A Johns Hopkins Egyetem Bloomberg Közegészségügyi Iskolájának kutatói új online kalkulátort fejlesztettek ki a COVID-19 okozta halálozás egyéni és közösségi szintű kockázatának becslésére. A szakemberek arra számítanak, hogy az eszköz hasznos lesz a közegészségügyi hatóságok számára a különböző közösségekben bekövetkező halálozási kockázatok felmérésében, valamint bizonyos csoportok rangsorolásában, amikor elkezdik beadni az új típusú koronavírus elleni oltásokat.
A kalkulátor alapjául szolgáló algoritmus a meglévő nagy tanulmányokból származó információkat felhasználva megbecsüli a COVID-19 halálozás kockázatát az egyének életkora, neme, szociodemográfiai jellemzői és különböző betegségei, egészségi állapotjelzői alapján. A kockázatbecslések az általános populációban jelenleg nem fertőzött egyénekre vonatkoznak, és olyan tényezőket rögzítenek, amelyek mind a jövőbeli fertőzés kockázatával, mind a fertőzés utáni szövődményekkel együtt járnak.
Interaktív térképeken is követhető a kockázat változása
A kutatók szerint kalkulátoruk inkább kvantitatív megközelítést képvisel, és ki kell egészíteni további javasolt kvalitatív irányelvekkel, például az egyéni és közösségi kockázatok meghatározására és az oltások elérésének rangsorolására. Az új kockázatkalkulátort - amelynek létrehozását Nilanjan Chatterjee, az iskola biostatisztikai és epidemiológiai tanszékének professzora vezette - a kutatók a Nature Medicine folyóiratban megjelent cikkükben mutatják be.
Az eszközhöz a PolicyMap, Inc. céggel együttműködve interaktív térképeket fejlesztettek ki az egyes közigazgatási egységek (városok, megyék és államok) számának és a különböző kockázatú személyek arányának bemutatására. Ezek a térképek lehetővé teszik a helyi döntéshozók számára, hogy megtervezzék az oltási kampányokat, megvédjék a magas kockázatú egyéneket, és a célzott intézkedéseiket.
A COVID-19 a gyermekek és a fiatal felnőttek esetében nagyon enyhe betegséget okozhat, de az is előfordulhat, hogy náluk egyáltalán nem jelentkeznek tünetek, míg az idős fertőzöttek halálozási aránya legalább néhány százalék. Világos etnikai és faji különbségek is vannak - ami az Egyesült Államokban különösen fontos probléma -, valamint olyan különbségek is, amelyek a már meglévő betegségekhez, például a diabéteszhez kapcsolódnak.
"Bár régóta ismerjük a nagyobb mortalitást okozó tényezőket, de eddig korlátozottak voltak az erőfeszítések ezek megelőzési stratégiákba és előrejelzési modellekbe való beépítésére" - idézte Chatterjee-t a MedicalXpress. A professzor és csapata számos COVID-19-hez kapcsolódó adatkészlet felhasználásával fejlesztette ki kockázati modelljét, többek között egy nagy, Egyesült Királyságban végzett tanulmányból és a CDC által közzétett állami szintű halálozási arányokból, majd validálta azt a legfrissebb helyi adatok felhasználásával.
A modell alapján készült kalkulátor elérhető online . Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy meghatározzák az egyéni kockázatukat olyan tényezők alapján, mint az életkor, a nem, a faji/etnikai hovatartozás és a kórtörténet, és ezeket ötvözzék a közösségi szintű pandémiás dinamikával. Illetve fel lehet használni azt egy csoportot érintő (például egy adott közösség, vállalat vagy egyetem) kockázat meghatározására a rájuk jellemző releváns tényezők figyelembevételével.
Településenként és régiónként is más a kockázat
Chatterjee és munkatársai cikkükben a kalkulátorukkal írták le az USA teljes lakosságának kockázatmegoszlását, megmutatva például, hogy a magas - az USA-átlagnál ötször nagyobb - kockázatú populációnak csak körülbelül négy százaléka adhatja az összes halálozás közel 50 százalékát. A kutatók azt is kimutatták, hogy a népesség körében jelentkező kockázat városonként és megyénként jelentősen eltér, és ugyan erről nem szóltak, de az adatokból sejthető, hogy a szegényebbek és az alacsonyabb társadalmi státuszúaknál a kockázat magasabb. (Ahogy például a nagyvárosi szegényebb csoportok egészséghátrányát Magyarországon is sikerült kimutatni .) Jelenleg az eszközt heti rendszerességgel frissítik, hogy beépítsék az állami szintű járványdinamikára vonatkozó információkat.
Chatterjee és munkatársai arra számítanak, hogy eszközük hasznos lesz a korai koronavírus elleni vakcinák és más szűkös megelőző erőforrások, például az N95 maszkok kiosztásának priorizálásában. Az USA tudományos akadémiája által javasolt irányelvek az egészségügyi dolgozókat az elsőbbségi kategóriába sorolják, a legtöbb más prioritási kategória azonban nagyjából a fertőzés becsült kockázatán és a betegség súlyosságán alapul, például elsőbbséget élveznek az idősek és a krónikus betegek.
