverfrissítésbe, és feltöltik telefonok millióira.

Az ausztrálok már előbbre járnak

Közben Ausztráliában már debütált a COVIDSafe nevű alkalmazás, amely szintén Bluetooth-kapcsolatot létesít két telefon (és valószínűleg gazdáik) között, amelyek 1,5 méternél közelebb kerülnek egymáshoz. Ha 15 percnél hosszabb ideig marad fenn ez a közelségi állapot, akkor az app olyan adatokat rögzít (dátum, időpont, a kapcsolat távolsága és időtartama, valamint a másik felhasználó titkosított azonosító kódja), amelyek a kontaktuskutatásban később fontosak lehetnek.

A felhasználó telefonján az applikáció 21 napig őrzi ezeket az adatokat, majd automatikusan törli. Amennyiben a COVIDSafe-et használó személynél diagnosztizálják a COVID-19-et, az egészségügyi tisztviselők felhasználhatják a beteg alkalmazásának adatait, hogy gyorsan értesítsék az embereket, akikkel kapcsolatba kerültek. Így önkéntes karanténba vonulhatnak, vagy elvégezhetik rajtuk a szükséges teszteket. Azaz az alkalmazástól azt remélik, hogy segít visszaszorítani a járványt és lelassítja a koronavírus terjedését. Az alkalmazást a bemutatása utáni öt órában már több mint egymillió ember töltötte le. Ebben szerepet játszhatott a kormány megnyugtató magyarázata, hogy komolyan ügyelnek a polgárok érzékeny adatainak sértetlenségére.

)
mRNS vakcinák (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +22, +27 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt általában közepesen felhős időre készülhetünk, csapadék nem valószínű. Délután a napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen, de ezekből csapadék nem alakul ki. A szél napközben élénk nyugati lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 22, 27 fok között alakul. Késő este 15, 20 fok lesz. Csütörtökön gyenge hidegfront hat a szervezetre. Az érzékenyeknél görcsös fejfájás, valamint izom- és hasi görcsök is jelentkezhetnek, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Átmenetileg az ízületi problémák is fokozódhatnak. A szél kissé csökkenti a hőérzetet, a szabadban változó komfortérzet lesz jellemző. Az alvásproblémák mérséklődnek. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció