Sokan érdeklődnek a természetes gyógymódok és a hagyományos orvoslás közötti szemléletbeli különbségek felől. A szakértő szerint számos eltérés tapasztalható, ám néhány alapvetőbb különbség könnyen magyarázható. Összegyűjtöttünk néhányat.
Képzeljük el a testünket úgy, mintha egy ház lenne, a testünk egészsége pedig a házunk állapota: ha nem végezzük el a szükséges karbantartást, a háztető szivárogni kezd, esőzéskor pedig a víz becsepeg az otthonunkba. A víz ez esetben egy rejtett probléma tüneteit jelentheti, ami így, az elégtelen ápolásnak köszönhető - írja a Newstarget.com.
A hagyományos és a természetes gyógymódok közötti különbség a gyógyítók szemléletbeli különbségéből adódik, ahogyan érzékelik és kezelik a problémát. A konvencionális orvoslás esetében a beteség diagnosztizálása után felírnak rá valamilyen gyógyszert. Míg a természetes gyógymódú megközelítés magában foglal némi nyomozótevékenységet.
A természetgyógyász a csepegő vizet vezérfonálnak használná - hogy az előbbi példánál maradjunk - , majd feltenné a kérdést: mi lehet az alapvető rejtőzködő ok, ami miatt a víz becsepeg az otthonunkba? A természetes gyógymódot alkalmazó gyógyítók a víz mentén haladva eljutnának a mennyezeten lévő foltig, amiből arra következtetnek, hogy a víz csak egy lyukas tetőn keresztül csepeghet be. Végül a nyomot követve a padláson keresztül eljutnának a tetőn tátongó lyukhoz. Az aprólékos detektívmunka után a természetgyógyász elhatározná, hogy befoltozza a lyukat, megjavítja a tetőt és megállatja a beszivárgó vizet - a probléma/betegség gyökerénél kezdve a gyógyítást.
A problémát, és ne a tünetet kezeljük
A természetgyógyász nem kezeli a a tünetet, ami nagymértékben összezavarja a hagyományos orvoslást. Ők ugyanis nem értik, hogyan gyógyíthatja valaki anélkül a rákot, hogy nem kezeli magát a daganatot, hiszen a hagyományosan orvoslók úgy gondolják, hogy a tünet maga a betegség vagy a rendellenesség. Míg a természetgyógyászok úgy tekintenek a tumorra, mint egy mélyen húzódó probléma egyszerű tünetére.
A hagyományos orvoslás a kezelések véget nem érő sorozatának elrendelésével tünetileg megszüntetné az összes, különféle rendellenességet. A természetgyógyászok alkalmazók ezzel szemben meg akarják hallgatni pácienseik panaszait, de nem feltétlen kezelik ezeket a szimptómákat közvetlenül. Sőt, olykor úgy is tűnhet, mintha teljesen figyelmen kívül hagynák, ám a valóságban túltekintenek rajtuk, és a betegség kiváltó okát gyógyítják. Valójában ugyanis a legtöbb betegséget csupán néhány ok idézi elő.
Anafilaxia: te felismernéd a tüneteit?
A hagyományos orvoslásban több mint tízezer neve van a különböző betegségeknek, azonban ezek merőben tüneti leírások. Ugyanis mindegyikük a következő három ok valamelyikén alapul:
1. A test/vagy a lélek hiányát szenvedi valaminek, amire szüksége volna, mint például táplálék, oxigén, levegő, napfény, szeretet, alvás stb.
2. A test/vagy a lélek túl sokat kap valamiből, amit vagy nem tud hasznosítani, vagy mérgező számára.
3. A test/vagy a lélek nem rendelkezik a megfelelő keringéssel, legyen az energetikai vagy fizikai. Ez azt jelenti, hogy nem képes eltávolítani az anyagcsere-melléktermékeket, ellátni a sejteket friss vérrel, vagy neurológiai választ adni egy ingerre.
Természetgyógyász: kikutatja a probléma okát
Bármilyen tünetről is számolunk be a rendelőben, a természetgyógyász ki fogja kutatni a betegség eredeti okait: mint például azt, hogy milyen mérgező vegyszereknek vagyunk kitéve, illetve mennyit stresszelünk. Megvizsgálják rokoni kapcsolataink milyenségét, fizikai erőnlétünk minőségét, valamint számtalan más tényező mellett a napfényhez, a friss levegőhöz és a friss vízhez való viszonyunkat. Bár ezek egyszerű okok, ha a mérleg nyelve elbillen, hiány, vagy mértéktelenség lép fel, közösen olyan problémák létrejöttéért felelősek, amelyeket a hagyományos orvoslás betegségnek nevez. Más szóval, a fent említett állapotok - az egyensúly megbomlása, az elégtelen vagy a túlzott mennyiség - több ezer eltérő módon képesek jelet adni magukról, tízezer különféle tünetet okozva, amelynek mindegyikének képes a hagyományos orvoslás legalább egy nevet adni.
Ám a betegség kezelése mindaddig hiábavaló fáradozás, amíg az csupán a tünetekre szorítkozik. A betegségek megelőzése olyan, mint amikor alapvető karbantartást végzünk otthonunkon; van, amit napi rutinnal kell elvégeznünk, és van, amit előrelátóan kell megtennünk ahhoz, hogy megelőzzük vele a betegség kialakulását. Emellett az alapokra maximálisan figyelnünk kell: ne mellőzzük a szerevezetünknek fontos tápanyagokat, sem a mozgást, tartózkodjunk ugyanakkor a mérgező vegyi anyagoktól, kerüljük a stresszt, gondoskodva az egészséges szellemről és érzelmi állapotról.
Ez az alapelgondolás - amely már évszázadok óta él, és több mint ezer évvel a modern gyógyszertan megjelenése előtt már Kínában is gyakorolták - teljesen háttérbe szorult a modern orvostudomány megjelenése miatt. A cikk szerzője szerint a mai orvosok képtelenek elfogadni ezt az egyszerű elvet, és továbbra is kitartanak amellett, hogy több mint tízezer betegség létezik, és mindegyik speciális kémiai kezelést vagy műtéti beavatkozást igényel. Ez nagyjából olyan, mintha egy vödörrel szaladgálnánk a szivárgó tetejű ház körül, és igyekeznénk begyűjteni az összes esőcseppet, miközben benyújtjuk a vödrök után a számlát a társadalombiztosításnak. Napjainkban minden csak abból áll, hogy azonosítják, majd kezelik a tüneteinket, ezt követően pedig arra várnak, hogy visszatérjünk a rendelőkbe jóval több tünettel, melyet az előző tünetekre felírt kezelések okoztak. Ám eljön a nap, amikor a hagyományos orvoslásra már csak úgy tekintenek, mint egy ostobaságra. Ugyanis nem kell ahhoz géniusznak lenni, hogy kitaláljuk: a beázás ellen legjobb, ha mindjárt a tetőt javítjuk meg.
Legjobban: