A kapzsiság terjeszti a gyilkos baktériumokat

Több ezer tonna kolisztin forog a piacokon világszerte teljesen ellenőrizetlenül. Az egyik utolsó igazán hatásos antibiotikumot leginkább csirketenyésztők használják a magasabb hozamok érdekében, s nem törődnek vele, hogy ez a gyakorlat az emberek egészségét veszélyezteti. A rezisztens baktériumtörzsek térnyeréséhez a kapzsiság töri az utat.

A kolisztin az egyik utolsó olyan antibiotikum, amelyet végső gyógyszerként tartanak számon különféle baktériumfertőzések ellen. A mezőgazdasági termelők azonban ipari méretekben használják, gyakran egészséges állatoknál is, hogy az állatok súlya gyorsabban gyarapodjon, illetve megelőzzék a betegségek kialakulását az üzemeikben.

csirke
Eladásra váró csirkék Indiában. Antibiotikummal tömik őket - Fotó: Aliaksandr Mazurkevich

Ezt az antibiotikumot azonban az utolsó védelmi vonalként használják az emberek esetében, s csak akkor vetik be, ha más gyógyszerekre nem reagál a fertőzés. A közegészségügyi szakértők pedig arra figyelmeztettek nemrégiben, hogy találtak egy kolisztinrezisztens gént, amely bizonyos fertőzéseket kezelhetetlenné tesz - írja a The Independent. Médiaforrások szerint csak 2016-ban 2800 tonna ilyen gyógyszert szállítottak fejlődő és feltörekvő országokba, köztük Indiába, Vietnamba, Oroszországba, Mexikóba, Kolumbiába és Bolíviába, de valószínűleg a mennyiség még nagyobb, hiszen van, ahol nem teszik nyilvánossá a külkereskedelmi- és vámadatokat.

Takarmányba keverik

India, amelyet az alkalmazott gyakorlat miatt az egyik legrosszabb antibiotikum-használónak tartanak, több száz tonna kolisztint kapott állatok, különösen a csirkék rutinszerű kezeléséhez. Egyes becslések szerint a világon a leggyorsabb ütemben Indiában bővül az állatgyógyászati szerek alkalmazása, s akár 4800 tonna antibiotikumot is felhasználhatnak a takarmányokba keverve 2030-ra, ami jelenlegi szintet 80 százalékkal is meghaladhatja.

A Science folyóiratban ismertetett kutatás szerint két antibiotikus hatóanyagcsoport különösen komoly figyelmet kíván: a tetraciklinek és a fluorokinolonok. A belőlük készített gyógyszerekkel többek között olyan veszélyes betegségek kezelhetők, mint a kolera és a malária. De jelenleg a leggyakrabban állatok takarmányozásakor használják őket.


Az antibiotikumok túlzott használata az állatokban és az emberekben hozzájárul az antibiotikum-rezisztencia fokozódó veszélyéhez, mivel bizonyos baktériumtípusokban már kialakult az ellenállóképesség a rendelkezésre álló kezelések legtöbbjével szemben. Maryn McKenna, a téma szakértője úgy véli, hogy a mezőgazdaságban rendszeresen visszaélnek a gyógyszerekkel, ami mindenhol veszélyt jelent az ember egészségére, függetlenül attól, hogy az ilyen gazdaságokban termelt csirkét fogyasztjuk-e. A kórokozók ugyanis gond nélkül szétterjednek a világon a fertőzött hússal, a környezetbe kijutva, vagy a már megbetegedett emberekkel.

Nem kell antibiotikum a csirkéknek

Az európai és észak-amerikai gazdák már bizonyították, hogy nem szükséges antibiotikumokat használni a nagyüzemi baromfitenyésztéshez, de például az indiai kormány - McKenna szerint - enyhített olyan antibiotikumok szabályozásán, amelyek használatát más országok betiltottak.

A probléma azonban nemcsak a csirkére vagy az Európán kívüli gazdaságokra korlátozódik. Az olyan fejlett országokban is, mint például az Egyesült Királyság, a felhasznált összes antibiotikum közel fele olyan állatoknak, például sertéseknek adható, amelyek a gyógyszerezés nélkül valószínűleg elpusztulnának. Szakértők úgy látják, hogy az intenzív, iparszerű állattenyésztés növelésével megnyitjuk a kaput az olyan antibiotikum rezisztens betegségek előtt, mint a szalmonella, az E. coli, a campylobacter és az MRSA sertéseket támadó törzse. Ezek pedig szétterjednek a levegő és a szennyvíz segítségével.

Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget - derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését. Részletek!

Dr. Awa Aidara-Kane, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) élelmiszerekkel és zoonózisos betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője szerint sürgető szükség van az antibiotikumok körültekintő alkalmazására mind az emberek esetében, mind pedig a mezőgazdaságban. Számos országban végzett tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy az antimikrobiális szerek alkalmazása a húshozam növelésében már nem tekinthető hatékonynak vagy éppen szükségesnek. A jobb higiénia, a biológiai biztonság és az oltóanyagok hatékony alternatívát jelenthetnek az állategészségügyben anélkül, hogy rutinszerűen antibiotikumokat alkalmaznának a betegségek megelőzésére.

Ezen a területen Magyarországnak is igen sok teendője van még. Az Európai Unió szerint nem állunk jól, ugyanis Ciprus, Olaszország és Spanyolország mellett Magyarország évek óta az élbolyban szerepel, az 1 kg állati termék előállításához legtöbb antibiotikumot felhasználó országok között. Csak összehasonlításképpen írjuk le, hogy Lengyelország fele annyit, Csehország harmad annyit használ.

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
-1, +4 °C
Minimum:
-6, -1 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt változaón felhős lesz az ég, a Dunántúlon helyenként alakulhatnak ki hózáporok, gyenge havazás, az ország más részein nem várható csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag