Az Arizona Egyetem kutatói felfedezték, hogy nem véletlenül alakult ki az az igen kevéssé hatékony módszer, mely során a szervezet az elöregedett sejteket pótolja.
Az elöregedett sejtek pótlása mindig osztódásra képes sejtek segítségével jön létre. Ha azonban az osztódás során valamilyen hiba keletkezik, akkor akár daganatsejt is kialakulhat. "A régi sejtek pótlásának legegyszerűbb módja a szomszédos sejtek egyikének osztódása lenne, azonban ezzel könnyen kontrollálhatatlanná válna a sejtosztódás és a növekedés. Az osztódó sejtek egyre jobbá válnának a szaporodásban és a túlélésben, ami egy idő után abba a fázisba csúszna át, amikor már anélkül osztódnak, hogy arra szükség lenne. Ekkor azonban már daganatról beszélünk." - magyarázta Dr. John W. Pepper , a kutatócsoport vezetője.
Ennek elkerülése végett a többsejtes élőlények egy kevésbé hatékony módszert alkalmaznak. Ha valamilyen sejtet, például hámsejtet kell pótolni, akkor az őssejtekből először egy átmeneti sejt lesz, mely később tovább fog alakulni hámsejtté. És talán éppen ez volt az a lépcső, mely segítségével a többsejtű élőlények egyáltalán létrejöhettek.
"Az élőlények tulajdonképpen sejthalmazok. Ha megértjük az, ahogyan a sejtek egymással összhangban működnek, akkor megérthetjük, hogyan bomolhat fel ez az összhang és alakulhat ki a daganat." - hangsúlyozta Dr. Pepper.
A kutatók egy számítógépes program segítségével próbálták összehasonlítani a sejtosztódás különböző típusait. Megállapították, hogy ha csak simán osztódnak a sejtek, akkor az utódsejtekben növekszik a mutációk aránya. Minél komplikáltabb viszont a sejtosztódás, annál kevesebb lesz a hiba az utódsejtekben. A magasabb szintű élőlények ezért úgy tűnik nagyon nagy energiát fordítanak a mutációk elkerülésére, mivel ez a kulcsa a sejtek biztonságos pótlásának és a hosszú életnek.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: