A szájüreg kóros eltérései a legkönnyebben felfedezhető daganatos betegségek közé tartoznak - ennek ellenére sokan későn kerülnek orvoshoz, amikor már radikális beavatkozásra van szükség, s a gyógyulás esélye is lecsökken.
Sorozatunk második részében arról lesz szó, kiket fenyeget a kór, milyen tüneteket kell figyelnünk és hogyan fedezhetjük fel minél korábban a bajt.
A szájüregi daganatok vizsgálata
A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után szövettani vizsgálattal (biopszia) állapítják meg azt, vajon a rákgyanús elváltozás valóban daganatos sejtburjánzás okozza-e. Amennyiben ez bebizonyosodik, átfogó vizsgálatsorozat indul annak feltárására, hogy meg tudják állapítani a tumor kiterjedtségét, esetleges áttéteit, hiszen a terápia csak ezen információk birtokában tervezhető meg és kezdhető el.
A részletes vizsgálatok során garattükrözést, a daganatos sejteket kimutató érfestést, valamint fogászati röntgenfelvételeket készítenek az állkapcsokról és a fogakról. Általános gyakorlat a tüdőröntgen is, annak megállapítására, hogy az áttétek által oly gyakran megtámadott tüdőt érinti-e már a kialakult daganat. A vizsgálatokat a kezelőorvos belátása szerint a pontos stádium-meghatározás érdekében komputertomográfiás (CT) és magmágneses rezonanciás (MR) felvételek is kiegészíthetik.
A szájüregi rákok kezelése
A szájüregi rákok kezelése függ attól, hogy a daganat az ajak, a száj vagy a nyelv melyik részén fejlődött ki, milyen stádiumban fedezték fel, s milyen a beteg általános állapota.
Bármilyen műtétet és terápiát is javasoljanak, azt - ha mód van rá - megelőzik a szükséges fogászati kezelések, mert a terápia során a nyálkahártyán óhatatlanul olyan behatások, sérülések keletkeznek, amelyek például a vérzések és fertőzésveszély miatt a későbbiekben lehetetlenné tennék a fogászati beavatkozásokat.
A szájüregi rákoknál fokozottan igaz az, hogy a beteget mind fizikailag, mind lelkileg rendkívül megterhelik a kezelések, válasszák annak bármelyik formáját is. A fájdalom és a mellékhatások mellett a betegnek meg kell birkóznia azzal is, hogy megváltozik az arca, nehézkessé válik a táplálkozás, elveszítheti beszédképességét.
Szájüregi daganat: kit fenyeget, milyen tünetei vannak?
A kezelések előtt mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal, hogy a beteg felkészülhessen a megpróbáltatásokra, s lássa, értse azt, hogy mire mi okból van szükség, s egyes beavatkozások a káros változások mellett milyen hozadékokkal járhatnak.
A sebészeti beavatkozás: az énkép megváltozása
A legtöbb esetben nem lehet eltekinteni a sebészeti beavatkozástól, mert a tumor rendszerint csak kimetszéssel távolítható el, a sugárterápia és a kemoterápia az esetek többségében csak a kombinált kezelés részeként jön szóba. Amennyiben megjelentek a nyirokcsomóáttétek, az operáció során nem elegendő az elsődleges tumort eltávolítani, a nyirokcsomók kimetszése is kikerülhetetlenné válhat.
Mivel az ajkak és a száj az egyik legszembetűnőbb testrészünk, bármilyen beavatkozás is történjék, az nem titkolható el a külvilág elől. A daganattal együtt az ajkak, az arc vagy a nyelv egy részét is eltávolítják, ami a funkcionális hátrányokon túl óriási lelki traumát is okoz azzal együtt is, hogy sikeres műtét esetén javulhat az esély a gyógyulásra, és bizonyos helyreállító plasztikai műtétek a későbbiekben segíthetnek a károsodás mértékét csökkenteni.
Sugárkezelés
Mind a külső, mind a belső besugárzásra rendszerint a műtét kiegészítőjeként kerülhet sor. Az operáció előtti sugárterápiát akkor alkalmazzák, ha attól a daganat operálhatóságának javulását remélik, a műtét utáni sugarazás pedig az esetlegesen a szervezetben maradt rosszindulatú tumorsejtek elpusztítását célozza.
A közép- és hosszabb távon remélt kedvező változások ára a jelenben érezhető azonnali fájdalom. A sugárkezelés az ép szöveteket is roncsolja, ezáltal a bőrön és a nyálkahártyán fájdalmas sérülések keletkezhetnek, a kezeléssel csaknem törvényszerűen együtt jár a nyálkahártya begyulladása, az állandósuló szájszárasság, az ízérzés átmeneti vagy tartós elvesztése. A besugárzás a csontokban és a pajzsmirigy működésében is okozhat károsodást.
Kemoterápia
A kemoterápia mellékhatásai nem elsősorban szervspecifikusak. Ugyan a gyógyszeres kezelés is kiválthat - a sugárkezeléshez hasonlóan - szájszárasságot, jellemzőbbek az egész szervezetre kiható mellékhatások, mint az étvágyvesztés, émelygés, hányinger, hányás, a vérképző szervek működésének és az immunrendszernek a gyengülése.
A cikk következő részében a szájüreg egyes részeiből kiinduló daganattípusokat is sorra vesszük, az ajakráktól a fültőmirigy daganatáig.
Bővebben olvashat minden ráktípusról, a kezelésről és a betegség lelki oldaláról is a Rákgyógyítás.hu internetes oldalon .
