Hármas vizsgálat
Az emlő tapintásos önvizsgálatát 20 év felett havonta tanácsos elvégezni: ideálisan a menstruációt követő héten, mivel a test hormonális állapota ilyenkor teszi a legkönnyebben felismerhetővé az esetleges elváltozásokat. Az éves, rendszeres nőgyógyászati vizsgálat elengedhetetlen része a szakszerű tapintásos emlőszűrés, amikor az orvos is megvizsgálja a mell mirigyállományát, a mellbimbó környékét, és a hónalji nyirokcsomókat.
Kérdéses esetben - a probléma azonosításának, és szükség esetén a terápia mielőbbi elindításának érdekében - valamilyen képalkotó diagnosztikai vizsgálatra van szükség. A leggyakoribb ilyen eljárások közé a mammográfia és az ultrahang tartozik, de orvosi javaslatra, kiegészítő vizsgálatként CT, MRI vagy PET/CT vizsgálat is elvégezhető. A képalkotó módszerek nagyon pontosan meg tudják határozni az elváltozás helyét, méretét és kiterjedését; fejlődésüknek köszönhető, hogy az elmúlt években nagy előrelépések történtek a mellrák gyógyításában.
A fiatalabb, még nem szült nőknél elsősorban emlőultrahang vizsgálatot végeznek, ha probléma merül fel, és ezekben az esetekben az OEP finanszírozza azt. A szakemberek szerint azonban nem csak ilyenkor lehet rá szükség: megelőzés céljából, szűrővizsgálatként húsz év felett ajánlott rendszeresen elvégeztetni, különösen azoknak, akiknek a családjában már előfordult emlő- vagy petefészekrák, ilyenkor ugyanis az átlagnál nagyobb valószínűséggel alakulhat ki ez a két daganattípus.
Az ultrahangos vizsgálat segítségével a rosszindulatú elváltozásokon kívül kimutathatók a ciszták és a nem tumoros szövetnövendékek is. Egyszerűen elvégezhető, nagyon biztonságos eljárás; a privát ultrahang vizsgálatok 5-10 ezer forintba kerülnek.
Idősebb vagy a szülésen már túl lévő pácienseknél gyanú esetén a mammográfia a tapintásos vizsgálatot követő lépés. A mammográfia a mellek röntgenvizsgálata, abban különbözik a mellkasröntgentől, hogy kisebb sugárterheléssel jár.
A vizsgálat során mindkét emlőről két felvételt készítenek: egyet felülről, a másikat oldalról. Az eljárás az emlőrák korai diagnosztizálásának bizonyítottan hatékony eszköze, negyvenéves kor felett szűrő jelleggel kétévente tanácsos elvégeztetni, de fontos tudni, hogy bizonyos esetekben nem mutatja ki a korai emlőrákot, és kétséges esetben további vizsgálatokra lehet szükség.
Új fejlesztés, és itthon is elérhető a CT-lézer-mammográf, amely lézeres technológia segítségével teszi láthatóvá az emlőben kialakult igen korai rosszindulatú elváltozásokat még a sűrű szövetű, úgynevezett "dense"-emlőjű nők esetében is. A CT-lézer-mammográfiás vizsgálat esetén nincs káros sugárzás, és kiküszöbölhető a kellemetlen emlőösszenyomás. Ezt a vizsgálatot az OEP nem támogatja.
Amennyiben a tapintásos vizsgálat eredménye nem egyértelmű, szükség van a mellek röntgenvizsgálatára
Amennyiben a képalkotó vizsgálat daganatgyanús elváltozást mutatott ki, biopsziára, azaz a csomóból történő mintavételre van szükség. Ha a szövettani vizsgálat eredménye pozitív, akkor rák a diagnózis. A negatív eredmény mellett azonban nem zárható ki tökéletesen a betegség, előfordulhat ugyanis, hogy a mintavételre használt tű hegye a daganatot körülvevő szövetszaporulatba, nem pedig magába a tumorszövetbe kerül. Ezért ma már kicsi vagy nem tapintható daganatok esetében a tű hegyének pontosabb lokalizálást lehetővé tevő ultrahangos készülékkel is végeznek mintavételt.
Géndiagnosztika
A mellrák kialakulásának kockázatát örökletes tényezők: a BRCA1 és a BRCA2 nevű gének előforduló mutációi fokozzák. A hibás BRCA gének jelenléte azt jelenti tehát, hogy hordozóiknál az átlagos női népességhez képest jelentősen megnövekedett a betegség kockázata.
Ma már géndiagnosztikai vizsgálattal kiszűrhetők a BRCA gének genetikai károsodása. Ezért akiknél a mellrák családi halmozódása kimutatható, így akár anyai, akár apai ágon több nőrokon is szenvedett mellrákban és/vagy petefészekrákban, tanácsos elvégeztetni, noha viszonylag drága 100-300 ezer forintos vizsgálatról van szó. Veszélyeztetettség esetén különösen fontos ugyanis, hogy a genetikai sérülékenységet megfelelő életmóddal mielőbb ellentételezni kezdjük, és indokolt gyakrabban elvégeztetni a szűrővizsgálatokat is. Az onkológus ilyen családi kórtörténet esetén javasolhatja a genetikai vizsgálatot, amelyet indokolt esetben finanszíroz az OEP.
