Baleseti táppénz: ezt kell tudni róla

A baleseti táppénz - a hivatalos megfogalmazás szerint - az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott pénzbeli ellátás. Elmondjuk, hogy ki jogosult rá, illetve hogyan és milyen feltételekkel veheti igénybe.

Nagyon sok ember van veszélyben nap mint a nap a munkájával összefüggésben. A munkabalesetek száma 2012 óta folyamatosan növekszik, 2016-ban túlhaladta a 23 ezret, tavaly pedig az első kilenc hónapban 16 ezer felett volt, ami valamivel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A foglalkozási megbetegedések száma nem ilyen jelentős, 2016-ban mindössze 246 esetet regisztráltak, ezek 69 százaléka járt keresőképtelenséggel. A probléma azonban hatalmas, még ha nem is egyértelműen azonosítható, hogy munkahelyi ártalmak vezettek az adott betegség kialakulásához. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok a munkahelyi megterhelés és igénybevétel meghatározása érdekében 2016-ban közel 31 ezer munkaegészségügyi vizsgálatot végeztek. Nem véletlenül. Az emberek ugyanis százezerszámra vannak kitéve munkahelyi ártalmaknak. Csak példaként, több mint 400 ezren dolgoznak baleseti veszélyben, közel negyedmilliónyian nagy zajban, több mint hétszázezer embert ér biológiai fenyegetés, és majd egymilliót fokozott pszichés terhelés.

munkabaleset
A baleseti táppénz megállapításához egyértelmű ok-okozati összefüggés kell

Összességében a munkahelyi hatások miatt bekövetkező megbetegedések nemzetgazdasági költségei óriásiak. Mivel a keresőképtelenség kialakulása a legtöbbször nem kapcsolható össze egyértelműen a munkavégzéssel, a munkahelyi hiányzási és táppénz-statisztikákban nem is jelenik meg. De a tudományos kutatások arra vallanak, hogy a valóságban hatalmas terhet cipelünk ilyen okok miatt. Az Európai Biztonsági és Munkaegészségügyi Ügynökség (EU-OSHA) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) nemrégiben hozta nyilvánosságra munkabalesetekre és a munkával összefüggő megbetegedésekre vonatkozó becslését. Eszerint az ilyen okból megjelenő veszteség a világ GDP-jének 3,9 százaléka, azaz 2680 milliárd euró. Ez az összeg devizaárfolyamon a teljes magyar GDP közel 24-szerese. A nemzetközi számításból kiindulva a valós költségteher Magyarországon is ezermilliárd forintos tétel lehet.

Ebből az is következik, hogy a munkahelyi összefüggésű betegségek miatt igen jelentős táppénz-kifizetés is történik, de ennek zöme nem baleseti táppénz, hiszen a keresőképtelenséget okozó betegség kialakulásában a munkahelyi hatásokon kívül más tényezők is fontos szerepet játszhatnak. A munkahelyi stressz vagy az ülőmunka például összefüggésben áll a szívbetegségekkel, de a kór kialakulásához a mozgásszegény életmód, a dohányzás vagy a helytelen táplálkozás is hozzáteszi a magáét, a magánéleti feszültségekről nem is beszélve. Így a szívbajról - habár a munkahelyi hatások jelentősen közrejátszhatnak benne - aligha állapítható meg, hogy foglalkozási megbetegedés.

Ki és mennyi baleseti táppénzre jogosult?

Nézzük ezek után, hogy miként lesz valakiből baleseti táppénzre jogosult. Először is baleseti táppénz (amelyről a NEAK részletes tájékoztatása itt olvasható) csak akkor folyósítható, ha a bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (kifizetőhely, járási hivatal) határozattal megállapította. A baleseti táppénz megállapításának alapfeltétele, hogy az üzemi baleset és a keresőképtelenség ok-okozati összefüggésben álljon egymással.


A baleseti táppénz összege (csak az alapesetet figyelembe véve) attól függ, hogy mekkora az érintettnél a jogosultság kezdő napján a fennálló munkaviszonyában (vagy egyéb biztosítási jogviszonyában) szerzett és bevallott jövedelem. Ha az igénylőnek a baleseti táppénz-jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva 180 naptári napi jövedelme van, akkor a baleseti táppénz alapját e 180 napi jövedelem figyelembevételével fogják megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, azaz 100%-ával. (Úti baleset esetén az összeg 90%-ával.)

Ha valaki nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóként szenved balesetet, akkor az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (ez 2017‐ben 28 500 forint volt) 150 %‐ának (42 750 forint) alapulvételével állapítják meg a baleseti táppénzt.

Üzemi, illetve munkahelyi balesetnek minősül, ha a sérültet a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri baleset; ha a baleset munkába menet vagy onnan hazamenet történik. Munkabalesetnek minősül az is, ha a baleset közcélú munka végzése, bizonyos társadalombiztosítási ellátások igénybevétele, tanulók munkahelyi gyakorlata vagy közérdekű önkéntes munka során történik. Részletek!

A baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni. Amennyiben a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy a foglalkoztató köteles 5 napon belül a kérelmet továbbítani a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz. A balesetet szenvedett biztosítottnak a foglalkoztatóhoz be kell nyújtania a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást. Az egyéni vállalkozók pedig kérelmüket írásban, a székhelyük szerint illetékes járási hivatalnál nyújthatják be.

Meddig jár a baleseti táppénz?

A baleseti táppénz a keresőképtelenség első napjától folyósítható, de betegszabadság nem állapítható meg. A foglalkozási megbetegedés miatt igényelt baleseti táppénz esetén a baleset időpontjának a megbetegedés orvos által megállapított napját tekintik. A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosítottnak hány nap folyamatos, előzetes biztosítási ideje van. Baleseti táppénz a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár, folyósítása pedig az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján maximum egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénz folyósításának 240. napját követő 15 napon belül a folyósító szerv a keresőképtelenséget elbíráló orvost értesíti a jogosultság megszűnésének időpontjáról.

Amennyiben a baleseti táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, az ügyintézési határidő 8 nap, egyéb esetben 21. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6-ik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának - vagy ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, a kérelem postára adásának - igazolt napja.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+20, +24 °C
Minimum:
0, +7 °C

Hazánkban kedden délelőtt a napsütést főleg a Dunántúlon zavarhatják fátyolfelhők.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag