Koronavírus: a SARS-CoV-2 két különböző vírus hibridje

Régóta szeretne már mindenki tudni, hogy a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus honnan került elő. Hogyan alakult ki egy olyan kórokozó, amely korábban látszólag soha nem fertőzött meg egyetlen embert sem, most pedig hirtelen százezrek életét követeli? Úgy tűnik, hogy megvan a válasz.

A vírus genomjának eddigi elemzése nem volt egyértelmű. Az eredetét vagy a denevérekhez vagy a tobzoskához kötötték. Emiatt gyorsan kialakultak a félresikerült biofegyverről szóló összeesküvéselméletek is. Most azonban amerikai kutatók részletesen elemezték a vírusgenomok egy nagy gyűjteményét, és megállapították, hogy az evolúció több részből rakta össze a vírust. A Science Advence folyóiratban megjelent tanulmány szerint gazdaállatként a denevérek játszották a főszerepet, de a tobzoska hozzájárulása is kulcsfontosságú volt. Hogyan lehetséges ez? A választ az Arstechnica tudományos portál foglalta össze.

tobzoska
A SARS-CoV-2 genetikai bombájához denevérek adaták a robbanóanyagot, és a tobzoska a gyutacsot - Fotó: Getty Images

Ahhoz, hogy megszülethessen egy ilyen vírus, a rekombináció nevű biológiai folyamatra lenne szükség. Amikor két DNS-molekula nagymértékben hasonlít egymásra, lehetséges, hogy elcserélik egymás darabjait. A sejteket megfertőző DNS-vírusok néha rekombinálódhatnak, ha egynél több vírustörzs fertőzi meg ugyanazt a sejtet. A koronavírus genomja viszont nem DNS-ből, hanem RNS-ből áll, ezért ott másféle folyamatok zajlanak, de a végeredmény ugyanúgy genetikai kombinációkat képez. Az influenza kórokozói talán a legismertebb RNS-vírusok, amelyek genomja nyolc különféle molekulán keresztül terjed, ami lehetővé teszi, hogy az influenzavírus egynél több törzsével fertőzött sejtek olyan vírusrészecskéket állítsanak elő, amelyekben a két törzsből véletlenszerűen kiválogatott molekulák vannak.

SARS-CoV-2: denevérekből izolált vírusokhoz hasonlít

A koronavírus genomja egy hosszú, RNS molekula, tehát a rekombináció itt nem működik. De mégis képes rekombinálódni, mert az az enzim, amely másolja az RNS-genomot, az egyik végétől a másikig halad. Időnként azonban leállhat a másolási folyamat, de a részlegesen kész másolat megmarad. Egyes esetekben a félkész másolat hozzákapcsolódhat egy új genomhoz, és onnan folytatódik a másolás, ahol abbamaradt. Amikor elkezdődik az új molekula másolása, nem kell, hogy éppen olyan legyen, mint az eredeti volt, elég, ha hasonlít az elsőként lemásolthoz. Ennek eredményeként a vírusok rekombinációja megtörténhet, még akkor is, ha evolúciós szempontból viszonylag távoli kapcsolatban állnak egymással. Csak annyi szükséges hozzá, hogy ugyanazt a gazdát fertőzzék meg.


Mivel tudjuk, hogy a rekombináció megtörténhet, csak meg kell megkeresni azt, amelyik a SARS-CoV-2-nél fontos volt. Már rengeteg koronavírus-szekvencia érhető el a nyilvános adatbázisokban, különböző vírushordozó gazdától. A közegészségügyi szakemberek már korábban is vizsgáltak olyan denevérekből származó törzseket, amelyek esetleg pandémiát okozhatnak. Az új elemzéshez a kutatócsoport 43 különböző koronavírus gyűjteményt tekintett át, amelyekben különféle vírushordozó fajokból nyert törzsek voltak, beleértve az emberekből, a denevérekből és a tobzoskákból kinyert szekvenciákat, amelyekről ismert, hogy hasonlóak a SARS-CoV-2-höz.

Az alapvető genetikai analízis megerősítette, hogy a SARS-CoV-2 a legjobban különféle denevérekből izolált vírusokhoz hasonlít. Azaz megtaláltak egy hosszú RNS-t, amely először leginkább a denevérek egyik vírusához hasonlított, ám hirtelen átváltott, és már leginkább egy másik denevérvírusra hajazott. Azaz e váltások bizonyították, hogy rekombinációval állunk szemben.

A tobzoska és a tüskefehérje

A denevérekből származó vírusok azonban nem tudtak szorosan az emberi sejtekhez rögzülni, így nem voltak számunkra fertőzőek. A tobzoska itt lépett színre, mert egy belőle származó koronavírus rekombinációja látta el a SARS-CoV-2-t azzal az eszközzel, a módosult tüskefehérjével, amely már képes kölcsönhatásba lépni emberi sejtekkel. Tehát a korábbi munkákban szereplő mindkét elképzelés helytálló volt. A SARS-CoV-2 közel áll a denevérvírusokhoz és a tobzoskavírusokhoz is. Mivel a világjárvány során izolált 6400 SARS-CoV-2 genom közül csak nyolc esetben találtak változást ebben a régióban, valószínűnek tűnik, hogy a tobzoskaszekvencia elengedhetetlen ahhoz, hogy a vírus embereket vehessen célba.

A szerzők bizonyítékokat találtak arra, hogy a különböző fajok vírusai eltérő szelektív nyomást tapasztalhatnak, ami nem igazán meglepő. (Arról van szó, hogy a fertőzőképesség, és a szaporodás fenntartásához olyan tulajdonságú változatok kifejlődésére van szükség, amelyek ellen a gazdaszervezet nem tud védekezni. Az a törzs, amely ellen működik a szervezet védelme, elpusztul.)  De az szintén nehezen kiszámítható eredményeket hozhat, ha ezek a vírusok új fajokra ugranak át. A baj akkor kezdődhet, ha információt cserélnek az adott faj őshonos vírusaival.

A tudósok szerint a koronavírus terjedésének természetes útja az lenne, hogy fertőzött állatok hordozták a kórokozót, és ezekről terjedt át emberre. Egyelőre azonban még csak feltételezések vannak arról is, hogy a vírus a denevérekről, a kígyókról vagy a pikkelyes tobzoskákról terjedt át az emberekre. Az viszont tény, hogy mindhárom állatot finom falatként árulták a vuhani piacon, ahonnan a koronavírus útjára indult. Azonban egyre szélesebb körben terjed az a vélekedés, miszerint a tudósok által teljesen ismeretlennek tartott új koronavírus a vuhani állami virológiai intézet laboratóriumából szabadulhatott ki, méghozzá véletlenül. A sajtóértesülések szerint az intézményben denevérekkel is kísérleteznek. Részletek!

Úgy tűnik tehát, hogy számtalan koronavírus van (ideértve a rengeteget, amelyekről még csak nem is tudunk), és van néhány faj, amelyekben új genetikai kombinációk jönnek létre. Ez potenciálisan újabb járványok megjelenését vetíti előre. Eddig e veszély tanulmányozására nem fordítottunk elég energiát, a COVID-19 járvány is ezért érte felkészületlenül az emberiséget. Remélhetőleg a leckét megtanultuk, és sokkal nagyobb volumenű kutatások kezdődnek e területen. Különösen amiatt, mert arra lehet számítani, hogy az emberek az életterük növelése folytán, egyre gyakrabban találkoznak koronavírusokat hordozó állatokkal.

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
+7, +12 °C

Hazánkban szerdán délelőtt tovább növekszik, vastagszik a felhőzet, elszórtan eső, zápor is kialakul.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag