A mediterrán étrend titkos összetevője

Manapság a mediterrán étrendet tartják az ideálisnak, ha valakinek az a célja, hogy sokáig megtartsa az egészségét. Ez a diéta tele van gyümölcsökkel és zöldségekkel, sok benne a hal, de kevés a zsír és a vörös hús, a nehezen emészthető, vagy a keringési rendszerre fenyegető elem.

"A mediterrán étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, diófélékben, babban, hüvelyesekben, különféle gyógynövényekben és fűszerekben, borban, halban, a tenger gyümölcseiben és olívaolajban. Ez az étrend csökkentheti a szívbetegségek és más gyulladásos állapotok, például az ízületi gyulladás kockázatát" - idézte a Treehugger magazin Martina Cartwright dietetikust. Csakhogy a tudomány még nem fejtette meg teljesen, hogy egyes ételek fogyasztása, mások elhagyása vagy a fogások helyes kombinációi miért gátolhatják meg, vagy háríthatják el a betegségeket. Ezért ma még nem tudjuk pontosan azt sem, hogy a mediterrán diéta miért egészséges, még ha tapasztalataink ezt is igazolják.

mediterrán diéta
A mediterrán diéta hatásosságát a fogásokban lévő tápanyagok szinergiája adja. Fotó: Getty Images

A mediterrán étrendről bebizonyosodott, hogy jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a szívbetegségek megismétlődésének kockázatát. Csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma és az Alzheimer-kór esélyét is, kevesebb mellette a kardiovaszkuláris és rákos megbetegedés, csökken a szélütés és a depresszió kockázata, a fizikai kondíció javul és a kognitív hanyatlás lassabb ütemű.

Ami biztos a mediterrán diéta pozitív hatásáról

Cartwright szerint ugyan az étrend működési mechanizmusa nem világos, de az elmélet arról szól, hogy (az olívából és halból származó) sok gyulladáscsökkentő zsíradék és antioxidáns segít a sejtek regenerációjában, illetve tartalmaznak C-vitamint, E-vitamint, béta-karotint és fitokémiai anyagokat , amelyek a szervezet működésének helyreállításához, a sokat emlegetett regenerációhoz szükségesek. Ezt támasztja alá az a tanulmány is, amelyet az Európai Kardiológiai Társaság kongresszusán mutattak be a mediterrán diéta keringési rendszerre gyakorolt pozitív hatásairól, amelyek még azok esetében is érvényesültek, akiken már diagnosztizálták a szív- és érrendszeri betegségek tüneteit.

A vizsgálatban , amelyet az olasz Molise régióból származó 25 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt bevonásával készítettek, a kutatók 1197 résztvevőnél mutattak ki szívbetegséget. Azoknak a résztvevőknek a bármilyen okból bekövetkező halálozási aránya, akik szorosan betartották az étrendet, 37 százalékkal csökkent a tanulmány hétéves időtartama alatt. A kutatók ennek ellenére további kutatásokat tartottak szükségesnek az ok-okozati összefüggés megállapításához.

Lehet, hogy a titokzatosan pozitív hatás a diéta egy rejtőzködő összetevője miatt áll elő. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a mediterrán étrendben amikor az olívaolaj telítetlen zsírja találkozik a természetesen előforduló nitrátokkal, amelyek sok mediterrán zöldségben (például a paradicsomban, a padlizsánban, a fokhagymában és a leveles zöldségekben) bőséggel megtalálhatók, egy speciális anyag jön létre, amelyet nitro-zsírsavaknak hívnak.

A szívbetegség kockázatának csökkenése nem az egyetlen jó dolog, amivel a mediterrán diéta összefügg. A Nemzetközi Alzheimer Társaság 2017-es konferenciáján mutatták be azt a kutatást , amely szerint az idősebb, egészséges embereknél, akik a mediterrán diétát követték, 30-35 százalékkal csökkent a demencia kockázata. Mielőtt valaki azt hinné, hogy a mediterrán diéta csak a napfényes vidékeken fejti ki áldásos hatásait, annak érdemes elolvasni a Neurology folyóiratban megjelent másik tanulmányt, amely azt bizonyította, hogy ez az étrend segíti az agy egészségét sokkal borongósabb tájakon is.

A kutatók Skóciában 967 olyan 70 év körüli ember étkezési szokásait követték , akik három évig nem mutatták a demencia jeleit. Közülük 562 személynél végezek MRI-vizsgálatot az agy térfogatának megállapítására a vizsgálat kezdetén, közülük 401-en a tanulmányi időszak végén újabb MRI-szkennelésen estek át. Amikor összehasonlították az eredményeket figyelembe véve, hogy a résztvevők milyen szorosan követték az étrendet, azt találták, hogy azok, akik nem ragaszkodtak a mediterrán diétához, három év alatt nagyobb mértékű agytérfogatveszteséget mutattak, mint azok, akik betartották az étkezési ajánlásokat. Az eredményeket az sem változtatta meg, amikor a kutatók számba vettek más tényezőket is, például az iskolázottságot, az életkort és a vérnyomást. Azaz a kutatás eredményei arra utalnak, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agy számára, ahogy ezt Michelle Luciano, a tanulmány szerzője megállapította.

Hogyan működnek a nitro-zsírsavak?

A londoni King's College és a Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatói géntechnológiával módosított egereket használtak arra, hogy kiderítsék , hogyan működik ez a biokémiai folyamat. A hasznos omega-6 zsírokat általában egy enzim bontja le a szervezetben, de ezek a nitro-zsírsavak gátolják az enzim működését. Ennek eredményeként a "jó zsírok" hosszabb ideig - tartóst hatást kifejtve - maradnak a vérben. "A mediterrán étrend csökkentheti a gyulladást és a vérnyomást az étkezési zsírok és a nitrogénben gazdag zöldségek egyedülálló kombinációjával" - foglalta össze Cartwright.

Egy olasz kutatás a mediterrán táplálkozás és a jellemzően idős korban kialakuló betegségek kapcsolatát vizsgálta. Több mint ötezer, 65 évnél idősebb ember étrendjét és egészségi állapotát követték nyomon nyolc évig. A kapott eredményeket más kutatásokkal is összevonták, így összesen 12 ezer ember étrendjét és egészségét vizsgálták meg. Mint kiderült, a gyümölcsökben, zöldségekben, halban és olívaolajban gazdag étrend - mérsékelt borfogyasztás mellett - 25 százalékkal csökkenti a korai halálozás kockázatát számos betegség esetén. Akik pedig így étkeznek, átlagosan hosszabb életre is számíthatnak. Részletek!

Az elmélet szerint minél tovább maradnak szervezetünkben a jó zsírok , annál több lehetőségük nyílik rá, hogy kifejtsék egészségünkre gyakorolt előnyös hatásukat. A dietetikusok egy része úgy véli, a mediterrán étrend előnyei abból fakadnak, hogy a javarészt zöldségeken alapuló fogások lehetőséget nyújtanak a szinergia kialakulására, ahogy azt az imént említett kutatás is leírja. A fitokemikáliák és a növényi élelmiszerek egyéb tápanyagai közötti szinergia segíti az immunműködést és a krónikus degeneratív betegségek elleni védelmet. Valószínűleg sok ezer hasonló reakció fordul elő, amelyek a legkülönfélébb növényi élelmiszerek fogyasztásának következményei.

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +10, +20 °C

A napsütés mellett a gomolyfelhők is megnövekszenek, elszórtan kell záporra, zivatarra készülni, de nem fog mindenhol esni. Élénk lesz az északkeleti szél, a legmelegebb órákban 26, 32 fok közötti hőmérsékleteket mérhetünk. Szombaton frontmentes idő lesz, de továbbra is kettősfront jellegű tünetek jelentkezésére kell számítani. Görcsös és migrénes fejfájás is felléphet, gyakoriak lehetnek a keringési panaszok. Többen ok nélküli ingerlékenységet tapasztalhatnak. A hőérzet ingadozó, helyenként az esernyő is kellhet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Fülledtség (magas páratartalom 25 fok feletti hőmérséklettel)