Koronavírus: így készítheti ki az idegrendszert

A koronavírus-fertőzéssel egyes betegeknél különféle és eltérően súlyos neurológiai tünetek jelentkeznek. Az orvosok azonban még nem tudják, hogy ezeket közvetlenül a vírus okozza, vagy a szervezet fertőzésre adott reakciójának következményeként alakulnak ki.

Mára köztudottá vált, hogy sok embernél a koronavírus-fertőzés első jele a szaglás elvesztése, idegen szóval anozmia. De nem ez az egyetlen idegrendszeri hatás, ami a SARS-CoV-2 vírus számlájára írható. Az orvosok szerte a világon a Covid-19 betegek jelentős részénél dokumentáltak neurológiai tüneteket. Egyeseknél fejfájást, szédülést és más, viszonylag enyhe tünetek jelentek meg, míg másoknak súlyosabb problémái - például zavart viselkedés, a mozgáskoordináció sérülése, görcsök, sőt stroke is - voltak. Pillanatnyilag még senki nem tudja, hogy a neurológiai tünetek mennyire elterjedtek, és mennyiben járulnak hozzá a Covid-19 általános klinikai képéhez - írja a Knowable magazin.

COVID-19 szaglás
A COVID-19 nem csak a szaglást támadja, súlyosabb neurológiai tüneteket is okozhat - Fotó: Getty Images

Az sem világos, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül is megtámadhatja-e az idegrendszert az idegsejtek megfertőzésével - ahogy az a veszettség és más vírusok esetén is ismert -, vagy közvetetten okoz idegrendszeri tüneteket, például a tartós és kiterjedt gyulladás vagy véralvadás előidézésével. Néhány beteg esetében a neurológiai tünetek tűnnek afertőzéslegkorábbi vagy akár egyetlen indikátorának. Másoknak a fennmaradó vagy a fertőzést követően megjelenő neurológiai problémák komplikálhatják a gyógyulását - jelentette ki Samuel Pleasure, a Kaliforniai Egyetem (San Farncisco) idegtudósa.

Miért veszik el a szaglás?

A szaglás és az ízlelés elvesztését a betegek gyakran csak késéssel jelentik be, mert a megfázás miatti orrdugulás maradványának tűnhet. A témával kapcsolatos első ellenőrzött cikkek egyikében Carol H. Yan és kollégái az UCSD egyetem kórházában 262 beteggel végzett online felmérés eredményeit írják le. Ebből kiderült, hogy az igazoltan pozitív Covid-19 betegek valamivel több mint kétharmada tapasztalt ízlelés- és szagláshiányt. A rendellenesség ráadásul erőteljesen jelentkezett. "A legtöbb ember képessége a tízes szintről nullára ment le. Szerencsére, úgy tűnik, hogy a gyógyulással az érintettek visszanyerik ezen képességeiket, általában néhány héten belül" - jelentette ki egy szakmai fórumon Yan.

Az American Medical Association Journal is hasonló anozmiáról számolt be orovosok által szolgáltatott információk alapján. Az olaszországi Treviso regionális kórházában pedig azt jegyezték fel, hogy a Covid-19 betegek 12 százalékánál a szaglás elvesztése megelőzött minden más tünetet, és 3 százalék esetében ez volt az egyetlen tünet, amit egyáltalán tapasztaltak.

Yan azt feltételezi, hogy az anozmia jelenléte utalhat a betegség előrehaladására. Szerinte a vizsgálatában résztvevő betegek többségénél viszonylag enyhe lefolyású volt a Covid-19, a legtöbbjük nem került kórházba, és egyiküknek sem volt szükség lélegeztetőgépre. Más kutatók pedig azt találták, hogy az anozmia előfordulása alacsonyabb arányú a súlyos betegek körében. Az egyik lehetőség szerint, a szaglásvesztés azért fordul elő inkább az enyhe esetekben, mert a vírus többnyire az orrüregben marad. Súlyosabb esetekben beszivárog a tüdőbe, veszélyesebb légzőszervi tüneteket, de kevesebb szenzoros zavart okozva. Ez egyelőre csak egy hipotézis, amit azonban a San Diego-i egyetem szakemberei ki akarnak vizsgálni.


Az előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy a SARS-CoV-2 nem fertőzi meg közvetlenül az orrüregben lévő szaglásért felelős idegsejteket a szokásos módon. Harvardi kutatók, és egy svájci kutatócsoport is arra a következtetésre jutott, hogy a szaglóidegek nem termelnek két, a fertőzés szempontjából kulcsfontosságú bizonyos fehérjéket, köztük az ACE2-receptort, amelyet a vírus a sejtekbe való behatoláshoz használ. Az idegsejtekkel szomszédos támogató sejtek azonban úgy tűnik, hogy termelnek ilyen fehérjéket. A Covid-19 betegek hirtelen szaglásvesztése annak lehet a következménye, hogy a vírus ezeket fertőzi meg, vagy helyi gyulladást okozhat. De az is előfordulhat, hogy a vírus megzavarja a sejtek szerepét az ionok egyensúlyának megőrzésében, amire a szaglósejtek megfelelő működéséhez van szükség - jelentette ki Sandeep Robert Datta, a Harvard-tanulmányt vezető idegtudós.

Az idegrendszert ért támadás egyéb jelei

Kínából, Franciaországból és máshonnan is beszámoltak a Covid-19 betegek egyéb neurológiai tüneteiről. Egy vuhani felmérés szerint január közepe és február közepe között 214 kórházban kezelt beteg több mint egyharmadánál jelentek meg idegrendszeri tünetek, amelyek szédüléstől és fejfájástól, (ritkábban) tudatzavartól, a mozgási nehézségekig és rohamokig terjedtek. A New England Journal of Medicinenek április közepén küldött levelükben strasbourgi francia orvosok arról számoltak be, hogy a neurológiai tünetek gyakorisága egy ott lévő betegcsoportban igen magas: a 84 százalékuk tapasztalt olyan tüneteket, amelyek között szerepelt a "szembetűnő izgalom és zavartság", valamint a reflexek megváltoztatása, izomösszehúzódások is, amelyek az agy neurológiai problémáira utaltak.

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a SARS-CoV-2 behatolhat az idegrendszerbe és elnyomhatja az agy légzési központjait, hozzájárulva a légzési problémák súlyosságához. Eddig nincs erre közvetlen bizonyíték, de a tudósok szerint ezt sem lehet kizárni. Pierre Talbot, a montreali Armand-Frappier Santé Biotechnologie Kutatóközpont virológusa régóta azt állítja, hogy a koronavírusok alábecsült veszélyt jelentenek az idegrendszerre. Egerekkel és tenyésztett emberi idegsejtettekkel végzett kísérletek során bizonyítékokat találtak arra, hogy az OC43 nevű humán koronavírus, amely gyakorta okoz megfázást, átjuthat a légzőrendszerből az idegrendszerbe. A kutatók 2016-ban arról számoltak be, hogy a vírust megtalálták egy 11 hónapos fiú agyszövetében, aki encephalitisben halt meg. "A koronavírusok sokkal több mindent okozhatnak, mint légúti megbetegségeket. A Covid-19 neurológiai hatásai nem meglepőek" - jelentette ki Talbot

Stanley Perlman, az Iowai Egyetem orvosi karának járványos betegségekkel foglalkozó kutatója szerint sok vírus különféle módszereket fejlesztette ki az idegrendszer megtámadására, beleérve a vérben terjedő kórokozókat az agytól távoltartó vér-agy gát védősejtjein való átjutási trükköket is. Még keveset tudunk arról, hogy a SARS-CoV-2 mire képes. Az ennek feltárásához szükséges kísérleteket a gerincfolyadékkal vagy a boncolások során nyert agyszövetekkel ugyanis egyelőre biztonsági szempontok miatt nem végezték el. Az azonban elgondolkodtató, hogy Perlman és kollégái korábban egérkísérletek során azt találták, hogy a SARS és a MERS megfertőzheti a szaglósejteket, és az axonjaik mentén eljuthatnak az agy szaglóközpontjához, ahonnan a vírusok gyorsan szétterjednek az agyban. De ha ugyanezt is tapasztalnák a SARS-CoV-2 esetében lefolytatott kísérletben, az sem jelentené, hogy embereken a való életben is így viselkedne a vírus.

A COVID-19 főként légzőszervi betegségként vált ismertté, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy afertőzésés annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. "Ahogy egyre több klinikai adat érkezik a betegségről, sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy éppen a legsúlyosabb esetekben döntő jelentősége lehet az ilyen irányú kutatásoknak" - írta közleményben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Dénes Ádám, a KOKI kutatója munkatársaival - köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal - arra vállalkozott, hogy feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait. Részletek!

De ha a SARS-CoV-2 közvetlenül nem is támadja meg az idegrendszert, közvetett módon mégis okozhat neurológiai problémákat. Ennek egyik módja a citokinvihar néven ismert túlburjánzó gyulladás. A Radiology szakfolyóiratban közzétett esettanulmányban detroiti orvosok egy agyszkennelés során felfedezett rendellenességekről számoltak be. Egy ritka encephalopathiát mutattak ki egy 50-es éveiben járó COVID-19 betegnél, akinél a kóros állapot a citokinviharhoz kapcsolódott. Egy másik súlyos probléma a fiatal és középkorú COVID-19 betegeknél tapasztalt titokzatos vérrögképződés, amelyek növelheti a stroke kockázatát.

Olasz orvosok a New England Journal of Medicine-ben pedig arról számoltak be, hogy öt olyan COVID-19-ben szenvedő beteggel is találkoztak, akiknél Guillain-Barré szindróma alakult ki. Ez a betegség a végtagok gyengeségével és bizsergésével kezdődik, majd súlyosabb mozgási nehézséggé alakulhat. A Guillain-Barré-szindróma akkor fordul elő egy fertőzés után (ez leginkább a Campylobacter baktériumok által okozott ételmérgezéses esetekből ismert), amikor azimmunrendszeráltal előállított antitestek a baktériumok helyett az idegrendszert támadják meg. Ha ugyanez történik a SARS-CoV-2-rel, az orvosok a fertőzés utáni neurológiai állapotok egész hullámával találkozhatnak majd (beleértve például a Guillain-Barré szindrómát) az elkövetkező hónapokban. Ez is mutatja, hogy a COVID-19 teljes hatása egy ideig még nem lesz ismert - idézte Samuel Pleasure-t a Knowable magazin.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
+10, +15 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban pénteken délelőtt többfelé lesz erősen felhős vagy borult az ég, csak helyenként süthet ki a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag