Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az emlő- és a petefészekrák nagyon különböző mértékben elterjedt betegség a Föld különböző pontjain. Ezek a betegségek a leggyakoribban Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Skandináviában, míg a Ázsiában és Közép-Afrikában a legkisebb az előfordulásuk.
Az új kutatás vezetői más összefüggésben vizsgálták meg a tejtermékek fogyasztása és a rák kialakulása közötti kapcsolatot. Arra voltak kíváncsiak, hogy a laktózintoleranciában szenvedők alacsonyabb tej- és tejtermékfogyasztása védelmet nyújt-e az emlő- és a petefészekrák kialakulásával szemben.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A kutatáshoz két svéd egészségügyi adatbázist használtak; 22 788 laktózintoleranciában szenvedő személyt azonosítottak, és azt számolták ki, hogy mennyi a valószínűsége annak, hogy tüdő-, mell- vagy petefészekrákjuk legyen. Azt találták, hogy mindhárom betegségre nézve a vizsgált laktózérzékeny személyeknek kisebb az esélyük, mint a nem laktózérzékeny embereknek. A csökkent rizikófaktor pedig független az illetők születési helyétől, lakhelyétől és nemétől. Ugyanakkor azt találták, hogy a vizsgált személyek rokonainál (szüleinél és testvéreinél) nem csökkent a rizikófaktor az átlagos populációval összevetve.
Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a laktózintoleranciában szenvedő embereknél az adott rákok csökkent valószínűsége az illetők étkezési szokásaival lehet összefüggésben. Azaz a kevesebb tejtermék fogyasztása nyújthatja a védelmet ezekkel a rákokkal szemben. Ugyanakkor az ok-okozati összefüggést ebben a kutatásban sem sikerült igazolni. Nem helyes tehát az eredmények alapján azt a következtetést levonni, hogy a tejtermékek fogyasztása rizikófaktor bizonyos rákok kialakulásában. Ugyanis elképzelhető, hogy a tejtermékeket helyettesítő ételek azok, amelyek a megbetegedések kisebb számát eredményezik a laktózérzékeny embereknél. Az eredményeket a Medical News Today foglalta össze.
Legjobban: