A napokban engedélyezte az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) a Pfizer-BioNTech-vakcina sürgősségi alkalmazását a 12-15 éveseknél is. Eddig ez az egyetlen oltóanyag, amit már a 16-18 éveseknek is beadhattak: Magyarországon - előzetes regisztráció alapján - például csütörtökön indult e korcsoport tagjainak immunizációja.
Az FDA engedélye most azokat a szülőket állítja döntés elé, akiknek 12 évesnél idősebb gyermekük van. Mivel eddig nem volt rá példa, hogy e korosztály tagjait tömegesen oltották volna - bár a 3-as fázisú klinikai vizsgálatok eredményei alapján ez a vakcina biztonságosan és hatékonyan alkalmazható náluk is -, a szülőknek számos szempontot kell mérlegelniük a családjuk számára legideálisabb döntés meghozatalához. Éppen ezért a CNN témát körüljáró cikkében a leggyakoribb és legfontosabb kérdéseket foglalta össze Leana Wen orvos segítségével, aki a sürgősségi ellátásban dolgozik, emellett egészségpolitikát és menedzsmentet tanít a George Washington Egyetem Milken Intézetének Közegészségügyi Iskolájában.
Wen szerint az a legfontosabb, hogy a szülők nyíltan és őszintén beszélgessenek gyermekükkel az oltásról, mert szinte biztos, hogy mindegyiküknek van véleménye róla. Mivel a legtöbb serdülő vágyik rá, hogy élete visszatérhessen a pandémia előtti mederbe, vagyis találkozhasson a barátaival, közös programokat szervezhessenek, sportolhassanak és összességében is szabadabban mozoghassanak, érdemben - mivel személyesen is érintettek - is hozzá tudnak szólni a témához. Vannak azonban olyan tényezők, szempontok, amelyeket kizárólag a szülőknek kell mérlegelniük gyermekeik - és mások érdekeit is - szem előtt tartva.
Milyen előnyei vannak az oltásnak a család szempontjából?
Jelenleg sok család próbál "lavírozni", mert a felnőttek - nagyszülők, szülők - részben, vagy teljesen védettek, a gyerekek - amennyiben nem estek át a fertőzésen - viszont még nem. Vagyis közösségben, emberek között fokozottabban ki vannak téve a fertőzésveszélynek, mint a már oltott, és védettséget szerzett családtagok. A gyermekek beoltása azt is jelenti - hangsúlyozza Wen -, hogy családi szinten mindenki nagyobb biztonságban érezheti magát: több közös programot tervezhetnek együtt, beleértve az utazásokat, vagy a beoltott családtagokkal, barátokkal való találkozást, immáron korlátozások, vagyis távolságtartás és maszkviselés nélkül, akár zárt térben is.
Milyen előnyökkel járhat az oltás közösségi szinten?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Érdemes társadalmi szempontból is mérlegelni az oltás előnyeit: minél több serdülő szerzi meg a védettséget, annál nagyobb biztonságban érezhetik magukat közösségben, például az iskolában, egy sportcsapatban, vagy egy ifjúsági táborban, egymás társaságában. És annál kisebb eséllyel viszik haza/ adják át a fertőzést másoknak. Ráadásul a járványügyi szabályok lazítására - társadalmi szinten - a legtöbb országban az átoltottság függvényében van esély.
Ugyanolyan hatékony a védőoltás a 12-15 éveseknél is, mint a felnőtteknél?
Az eddigi vizsgálati eredmények alapján igen - erősíti meg Leana Wen. Egy 12-15 éves résztvevők bevonásával végzett több mint 2200 fős vizsgálat során mindössze 18-an betegedtek meg SARS-CoV-2 vírustól. Mindannyian a placebo-csoportba tartoztak - tehát nem vakcinát kaptak -, ami arra utal, hogy a Pfizer-BioNTech oltóanyaga a tesztalanyoknál 100 százalékos hatékonysággal előzte meg a megbetegedést. A felnőtteknél tapasztaltak alapján e korcsoport tagjai között is várhatóan lesznek olyanok, akik teljesen védettek, mégis megfertőződnek, de csak nagyon kevesen, és minden jel arra mutat, hogy a vakcina meg fogja védeni őket a súlyos megbetegedéstől - teszi hozzá Wen.
Kell-e súlyos mellékhatásoktól, például vérrögképződési rendellenességektől tartani?
A Pfizer-BioNTech-vakcinát kapó felnőtteknél tapasztalt oltás utáni hatások, mellékhatások általánosságban a tizenéveseknél is megfigyelhetők - legalábbis erre utalnak az eddigi tapasztalatok. Ami azt jelenti, hogy az oltás helyén jelentkezhet fájdalom, duzzanat, emellett fáradtság, láz és izomfájdalom az első 24-48 órában. Ezek azonban nem tartós egészségügyi hatások, és azt bizonyítják, hogy a vakcina "dolgozik" a megfelelő immunválasz kialakításán. Nagyon ritka vérrögképződési rendellenességek eddig két adenovírus-alapú vakcina, a Johnson & Johnson és az AstraZeneca beadása után jelentkeztek több tucat embernél. A Pfizer-BioNTech, vagy a Moderna más technológiával készülő, mRNS-alapú oltóanyaga esetében nem jegyeztek fel ilyet, pedig eddig csak az Egyesült Államokban nagyjából 120 millió ember kapott valamelyikből.
Kell-e hosszú távú hatásoktól tartani?
Azt a vakcinagyártók is elismerik, hogy a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagok újak, és több évnek, esetleg évtizednek kell eltelnie, mire pontosan látjuk, hogy hosszú távon melyiknek milyen hatásai lehetnek. Éppen ezért senki sem lehet biztos benne, hogy nem merül majd fel ilyen. De ahogy Leana Wen is mondja: egyelőre nincs tudományos ok azt feltételezni, hogy az oltások hosszú távú, negatív egészségügyi következményekkel járnának. Wen ezt a feltevést a korábbi tapasztalatokra alapozza: arra, hogy számos eddigi vakcina esetében bebizonyosodott, hogy negatív hatások szinte kizárólag az oltást követő első 6 hétben jelentkeznek. Mindez összevetve a megbetegedés okozta lehetséges egészségügyi hatásokkal és hátramaradó tünetekkel egyértelműen az oltás irányába billenti a mérleg nyelvét a szakemberek szerint. Wen azt is hozzátette: annak sincs tudományos alapja, hogy a Pfizer-BioNTech-vakcina esetleg "terméketlenné" teheti a leánygyermekeket. Mint mondta, a klinikai vizsgálatok során és az oltás beadása után is teherbe estek a kutatásban részt vevő nők, és a jelenleg rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az ezt az oltóanyagot kapó várandós nők körében nem nőtt meg a vetélés kockázata.
Miért fontos, hogy a 12-15 évesek is megkapják a vakcinát?
Sok szülő azért bizonytalan az oltás szükségességét illetően, mert bízik benne, hogyha gyermeke el is kapja a koronavírust, gyorsan átmegy rajta és nem okoz igazán súlyos megbetegedést. Wen szerint ez alapjában véve igaz, vagyis a gyerekek általában nem szenvednek olyan súlyos tünetektől, mint a felnőttek. Ugyanakkor, ha megfertőződnek, nem zárható ki, hogy állapotuk súlyosra fordul, és egyeseknél tragikus végkimenetele lesz a fertőzésnek. Statisztikák szerint az Egyesült Államokban a SARS-CoV-2 fertőzéssel küzdő gyerekek kevesebb mint 2 százaléka kerül kórházba, és körülbelül a felének valamilyen társbetegsége is van. A mortalitás a gyerekeknél 0,03 százalék körül alakul (az Egyesült Államokban.)
Fontos tudni, hogy tünetmentes, vagy enyhe lefolyású betegség után, gyerekeknél is kialakulhat hosszú COVID , ami az egész szervezetet érintő, hónapokig hátramaradó tüneteket okozhat. Ilyen például az állandó fáradtság, fáradékonyság, koncentrációs zavarok, alvászavarok, elhúzódó láz, fejfájás, vagy izomfájdalom.
Kulcsár Andrea, a Dél-pesti Centrumkórház oltási szaktanácsadója és Andrási Noémi, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika munkatársa az MTA Orvosi Tudományok osztályának hírlevelében a súlyos szövődmények esetleges kialakulására is felhívja a figyelmet . Tünetmentes, vagy enyhe fertőzés után egyre több gyereknél lép fel úgynevezett sokszervi gyulladás . Vezető tünetei közé tartozik a magas láz, a rossz közérzet, a fáradékonyság, a gyengeség, az erős hasfájás. Ahogy arról sem szabad megfeledkezni, hogy a krónikus betegséggel - például cukorbetegséggel, asztmával, elhízással - küzdő, vagy immunszupprimált állapotban lévő (immunhiányos betegségben szenvedő, esetleg az immunrendszerüket elnyomó gyógyszeres kezelésben részesülő) gyerekek szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve - teszik hozzá.
Mindemellett van még egy lényeges érv a serdülők oltása mellett: hogy oltatlanul ők is terjeszthetik a vírust másoknak. Vagyis e korosztály vakcinációja is fontos ahhoz, hogy a társadalom egészét érintő kedvező változások indulhassanak el, és végre lelassuljon a járvány terjedése.
Ez is érdekelheti
Nemcsak a Pfizer-BioNTech, hanem nagyjából az összes nagy oltóanyaggyártó teszteli vakcináját a fiatalabb korcsoportok tagjain is. Lassan befejeződik a Moderna 12-17 évesekre kiterjesztett klinikai vizsgálata. Az AstraZeneca-vakcinát már a 6-17 éveseken is tesztelik, a kínai Sinopharm oltóanyagot pedig a 3-17 éveseken.
Legjobban: