A szívhalált ez válthatja ki

Bizonyos fehérjék nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a szívveréseket elindító elektromos jelek megszülessenek. A fehérjeszerkezet tanulmányozása révén az orvosok eddig ismeretlen részleteket tudhatnak meg a szív működéséről, a működés zavarairól (beleértve azokat is, amelyeket a különféle betegségek idéznek elő), de információhoz juthatnak a gyógyszerekre adott válaszokról is.

Az egyik legszörnyűbb halál, amikor gyerekek vagy fiatal sportolók szíve látszólag megmagyarázhatatlan okból leáll, az egyik ilyen példa a tehetséges futballista, Fehér Miklós tragédiája. Gyanítható, hogy az ilyen esetek jelentős részében pitvarfibrilláció áll a háttérben, amelyet a szívműködés elektromos zavara okozott. Nehéz elfogadni, hogy egy élet azért veszik oda, mert a szívizom sejtjei nem jól kezelték a töltést hordozó ionokat, ez a sejt-, illetve molekuláris szintű zavar az egész szerv leállását okozta. Most közelebb kerültünk annak megértéséhez, hogy mi is zajlik ilyenkor, s ez a felismerés végül talán a tragikus esetek számának csökkentéséhez vezethet.

szívverés
szívverés

Egészen kisméretűek a nátriumcsatorna-fehérjék, mégis a szerkezetük rejti azokat a kritikus információkat, amelyek hozzásegíthetnek az életveszélyes szívritmusproblémák hatékonyabb diagnosztizálásához és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez - állítják a Washingtoni Egyetem orvostudományi karának kutatói a Cell tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. "A szív-nátriumcsatorna nemcsak a szívverést indítja el, hanem a mutációi halálos szívritmuszavarokat (aritmiákat) is okozhatnak, de az azokat megakadályozó, a szívritmust szabályozó gyógyszerek is közvetlenül ezekre hatnak" - magyarázta William Catterall az egyetem farmakológus professzora a MedicalXpress tudományos portálon megjelent cikkben.

Miért életbevágóan fontosak az ioncsatornák?

Az ma már széles körben ismert, hogy a szív egyszerre a része egy folyadéktovábbító és egy elektromos rendszernek. Minden egyes szívveréskor az elektromos hullámok olyan mintázattal haladnak át az egészséges szíven, amely precízen összehangolva szabályozza a vér beszivattyúzását és kipumpálását. Az impulzus terjedésének sebessége a szívszövetben attól függ, hogy molekuláris szinten a szívsejt-membránok apró fehérjepórusaiban milyen tevékenység zajlik.

Anélkül, hogy mélyebben belebonyolódnánk szervezetünk elektromos szabályozásába, érdemes tisztázni, hogy miért is olyan fontosak az ioncsatornák. A sejtjeink bizonyos mértékig elkülönült egységként működnek, amelyeket egy nagyjából 5 nanométer vastag elektromosan szigetelő sejtmembrán vesz körül (ami 10 ezerszer vékonyabb, egy szőke hajszálnál). Ennek egyik oldalán a pozitív, a másik oldalán a negatív töltések sorakoznak fel, azaz kondenzátorként viselkedik. Ez azt jelenti, hogy tárolni képes az elektromos töltéseket. A helyes működéséhez szükséges töltésnagyság pedig úgy marad fenn, hogy a sejtmembránon (részben az aktívan működő úgynevezett ionpumpákon és) az ioncsatornákon keresztül átvándorolhatnak az ionok a másik oldalra. Számos ioncsatorna létezik (legalább 300 féle), amelyek megkülönböztethetők például azáltal, hogy miféle (nátrium, kálium, kalcium stb.) ionokat engednek át.

Végzetes mutációk

A nátrium-ionok - ezek a töltött részecskék - tehát áthaladnak ezeken a sejtfalban lévő fehérje-átjárókon. E feszültségfüggő nátriumcsatornák aktiválása és gyors inaktiválása az elektromos és élettani események olyan sorozatának részét képezik, amelyek fenntartják a folyamatos szívverést. "A nátriumcsatornák a kalciumcsatornákkal és a káliumcsatornákkal együttműködve irányítják a szívverést egész életünk során" - jegyezte meg Ning Zheng a cikk másik vezető szerzője, aki szintén farmakológus professzor a Washingtoni Egyetemen. Ha a nátriumcsatornák nem működnek megfelelően, akkor a szívünk bajba kerülhet, akár veszélyesen gyors és koordinálatlan összehúzódások is kialakulhatnak, amelyek halálosak is lehetnek. Az ioncsatornák közül az NaV 1,5 (az Na a nátriumra, a V pedig a feszültségre utal) csatorna olyan nélkülözhetetlen, hogy bizonyos mutációi végzetes lehetnek, mivel a szív más nátriumcsatornái nem tudják kiegyensúlyozni az ionforgalomban mutatkozó zavarokat. Ezek a mutációk veszélyes szívritmuszavarokat okozhatnak felnőtteknél, sőt hirtelen halált a gyermekek és a fiatal sportolók esetében.

Szerencsére sok szívritmuszavar (például a pitvarfibrilláció) kezelhető olyan gyógyszerekkel, amelyek blokkolják a szív nátriumcsatornáit. A csatornák nagy felbontású, 3D-s térképének elkészítéséhez a tudósok fejlett krio-elektronmikroszkópos (krioEM) vizsgálatokat végeztek, annak érdekében, hogy feltárják e nátriumcsatornák lényeges szerkezeti tulajdonságait. A konfigurációjukat ugyanis össze akarták kapcsolni a normális élettani funkciójukhoz tartozó működéssel, a diszfunkciókkal, a betegségmutációkkal, a toxinérzékenységgel és az antiaritmiás gyógyszerek farmakológiai hatásaival.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb krónikus szívritmuszavar. A teljes népesség mintegy 2 százalékát érinti és a 40 év feletti felnőttek egynegyedénél alakul ki valamikor az életük folyamán. A betegség akkor jelentkezik, amikor a szív már nem képes többé fenntartani a normális ritmusát. Az erős és rendszeres izomösszehúzódások helyett gyors és szabálytalan elektromos ingerek keletkeznek, melyek a szív felső részének remegését, az úgynevezett pitvari fibrillációt okozzák. A gyors és szabálytalan szívverés a szív pitvarában lévő vér pangásához és vérrög képződéséhez vezethet, amely súlyos szövődményeket okozhat. Részletek!

A krio-elektronmikroszkópia fiatal tudomány, amelynek létrehozása Závodszky Péter akadémikus szerint az utóbbi évtized legjelentősebb technikai eredménye a tudományban. Nem véletlen, hogy kifejlesztői, Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson 2017-ben megkapták érte a kémiai Nobel-díjat. Különlegessége abban rejlik, hogy a mintákat fixálás vagy bármiféle festés nélkül, saját természetes, vizes környezetükben teszi megfigyelhetővé elektronmikroszkóppal és nagy felbontású, 3 dimenziós szerkezeti képet eredményez.

A tudósok szerint az új technológiával végzett kísérleteik újraértelmezték mindazt, amit a szív-nátriumcsatornákról eddig tudtunk. Például megfigyelhették a szív NaV 1,5 csatornáját és meghatározhatták számos sajátos, létfontosságú funkciójának molekuláris alapját. Ezzel olyan kémiai információkhoz jutottak, amelyek biztonságosabb és hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztéséhez járulhatnak majd hozzá.

)
Sebkezelési rutin (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +18, +29 °C
Minimum: +7, +12 °C

Hazánkban kedden délelőtt nyugat felől csökken a felhőzet, de keleten elszórtan záporok kialakulása várható. Délután tovább szakadozik, csökken a felhőzet, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap. A szél napközben élénk északkeleti lesz. Hajnalban 7, 12 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 18, 29 fok között alakul. Késő este 11, 18 fok lesz. Kedden ugyan markáns front nem érkezik, a körülmények viszont kettősfront jellegű légköri helyzethez hasonlítanak. Felerősödhetnek a keringési és vérnyomáspanaszok, nyugaton migrén, keleten görcsös fejfájás jelentkezhet. Többen alvásproblémákkal küzdhetnek, a szabadban ingadozó hő- és komfortérzettel érdemes számolni. Gyakori lehet az ingerlékenység is. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció