Sokba kerülhet a helytelen antibiotikum-használat

A helytelen antibiotikum-használatnak köze lehet a vastagbélrák korai megjelenéséhez, különösen az 50 évnél fiatalabbak körében.

Egy új kutatás adatai arra utalnak, hogy összefüggés lehet az antibiotikum-használat és a vastagbélrák között, különösen az 50 év alattiak körében. Szakértők ezért azt tanácsolják, hogy mind az orvosok, mind a betegek jóval óvatosabban alkalmazzák ezeket a készítményeket a jövőben. Felmérések szerint 2000 és 2015 között a globális antibiotikum-használat 65 százalékkal nőtt, ami még sürgetőbbé teszi az esetleges összefüggések pontosabb megismerését. Az új eredményeket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (ESMO) által rendezett 2021-es Emésztőrendszeri Daganatos Betegségek Világkongresszusán ismertették, az elhangzottakról az EurekAlert! számolt be.

A vastagbélrák korai tünetei Ezekre érdemes odafigyelni - kattintson!

Nem érdemes mindenre antibiotikumot szedni

"Tudomásunk szerint a mostani az első kutatás, ami összeköti az antibiotikum-használatot a vastagbélrák korai megjelenésével - ennek a betegségnek a gyakorisága az elmúlt két évtizedben legalább 3 százalékkal nőtt. A gyorsételek, cukros üdítők, azelhízásés az alkoholfogyasztás valószínűleg mind szerepet játszanak a kedvezőtlen tendenciában, de az új adatok azt sugallják, hogy az antibiotikumok felesleges szedését is érdemes kerülni, különösen a gyerekeknél és a fiatal felnőtteknél" - ismertette az új vizsgálat megállapításait a kongresszuson Sarah Perrott, a skót Aberdeeni Egyetem munkatársa.

antibiotikum, vastagbélrák
Nem érdemes mindenre antibiotikumot szedni. Fotó: Getty Images

Minden korcsoportban emelkedett a kockázat

A nagyszabású skót kutatás összesen 2 millió ember egészségügyi adatait nézte át, a vizsgált páciensek közül nyolcezren szenvedtek vastag- és végbélrákban. Ezt követően összevetették az emésztőszervi daganatokkal küzdő betegek adatait az egészségesekével. A kutatók azt találták, hogy az antibiotikumokat használóknál minden korcsoportban nőtt a vastagbélrák kialakulásának az esélye, de a legnagyobb mértékű - csaknem 50 százalékos - emelkedést az 50 év alattiak esetében mérték. Az 50 évnél idősebbek között pedig "csupán" 9 százalékos kockázatnövekedést láttak.

A tumorok elsősorban a vastagbél első szakaszát érintették

Dr. Leslie Samuel, az Aberdeen Royal Infirmary kórház orvosa, a tanulmány rangidős szerzője elmondta, hogy a vastagbél jobb oldalának tartalma folyékonyabb, az itt élő természetes baktériumközösségek (mikrobiom) összetétele egyedi lehet. "Szeretnénk kideríteni, hogy az antibiotikumok megváltoztathatják-e úgy a mikrobiomot, hogy attól növekedjen a vastagbélrák kockázata, főként a fiataloknál. Ez egy nagyon komplex helyzet, mivel tudjuk, hogy a mikrobiom gyorsan vissza tud térni a régi állapotához, még akkor is, ha diagnosztikai célú beavatkozások, például endoszkópia előtt alaposan kitisztítjuk a bélrendszert. Egyelőre nem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy az antibiotikumok közvetetten vagy közvetlenül befolyásolni tudják-e olyan mértékben a bélflórát, hogy attól rákos megbetegedés alakuljon ki" - fejtette ki Samuel.

Minden lehetőséget alaposan meg kell vizsgálni

A kongresszuson elhangzott, hogy évente körülbelül 2 millió embert diagnosztizálnak vastagbélrákkal világszerte. A 20 és 40 év közötti betegek esetében különösen rossz a prognózis, ők ugyanis sokkal kisebb eséllyel élik túl a vastagbélrákot, mint az idősebbek. A különbség oka az lehet, hogy ezt a daganattípust a fiatalabbaknál általában túl későn veszik észre. "Az orvosok kisebb eséllyel vizsgálják a hasi panaszok hátterében álló vastagbélrák lehetőségét a 30 év alattiaknál, mint 70 év felettieknél, emellett a szűrővizsgálatoknak sem a fiatalabb páciensek a célcsoportjai. Emiatt a rákot csak a késői stádiumban diagnosztizálják, amikor a betegség már nehezen kezelhető" - magyarázta a kongresszuson Alberto Sobrero professzor, az olasz San Martino kórház orvosa.

A szakember véleménye szerint mindenképpen szemléletváltásra van szükség a területen. Alaposabban kellene vizsgálni a fiatalabbak hasi panaszait, és ebben a korosztályban minden lehetséges faktort - így az antibiotikumokat is - számításba kell venni. "Még túl korai lenne kijelenteni, hogy a kiterjedt antibiotikum-használat kockázati tényező lenne, és alaposabban meg kell vizsgálnunk a mikrobiom lehetséges szerepét is a daganatok létrejöttében. Az új kutatás azonban emlékeztet minket arra, hogy antibiotikumokhoz csak a legszükségesebb esetben nyúljunk, továbbá nem zárhatjuk ki, hogy a felesleges antibiotikum-használat növeli a rák kialakulásának esélyét" - összegezte a kongresszus megállapításait Sobrero.

)
Könnyedén az allergia tüneteivel szemben (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +26, +32 °C
Minimum: +11, +18 °C

A napsütés mellett többször megnövekszik a felhőzet, a több és vastagabb felhő a Dunántúlon ígérkezik. Nagyobb eséllyel itt alakul ki eső, zápor, zivatar. Élénk lesz az északnyugati szél, 23, 30 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Csütörtökön frontmentes idő lesz, de a nagy napi hőingás több panaszt is okozhat. A vérnyomás-ingadozás mellett a fejfájás szintén gyakori tünet lehet, a fokozottan érzékenyeknél pedig a görcsös bántalmak felerősödése is várható. Markáns hatások azonban nem érvényesülnek, a hőségmentes idő jót tesz az alvásnak és a pihenésnek. A Dunántúlon kissé változékonyabb idő lesz, ott ingadozhat a hőérzet. A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: